Az év meglepetése
Mit várhat az egyszeri játékos egy ilyen kiadó teljesen ismeretlen, orosz fejlesztésű játékától? Leginkább semmit a Tunguska viszont tényleg valóságos gyöngyszem, vagy inkább izzó meteor a kiadó kínálatában. 1908. június 30-án hatvanötmillió éve nem látott katasztrófa érte a Földet: a hirosimai atombomba ezerszeresét kitevő energia felszabadulásával kísérve meteor csapódott Szibéria eldugott részén. A detonáció sokmilliónyi fát tarolt le, a lökéshullám felborította a több ezer kilométerre haladó transzszibériai expresszt, a légnyomásváltozást a Föld minden területén érzékelték. A tudomány és a sci-fi világban egyaránt számtalan elmélet látott napvilágot, mi is történt valójában azon a nyári reggelen: valóban meteor csapódott-e be, antianyaggal találkozott-e a Föld, térkapu nyílt-e meg egy pillanatra, esetleg egy idegen civilizáció űrhajója szenvedett balesetet? A játék végén természetesen végre választ kapunk kérdéseinkre.
A játék klasszikus, 2D-s pointn click rendszert használ, azzal a rásegítéssel, hogy minden manipulálható tárgyat kijelez egy gombnyomásra ez roppant hasznos, nem kell idegesítő pixelvadászatra hagyatkoznunk, mint például a Runawayben. A történet kicsit vontatottan indul be, és igen lassan kerülünk csak közelebb a játék valódi témájához, a jópofa párbeszédek és fifikás rejtvények, feladványok végig kiemelkedő szórakozást biztosítanak. A feladatok túlnyomórészt ötletesek, és néha bizony erős fejtörést igényelnek, de a megoldás szinte mindig logikus, és utólag már magától értetődő. Tapasztalt kalandjátékosoknak pont ideális kihívást nyújt a program: végre bőségesen vehetünk magunkhoz tárgyakat és próbálkozhatunk velük, (nem úgy, mint például a Dreamfallban).
Érdekes karakterek, élvezetes sztori
Nina, a főszereplő fiatal lány szerethető, bár nem túlságosan kidolgozott karakter, szinkronja sokat dob a hangulaton. A számtalan egyéb NPC viszonylag ötletes és kidolgozott, angol szinkronjuk többnyire jól eltalált (bár akad pár rémisztően gyenge), a párbeszédek pedig izgalmasak és kreatívak bár azért ne számítsunk Longest Journey szintre.
A sztori kellően hosszú és fordulatos a világ sok pontjára eljuthatunk , így jó pár napba beletelhet, míg végigkecmergünk a játékon. Először érdemes a program demóját: ha az tetszik, biztosíthatlak, hogy a teljes játékban sem fogsz csalódni.
Mit várhat az egyszeri játékos egy ilyen kiadó teljesen ismeretlen, orosz fejlesztésű játékától? Leginkább semmit a Tunguska viszont tényleg valóságos gyöngyszem, vagy inkább izzó meteor a kiadó kínálatában. 1908. június 30-án hatvanötmillió éve nem látott katasztrófa érte a Földet: a hirosimai atombomba ezerszeresét kitevő energia felszabadulásával kísérve meteor csapódott Szibéria eldugott részén. A detonáció sokmilliónyi fát tarolt le, a lökéshullám felborította a több ezer kilométerre haladó transzszibériai expresszt, a légnyomásváltozást a Föld minden területén érzékelték. A tudomány és a sci-fi világban egyaránt számtalan elmélet látott napvilágot, mi is történt valójában azon a nyári reggelen: valóban meteor csapódott-e be, antianyaggal találkozott-e a Föld, térkapu nyílt-e meg egy pillanatra, esetleg egy idegen civilizáció űrhajója szenvedett balesetet? A játék végén természetesen végre választ kapunk kérdéseinkre.
A játék klasszikus, 2D-s pointn click rendszert használ, azzal a rásegítéssel, hogy minden manipulálható tárgyat kijelez egy gombnyomásra ez roppant hasznos, nem kell idegesítő pixelvadászatra hagyatkoznunk, mint például a Runawayben. A történet kicsit vontatottan indul be, és igen lassan kerülünk csak közelebb a játék valódi témájához, a jópofa párbeszédek és fifikás rejtvények, feladványok végig kiemelkedő szórakozást biztosítanak. A feladatok túlnyomórészt ötletesek, és néha bizony erős fejtörést igényelnek, de a megoldás szinte mindig logikus, és utólag már magától értetődő. Tapasztalt kalandjátékosoknak pont ideális kihívást nyújt a program: végre bőségesen vehetünk magunkhoz tárgyakat és próbálkozhatunk velük, (nem úgy, mint például a Dreamfallban).
Érdekes karakterek, élvezetes sztori
Nina, a főszereplő fiatal lány szerethető, bár nem túlságosan kidolgozott karakter, szinkronja sokat dob a hangulaton. A számtalan egyéb NPC viszonylag ötletes és kidolgozott, angol szinkronjuk többnyire jól eltalált (bár akad pár rémisztően gyenge), a párbeszédek pedig izgalmasak és kreatívak bár azért ne számítsunk Longest Journey szintre.
A sztori kellően hosszú és fordulatos a világ sok pontjára eljuthatunk , így jó pár napba beletelhet, míg végigkecmergünk a játékon. Először érdemes a program demóját: ha az tetszik, biztosíthatlak, hogy a teljes játékban sem fogsz csalódni.
