System Shock: legenda és kultjáték egyszerre. Egy játék, ami messze megelőzte korát, és sok más játékra volt hatással, az 1999-ben megjelent második rész pedig tovább bővítette a játék világát. A Nightdive Studios 2016-ban jelentette be, hogy felújítja az 1994-ben boltokba került eredeti játékot, rengeteg rajongónak adva ezzel örömöt. A Kickstarterre vitt program tervével a Nightdive összeszedett több, mint 1 millió dollárt, azonban a rajongók által összeadott pénzzel a fejlesztők nem gazdálkodtak jól. A projekt parkolópályára került, a rajongók egy része a pénzét követelte vissza, másik része pedig reménykedett, hogy talán egyszer még szembenézhet minden idők legveszélyesebb mesterséges intelligenciájával, Shodannal. Az évek teltek, újabb és újabb késéseket jelentett be a Nightdive, a várakozásnak azonban hivatalosan is vége van, ugyanis holnap boltokba kerül a System Shock Remake! A nagy kérdés az, hogy megérte a hét év várakozás?
Shodan hozott Citadelen!
A System Shock története 2072-ben indul el: a földön egy névtelen hackert (főhősünket), aki megpróbált betörni a TriOptimum rendszerébe, a Citadel űrállomásra szállítják, ahol a társaság egyik vezetője, Edward Diego választást kínál fel neki: ha feloldja az etikai megkötéseket az űrállomás mesterséges intelligenciáján, Shodanon, megkap egy különleges neuro-implantot és elnézik bűneit. A hacker megteszi, majd hat hónap múlva egy kriokamrában ébred fel, nem éppen ideális körülményekre. Az űrállomás működése leállt, a folyosókon hullák fekszenek, és minden sarkon a halál lopakodik… Innen indul a történet, amely számtalan meglepetést, és csavart tartalmaz, de ennél többet erről nem is szabad beszélni, mert akkor oda lenne a meglepetés. De azt ki kell jelenteni az elején, hogy a System Shock Remake nehéz játék, ami több dologból ered. Először is, a szintek hatalmasak, nemcsak horizontálisan, de vertikálisan is tagoltak, így rengeteg idő kell ahhoz, hogy felfedezzük minden részüket, megtaláljuk azokat a helyeket, amelyek ilyen vagy olyan módon előre lökik a történet fonalát. Persze ez egy System Shock, így akik ismerik a második részt, azoknak egyes elemek ismerősek lesznek. Az elszabadult mesterséges intelligencia, Shodan kontrollál mindent az űrállomáson, így az első feladat, hogy a lezárt liftet működésre bírjuk. Ez azonban közel sem egyszerű feladat. A történet a legénység hátrahagyott audió üzeneteiből áll össze, de már a játék elején megszólal Shodan, ami a második részben sokkal későbbi időpontban következik be, ezzel sokkal nagyobb sokkot okozva a játékos számára. Itt már a legelején tudjuk, hogy ki az ellenség, egy számítógépek vezetékei között, a kibertérben létező MI, akit csak itt lehet legyőzni, de ehhez rengeteg szenvedésen keresztül vezet el az út.
A System Shock ugyanakkor egy klasszikus FPS/RPG játék, rengeteg rejtvénnyel és akcióval, és egy komoly fejlődési vonallal. Nincs mese, ahogy haladunk előre, úgy lesz egyre keményebb a kihívás. Egyrészt azért, mert az inventory mérete igen hamar szűkössé válik, másrészt pedig azért, mert a feladványok már a legelső szinten is minden halállal megváltoznak. Mire kell gondolni? Kapcsolótáblákat kell módosítani, hogy az áram a panel egyik részéből a másikba kerüljön, ezt azonban nem a megszokott módon kell végrehajtani. Kísérletezni kell, hogy a kapcsolókat, aljzatokba kerülő vezetékeket hogyan kell elhelyezni, hogy megfelelő árammennyiség folyjon át a táblán, ami esetleg a szint egy teljesen más helyén szobájában nyit meg egy lezárt ajtót, mint ahol éppen tartózkodunk.
Rengeteg dolgot lehet felszedni, melyek egy része – és erre gyorsan rá lehet jönni – teljesen felesleges, igaz, újra hasznosításukkal némi pénzhez lehet jutni, de a fejlődés nem ezzel, hanem az úgynevezett TriCredittel történik, amelyet sokkal szerényebben mér a program, mint a második rész esetében. Ezeket a szinteken megtalálható fali konzoloknál lehet elkölteni, ezzel fejlesztve a főhőst, aki, ha esetleg nem végez el egy feladatot, akkor a következmények nemcsak rá, de az emberiségre is végezetesek lehetnek. És ezt szó szerint kell érteni: a feltámasztó állomásokat nehéz megtalálni, a gyógyító állomások szem előtt vannak, így érdemes gyakran menteni, minden részfeladat teljesítése után. Ugyanis bármikor jöhet egy ellenfél, aki gyorsan végez velünk, legyen az akár egy tüzet okádó rovarszerűség, akár egy mutáns, vagy egy kiborg. Ha pedig ez bekövetkezik, egy animáció közben Shodan elmondja, hogy ezentúl őt fogjuk szolgálni… Kellemes perspektíva, nem igaz?
Csodálatos Citadel
Ez a cím persze nem a történetre vonatkozik, hanem arra, hogy maga az űrállomás és az egész program kinéz. Az űrállomás szintjei teljesen egyediek, és akár szerelőaknákon keresztül is megközelíthetünk egy-egy területet. Kódokat keresünk, ajtókat nyitunk, harcolunk, audió üzeneteket hallgatunk, biztonsági kamerákat iktatunk ki, és ez csak pár példa a számtalan feladatból. Ha a főszereplő megsérül, akkor gyógyítja magát, ez pedig külön hatással jár: a képernyő a gyógyítás idejére elszíneződik, majd kitisztul, és persze minden egyes implant, amit magunkra aggatunk, más hatással jár. A színek, a pislákoló fények, és maga a helyszín is ad egyfajta baljós hangulatot a programnak: nem lehet tudni, hogy a következő sarkon éppen mibe botlunk… Éppen ezért, a System Shockban rengeteg fegyvert lehet találni, igaz, ezek munícióval való ellátottsága nagyjából egy szinten van a The Last of Us fegyvereivel, szóval érdemes spórolni a golyóval.
Megérte?
Egyértelműen igen! A hét év várakozás után a Nightdive egy minőségi játékot adott át a játékosoknak, amelyről süt a téma iránti lelkesedés. Izgalmas élmény a Citadel folyosóin sétálni, felfedezni a titkait, ugyanakkor pár apróbb hiba itt is bekavar. Az inventory feliratai esetenként nehezen olvashatók, egyes játékfunkciók megfejtése elsőre nem biztos, hogy egyértelmű lesz, illetve egy átláthatóbb karakterlap sem ártott volna, de ezen kívül, másba nem lehet komolyabban belekötni. Negyven euróért (kb. 15, 000 forint) ez egy remek AAA kategóriás program, amely narrációjával kb. harminc órás kalandot kínál egy olyan űrállomáson, melynek legfőbb intelligenciája minden pillanatban figyel a játékos minden mozdulatára. Élményt ad, egy kiváló visszatérést egy legendás játékvilágba, ami után még fájdalmasabb, hogy az évekkel ezelőtt bejelentett System Shock 3 valószínűleg soha nem fog elkészülni.
