Az akciójátékok meglehetősen népes családjának különleges tagjai a bullet hell címek, de mivel a magazin lapjain elég ritka vendégek, ezért úgy érzem, nem árt egy rövid emlékeztető. Az oldal- vagy felülnézetes lövöldék egy válfajáról van szó, amelyekről dióhéjban azt kell tudni, hogy ezekben szinte mindig a képernyő teljes egészét betölti az érdekes mintákba rendeződő lövedékek tengere, nekünk pedig az a feladatunk, hogy azt ügyesen kikerüljük (már amennyire tudjuk), közben lelőve a százával érkező, változatos fegyverekkel felszerelt ellenfeleket, illetve a bossokat. A bullet hell zsáner otthona Japán, ahonnan elérkezett hozzánk az eXceed és az Ikaruga is, a kategória két, talán legismertebb tagja, de persze keleten is voltak próbálkozók, köztük a Jamestown és a magyar Sine Mora – valamint jelen tesztünk alanya, a Stardust Galaxy Warriors.
MECH MESTER
A finnországi Vasara Entertainment berkeiben készült játék a bullet hell címek hagyományait megőrizve nonszensz történettel jelentkezik egy békefenntartó csapatról és annak misszióiról. A távol-kelet legelborultabb animéi által inspirált színes, ám jellegtelen szereplők, követhetetlenül blőd, de a maga módján szórakoztató cselekményszálak és változatos, bár csúnyácska helyszínek várnak, így ha herótod van az ilyesfajta rajzfilmes, hiperaktív stílustól, akkor ez valószínűleg nem a te játékod lesz. De ha mindez nem zavar, vagy túl tudod tenni magad a rétegműfaj jellemzőin, akkor kiváló szórakozásban lesz részed, főleg, ha van kivel játszani.
Összesen tíz, egyenként három-három pályából álló fejezeten apríthatunk a négy, óriási mechába bújtatott akcióhős szerepében, akik batár puskákkal és kardokkal tesznek rendet. A küldetések szüntelen, kiváló zenei aláfestést kapott akcióból állnak, ám nem csak a lövöldözésre kell koncentrálni, a Vasara ugyanis a csipetnyi közelharcon túl RPG-elemeket (a pályák között fejleszthetjük tulajdonságainkat) is bevitt a jól ismert formulába, valamint négy olyan karaktert eszeltek ki, amelyek más harcstílust követelnek meg, és akkor az elsődleges és másodlagos fegyverekről még nem is beszéltem, amelyek szintén eltérő helyzetekben hasznosak. Mindez a kooperatív módot szolgálja ki, a Stardust Galaxy Warriors ugyanis, habár egyedül is tökéletesen élvezhető, másokkal mutatja meg igazán, mit tud. A játék nem titkoltan a lokális kooperatív módra lett kihegyezve (ez az egyetlen többjátékos opció, online nincs), amiben jól összeillenek a négy kaszt sajátosságai, a számos felszerelés által kínált opciókkal pedig egy minden helyzetben ütőképes csapatot alkothatunk, vált vállnak vetve, megmentve a galaxist − nagy kár azonban, hogy a játék nem őrzi meg a szavatosságát.
MÚLANDÓ GYÖNYÖR
Habár rengeteg lehetőségünk van arra, hogy a saját szájízünk szerint állítsuk be a kampány részleteit (nehézség, ellenfelek szívóssága, életerő, sebzés, power uppok száma stb.), illetve ott a szereplők említett permutációi is, meglepően hamar kifogy a lendület. A Stardust Galaxy Warriors az első, egyébként rövid, egy-két órás végigjátszás alkalmával mindenét megmutatja, két-három nekifutás után pedig igazából nem marad semmi, ami miatt megérné visszamenni − persze, lehet kísérletezgetni, vagy végtelenített pályán kiengedni a gőzt, ám ahhoz nincs elég tartalom, hogy mindez hosszú időre le tudjon kötni. Egy délutánra éppen elég izgalmat kínál, de annál többet nem…
