Az ugyanis elképzelhetetlen lett volna, hogy a Marvellel is remek kapcsolatot ápoló magyar stúdió kihagyja a hazai mozikat is meghódítani készülő második Bosszúállók-film adaptációját, különösen azután, hogy 2012-ben nem szimplán egy fantasztikus asztalt készítettek hozzá, de igazából az egész Pinball FX 2 / Zen Pinball család egyik legjobbját. És éppen ezért nagyon könnyen össze lehetett volna dobni a ráadást, mindent átemelve az elődből, amit csak lehet, de az Avengers: Age of Ultron természetesen nem így fogant – vannak benne ugyan visszatérő elemek, de azért ez egy teljesen új koncepcióra épül.
ULTRON NYOMÁBAN
Igaz, ez az induláskor annyira nem látszik, hiszen rögtön egy multiballal lehet indítani, pont úgy, ahogy a Guardians of the Galaxy esetében, azzal a különbséggel, hogy itt a választás opcionális. Persze kár lenne kihagyni, mert jó löketet ad a pontszámhoz, és remekül rá is hangol a sebességre – az Ultron ugyanis pörgős, méghozzá kifejezetten, amit elsősorban annak köszönhet, hogy az asztal alsó fele szinte tök üres, minden érdekességet a felső részre sikerült betuszkolniuk a tervezőknek.
Ez természetesen nem jelenti azt, hogy az asztal sivár lenne, sőt, úgy sikerült látványossá, színessé tenni, hogy nem vitték túlzásba a villódzó fényeket vagy az alappalettának használt vörös-arany-kék színkombinációt, bár értelemszerűen az összhatás azután üt igazán, hogy az ember már elfáradt a moziba, és megnézte az Avengers-csapat új kalandját. Az biztos, hogy az elrendezés kifejezetten remek lett, a jobb oldalt elfoglaló fő rámpa (melyből összesen három van) egyáltalán nincs útban, és a pályán kívül zajló harc sem takar be, sőt, iszonyatosan jól hozzájárul a hangulathoz. Természetesen a minijátékok sem maradhattak ki, Hawkeye-jal belső nézetből kell lövöldözni, a Vasember pedig ökölharcba bocsátkozik Ultronnal.
HŐSKAVALKÁD
Persze a többi képregényes asztalhoz hasonlóan ez is tökéletesen élvezhető az alapanyag ismerete nélkül – pont ezt a célt szolgálják a szokásos küldetések, amikből most is sikerült egy nagyobb csoportnyit megálmodni, mindegyiket a legnagyobb Marvel-hősökre szabva. Black Widow vallatni próbál, Hulk és a Vasember egymást pofozza, Thor pedig egy össztüzet kísérel meg visszaverni.
Ennek ellenére pont, hogy a főszereplőkkel van a legnagyobb baj, egész pontosan az őket megszólaltató színészekkel, lévén a casting nem sikerült tökéletesen. Legtöbbjük túlságosan is erőltetetten próbálja felvenni a hollywoodi ikertestvér hangszínét és hanghordozását, de ez kizárólag a Robert Downey Jr. klónnál sült el tökéletesen, a többieknél már inkább zavaró a hangazonosságra való törekvés – lehet, hogy jobb lett volna, ha hagyják az eredeti hangjukon megszólalni őket.
Ami viszont remekül sült el, az a nehézségi fok bevezetése; erre eddig nem volt példa, de kifejezetten jól működik, és maximalizálja a potenciális játékosok számát, hiszen most már tényleg nincs semmi akadálya annak, hogy egy, korábban flipperrel egyáltalán nem foglalkozó ember is próbára tehesse magát. Az Avengers: Age of Ultron nem maradandó, nem klasszikus, csak egy jól kinéző, remekül átlátható, kiváló asztal, amely maximálisan hű az alapanyagához, és hozza azt a szintet, amit a Zentől már megszoktunk és elvárhatunk. Avengers, assemble!
