A Dark Souls-sorozat tagjaihoz hasonlított Nioh mind nehézségben, mind komplexitásban rálicitált még a soulsborne-okra is. A 2020 tavaszán PlayStation 4-re érkezett remek folytatás tovább emelte a téteket, úgyhogy reméltük, hogy ennek is lesz PC-változata. A várakozásnak megfelelően az újgenerációs és számítógépes Nioh 2: The Complete Edition meg is érkezett, ám sajnos nem mindegyik változatnak örülhetünk felhőtlenül.
A középkori Japán Szengoku-érájának fantasy-változatában játszódó sztori nem túl bonyolult, bár a vége felé tartogat pár nagy meglepetést. Ám ahogy a Soulsokban, úgy a Nioh 2-ben sem ez a lényeg! Az 1. részből ismert, több harci állást, fegyvernemet és kombót felvonultató, a lassú puhatolózás helyett a gyors és brutális ellentámadásokra kihegyezett harc és persze a fokozatos fejlődés teszi az elejétől a végéig élvezetessé a 2. felvonást. Újdonsült démonalakunk fazonírozása és az ellenfelek speciális támadásait kivédő, megfelelően időzített démoni ellencsapás pedig további rétegeket ad az amúgy is igen összetett Nioh 2-höz. A főellenfelek igen változatosak, az általában két létsíkon zajló küzdelmek kiválóak, bár néha már esztelenül nehéznek tűnnek.
Újgenerációs köntösbe bújva
Kezdjük a PlayStation 5-tel, ahol mind a folytatás, mind az első rész elérhetővé vált egyetlen csomagban, de akár külön-külön is. Itt nincs probléma, a konverziók remekül futnak, és ugyan az igazi “újgenerációs élményt” nem ezek a leporolt újrakiadások adják meg, a képfrissítésnek és az akadálymentes gyorsaságnak hála sokkal teljesebb élmény most beleugrani ebbe a két kalandba, mint az eredeti változattal. Természetesen minden DLC-t megkapunk, avagy a pénzünkért igen masszív tartalmat szólíthatunk magunkhoz, amivel egy jó darabig nem fogunk végezni. Emiatt a PS5-ös vásárlóknak több mint ajánlott a Complete Edition/Collection, ami maximalizálja az eddigi élményt.
PC-s feketeleves
És míg PS5-ön lényegében ugyanazt kapjuk meg, újgenerációs formában, addig PC-n sajnos más a helyzet: az alap azonos, de a végeredmény sajnos fapadosabb kiszerelésben érhető el. Nem túlzás, hogy a Nioh 2 számítógépes változata a 2000-es éveket, a PlayStation 2-es játékok PC-verzióit idézi, ami egyáltalán nem nosztalgikus dicséret, mert rettenetesen trehány a port minősége. Már a Nioh számítógépes változatában is gond volt az egérrel, nincs ez másként a Nioh 2-ben sem. A tesztverzióban nem lehetett eltüntetni a kurzort, ami, ha egér és billentyűzetes irányítást állítottunk be a fapados menüben, akkor szabályosan hősünk „hátára tapadt”, egyébként meg szabadon lehetett mozgatni a képernyőn, mintha legalábbis a Nioh 2 lenne az asztalunk háttérképe. Szerencsére ez az amatőr hiba a megjelenés napjára eltűnt a tesztpéldányból.
Trehányságra vall és olcsó húzás az is, hogy a PC-s billentyűparancsok helyett mindenhol a PlayStation 4 kontrollerének gombjaival találkozunk. Elképesztő, hogy ha a billentyűkiosztást akarjuk átállítani, akkor minden egyes billentyű vagy kombináció mellett ott van a PS4-es megfelelője, hogy „hozzá tudjuk kódolni” a skillekhez, a kombókhoz és minden egyéb interakcióhoz. Igen, pontosan, a fejlesztők még arra sem vették a fáradságok, hogy a készségek és a mozdulatsorok leírásában kicserélgessék a PS4-es ikonokat a PC-s klaviatúra számaira és betűire. Hahó! 2021-et, és nem 2001-et írunk, bár ez már 20 évvel ezelőtt is igen ciki lett volna.
Ha elsajátítjuk a „kódolt irányítást”, akkor sem lesz könnyebb dolgunk, mert egy PS4-es vagy Xbox One-os kontrollerrel ezerszer jobban lehet érvényesülni, mint billentyűzettel. Kontrolleren sokkal inkább kézre esnek a gombok, mint a szétszórt billentyűk. Elvileg persze mindent át lehet állítani, de a tesztverzióban valami miatt, ha kettőnél több funkció átszabásra került, hősünk gyakorlatilag lebénult, és csak mozogni lehetett vele, támadni nem. Ezen csak az alapkiosztás visszaállítása segített. A célzás természetesen könnyebb egérrel, és így már nem feltétlenül van szükség a célpont befogására, szabadabban is harcolhatunk, de a PC-s irányításnak kb. ennyi a pozitívuma. Ja, és még egy nagy kérdés: mit szívott az, aki úgy gondolta, nem az egérgombokra vagy az „enter”-re programozza a „leokézást”, hanem az „L” billentyűre? Ráadásul mindezt úgy, hogy a menüben természetesen a PS4-es háromszög szimbólumot látjuk.
Kissé szánalmas a beállítások menü is, amelyet eleve nagyon nehézkes kezelni, érződik ezen is, hogy szinte másolás-beillesztés módszerrel ültették át a PS4-es változatot PC-re. Kismillió beállítási lehetőség van a játékbeli feliratokra vonatkozóan, amelyek kb. senkit nem érdekelnek, de a lényeget jelentő grafikai beállítások szűkre szabottak, csak a legalapvetőbb dolgok (például felbontás, árnyékok, textúraminőség, sebesség) állíthatók. Igaz, legalább 120 fps-sel is nyomulhatunk, ami egy nagyon nyomós érv a PC-verzió mellett, mert a PS4 Pro-változat még sebességmódban sem volt az igazi. Számítógépen viszont már 60 fps mellett is dinamikusabbak és gördülékenyebbek, így egy leheletnyit könnyebbek is a harcok, avagy végre „játékszerű”, nem pedig „filmszerű” egy összecsapás.
Látvány téren csodára senki se számítson, cserébe barátságos a gépigény! Az idén 4. évét betöltő, időközben azért fejlesztett tesztgépen, magas beállítások mellett ugyanúgy néz ki a Nioh 2, mint PS4 Prón. Azaz a karaktermodellek és a fegyverek igencsak szépek, a fényhatások miatt a táj is lenyűgöző tud lenni, de a tereptárgyak és az effektek közelről elnagyoltak. A tesztverzióban egyébként eleinte gondot jelentett a felbontást 1080p-re vagy 4K-ra átállítani, mert a játék egyszerűen nem volt hajlandó 1280x720-ról magasabbra váltani, és még a konfigurációs fájl megbuherálása sem segített, mert újraindítást követően visszaállt 720p-re. Szerencsére azóta ezt is orvosolták, bár azt továbbra sem veszi be a játék „gyomra”, hogy teljes képernyős, és nem „borderless” módban szeretnénk játszani. Remélhetőleg ezt is sikerül hamar orvosolni.
Az irányítás és a menü súlyos problémái miatt a Nioh 2: The Complete Edition PC-s verziója inkább igénytelen portnak tekinthető. Szerencsére a sebesség stabil, bugok nincsenek, összeomlás is csak 1–2 volt tapasztalható a teszt kb. 20 órája alatt, úgyhogy a helyzet annyira nem vészes. De azért a kedves fejlesztőknek tanácsolnánk, hogy legközelebb valaki olyannak adják át a portolás feladatát, aki ért is a PC-hez! Az értékelés a számítógépes változatnak szól, PS5-ön mindenki nyugodtan adjon hozzá kedve és ízlése szerint 10-15%-ot!
