Mindig is politikus, diktátor, netán felkelő akartál lenni, aki a nagyhatalmak és az eltérő érdekek közt lavírozva egyengeti országa sorsát? Esetleg szeretted volna megtámadni valamelyik környező országot? Mindezt megteheted, fityiszt mutatva a mindenkori kormánynak.

Az Eversim számára nem ismeretlen terep az, ahova a Power & Revolution is elkalandozik, elvégre többek között a 2014-es Masters of the World és Rulers of Nations is ebbe az irányba kacsintgatott. Sőt első ránézésre úgy érezhetjük, hogy a legújabb produkció előbbi kibővített, áramvonalasított változata, ami annyira nem is áll messze az igazságtól. Na de egy 50 eurós (közel 16 000 forintos), kisköltségvetésű alkotáshoz azonos árú, különállóan futtatható DLC-t kreálni nem túl menő (akkor sem, ha a Masters tulajdonosai 15 százalék kedvezményt kapnak), ezt el kell ismerni, ezért is igyekeztünk utánajárni, mi a helyzet a fejlesztő legfrissebb termékével.

Válassz oldalt, válassz országot!

A program lényege a következő. Legyél a felkelők vezére egy egyébként is forrongó országban, netán végezd el az adott náció vezetőjének fontos feladatait. Hozz létre minisztériumot; növeld vagy csökkentsd az adókat; fejleszd az egészségügyet, hadsereget, ipart; rendezkedj be a hagyományos diktatórikus forma szerint vagy óvd a demokráciát. Adj teret a vallásoknak vagy vedd el azok minden hatalmát; támadj meg más országokat vagy lépj velük szövetségre, esetleg üzletelj, ha az érdek úgy kívánja. 

Szabadon választhatunk a kisebb és nagyobb hatalmak között, érdekeink szerint állítjuk sorba legfőbb embereinket, majd nekiállunk legfőbb feladatunk elvégzésének, amire korlátlan lehetőségünk van. Személy szerint első körben például egy diktatórikus Magyarországot teremtettem, amihez a sereg fejlesztése és bővítése volt az első lépés. Persze édesanyám nagy örömmel gratulált a pozíciómhoz, de szegénykém nem sejtette, milyen jövő következik. Szövetségbe léptem Oroszországgal, megtámadtam Szlovákiát, a lázongó lakosság ellen pedig a hadsereget és a rendőrséget is bevetettem. Amikor pedig felszólaltak a hazai egyházvezetők, egyszerűen betiltottam intézményeiket, megvontam tőlük minden jogosultságot. Meg lehet tenni? Meg. Azonban mindezeknek a döntéseknek következményei is vannak, ahogyan az várható. Egyre több ország rúgta fel a diplomáciai kapcsolatokat, édesanyám szörnyülködött a helyzetet látva, rengeteg ember kezdett tüntetni, mások segítségét (oroszok, lengyelek, szlovének stb.) meg hiába kértem, nem fűződött érdekük egy hosszan elnyúló háborúhoz. Idővel a politikusok is kihátrálnak az ember háta mögül, ilyenkor pedig közel a szomorú vég, jöhet egy újabb menet, méghozzá egészen más közegben.

Beleszagolhatunk a közel-keleti csatározásokba, felkelőket toborozva megtámadhatunk egy fővárost is, de békésen, növelve a gazdaságot és támogatva az emberi jogokat megteremthetjük az ideálisnak tűnő államot. Persze ahogy az életben, itt is bármikor történhet valami nem várt tragédia, ami a gazdaságot, de akár saját helyzetünket is veszélyezteti. Jönnek a környezeti katasztrófák, a robbantgató dzsihádisták, az áruló és a saját érdekeik szerint cselekvő miniszterek… karrierünk csúcsán is hátba szúrhatnak minket, ha nem figyelünk oda eléggé.

Kicsit kezdetleges, elég kaotikus

Az alapok tehát jók, nagyon szimpatikus a felállás és a rengeteg lehetőség, ráadásul sokat fejlődött a külalak és az elrendezés is. Ismerősek a menük és megoldások, a valós másukra is hasonlító politikusok hasonlóan szólalnak fel a tévében és közvetítik intelmeiket, mint a korábbi játékokban, így aki az Eversim előző produktumaival már próbálkozott, nagyjából sejtheti, mire számíthat. A térképen alaposan ráközelíthetünk a történésekre, az akciókat mi magunk is levezényelhetjük, ráadásul tényleg borzalmas mennyiségű információt tárol a játék, rendkívüli mélységekbe elmehetünk a gazdaság, a diplomácia és a hadakozás terén. Közben persze a média mindent tudósít, egyszer az oldalunkra, máskor velünk szembe állítva a lakosság egy bizonyos hányadát.

Kár, hogy mindez olcsó megoldásokkal, kezdetleges megvalósítással kerül terítékre. A rendszer nem felhasználóbarát, a rengeteg menüben totálisan elveszhetünk, egy-egy funkció még sok-sok óra után sem világos, ahogy a MI reakciói is kiszámíthatatlanok, sőt még bugokkal is összefuthatunk, amik rengeteg munkát tehetnek semmissé. A tutorial ehhez képest csak apróságokba megy bele, a lényeget mutatja meg, de egy rakás opciót meg sem említ ahhoz képest, milyen terebélyes lista áll előttünk, ha elmerülünk a programban, aminek hála igazán elveszetté válik az átlag felhasználó. A térkép elsőre megfelelő, majd rájövünk, hogy a célpontok, fontos objektumok terén az sem remekel, ráadásul a közelítéssel igen kaotikussá válik a látvány. Nem utolsó sorban a türelmetlenebbek bánatára végtelenül elnyújtott, csigalassú folyamatokkal rendelkezik a rendszer, és akkor még meg sem említettem a tényleges belassulásokat, amik több hír és kinyilatkozás esetén következnek be.

Jó ez, csak nem ennyiért

Más szóval hiba és negatívum van bőven, de műfajában rendkívül egyedi, összetett, hihetetlenül tartalmas alkotással állunk szemben, amit rossz szájízzel lehet csak lehúzni, mert többet érdemelne a próbálkozás. Azonban azt figyelembe véve, hogy az alapok maradtak, csak a tárház bővült, a politikusok beszédei is ismerősek, a legfontosabb elemek pedig nem minden esetben fejlődtek, a Power & Revolution inkább tűnik bővítménynek, mintsem új, korábban még nem látott produkciónak. Emellett ott vannak a hibák és nehézségek, amik alátesznek az egyébként ígéretes élménynek, na meg az ár… az AAA-játékokra jellemző árcédula nem csak ijesztő, de egyben elképesztő is. Rétegjáték, tudom, de ennyit semmiképpen nem ér ez az alkotás. 20, maximum 30 euróért viszont ajánlható azoknak, akik hasonló, pepecselős, sok-sok hétre is elegendő meglepetéssel bíró programra vágynak. Már csak egy akciót kell kivárni.

Galéria
Kattints a galéria megtekintéséhez!