A történet a Killzone-trilógia alatt játszódik és egy zsoldos, Arran Danner küldetéseit mutatja be, aki a szövetségi hadsereg hátában tevékenykedik. Arran nem hétköznapi baka, hanem pénzért mindenre kapható gyilkos, aki nem átall helghasteket gyilkolni -- vagy bárkit, akinek a véréért cserébe megtelik a zsebe. A Killzone: Mercenary nem próbál kerek sztorit mesélni, abban ugyanis sosem volt erős a sorozat. Helyette a zsoldosok becstelen, ám jól jövedelmező életvitelét prezentálja, méghozzá roppant szórakoztató módon: a pályákon minden egyes legyilkolt ellenfél és megoldott küldetés zöldhasúakat termel, amiket a minitérképen sárga smiley-val jelölt termináloknál költhetünk el fegyverre és felszerelésre. Gépfegyverek, SMG-k, pisztolyok, gránátok és páncélzatok sora áll rendelkezésünkre, így mindig van mire költeni a zsetont. A legjobb játékszerek azonban a VAN-Guard System (röviden VGS) néven emlegetett fegyverrendszerek, amikből nyolcfélét vásárolhatunk meg. Ezek speciális képességekként működő kütyük, melyek között találunk energiapáncélt, EMP-t, légi drónt, sőt, még lopakodást elősegítő álcázóberendezést is, ami majdnem teljesen láthatatlanná teszi Arran testét. A VGS-ekkel játszva a Mercenary által nyújtott élmény új dimenzióba emelkedik -- azt javaslom, hogy amint összejön a kellő összeg, vegyetek egyet, megéri!

Piros a szeme? Akkor gonosz!

A Killzone: Mercenary egy tipikus FPS, ami műfaja eszköztárának összes unalomig ismételt kellékét felvonultatja. Van itt kérem fedezékrendszer, háborús környezet, automatikus gyógyulás és fejlődési rendszer -- szerencsére a klisék ellenére is élvezetes játékot produkál a PS Vita legújabb üdvöskéje. A pályák elég nagyok hozzá, hogy taktikusan manőverezzünk rajtuk, és külön piros pont jár a készítőknek, amiért igyekeztek a harci kellékeket a játékosok szájízének megfelelőre faragni. Ha lopakodni szeretünk, akkor vehetünk olyan felszerelést, ami csökkenti a mozgás keltette zajt, cserébe kevés lövést bír el. A mesterlövész lelkületű gamerek a legtöbb küldetésben kiélhetik furcsa hajlamukat a távoli gyilkolásra, az akcióra szomjazó, rambózó állatok pedig (mint jómagam) üvöltve ronthatnak az ellenség gyűrűjébe, hogy kellően éles reflexek birtokában mutassák meg a két lábon járó hulláknak, miért nem jó ötlet őszülés elleni sampont vásárolniuk. Egyedül az sajnálatos, hogy a játék mesterséges intelligenciája nincs a helyzet magaslatán, leginkább számbeli fölénnyel igyekszik lassítani az előrehaladásunkat. Taktikából is csak egyet ismernek a Killzone ellenfelei: lőnek, ahogy a csövön kifér, míg egyikük kizárólag gránátokat hajigál. Hiába, a Killzone: Mercenary nem egy okos shooter, de a kilenc küldetést számláló, kb. 6-8 óra hosszú kampány ennek ellenére is megéri a belefeccölt időt. Fontos azonban megszoknunk, hogy nemcsak az számít, ami előttünk van, de az is, amit épp nem látunk -- a már emlegetett minitérkép a legjobb barátunk lesz a missziók alatt.

Együtt a csatában

Persze nincs Killzone multiplayer nélkül, és ez a Mercenaryre is igaz. A játék három móddal érkezik, van Mercenary Warfare (DM), Guerrilla Warfare (TDM) és Warzone -- ez utóbbi során öt feladatot kell teljesíteni a csapatoknak a győzelem érdekében, amik a kihallgatástól kezdve az egyik kiszemelt csapattag likvidálásáig igen széles skálán mozognak. A Warzone vitathatatlanul a Mercenary legjobb játékmódja, és mivel a fejlődés és a fegyvervásárlás itt is előrehajtja az embert, működik a formula. Egyedül a VGS-ek multiplayeres szereplése zavaró: kapszulákban hullnak alá a pályára, és aki felveszi őket, az egy ideig behozhatatlan előnyre tehet szert. Furcsa, hogy a hosszú bétateszt alatt ezt nem sikerült kiküszöbölni. Érdekessége a kapszuláknak, hogy kinyitásukhoz a kampány hackelős minijátékát is ismerni kell, ami egy egyszerű puzzle... lenne, ha nem akarnák éppen tucatnyian szétlőni a fejünket, miközben bénázunk előtte.

A Killzone: Mercenary egyetlen nagy hibája az, hogy kicsit sem próbál eredeti lenni. A kampány zsigerből, vigyázállásban darálja a Call of Duty iskolában tanult házit, a multi pedig, bár hosszú ideig is el lehet lövöldözni vele, valahogy nem ivódott bele a hétköznapjaimba. Ennek ellenére tény, hogy a PS Vita legjobb FPS-ről van szó, melynek legfontosabb tulajdonságáról eddig egy sor nem sok, annyit sem írtam: a Killzone: Mercenary elképesztően jól néz ki! Ez a sorozat mindig is híres volt a hardverek maximális kihasználásáról, és most végre a PS Vita is megkapta a maga szemkápráztató technikai csodáját, amire az Uncharted: Golden Abyss óta vártak a gép tulajdonosai. Ráadásul nemcsak a látványvilág lenyűgöző, hanem annak léptéke is: a pályák kellően nagyok, mindig történik rajtuk valami, és néha egész grandiózus eseményeknek lehetünk szemtanúi a Vita kicsiny képernyőjén. Eleinte szaggatott a program itt-ott, de nemrég érkezett egy folt, ami orvosolta a dolgot, így most már teljesen folyamatos a játékmenet. A Killzone: Mercenary tehát elfoglalta a kötelező vételek illusztris pozícióját: nem tökéletes játék, de ha van PS Vitád, már csak azért is meg kell venned a Guerilla FPS-ét, hadd egye a haverokat a penész.

Galéria
Kattints a galéria megtekintéséhez!