A spanyol Novarama körülbelül két éve rukkolt elő legújabb alkotásával, a MOBA-k és az akció-RPG-k stílusjegyeit vegyítő Killsquaddal, ami nemrég maga mögött hagyta a korai hozzáférés fázisát, és immár teljes értékű címként képviseli magát a piacon. És bár a végeredmény érezhetően jobb és kerekebb, mint annak idején az Early Access kiadás volt, azért a játékmenet hosszabb távon sajnos így is csak azoknak ajánlható, akik nagyon (de tényleg NAGYON) kedvelik a csőpályákon előadott monoton lövöldözést.
A galaxis takarítói
A Killsquad komplexitással véletlenül sem vádolható történetének középpontjában egy maroknyi zsoldos áll, akik jó pénzért a galaxis bármely ocsmányságát kilyuggatják. Legyen szó elszabadult mutánsokról vagy megvadult mesterséges intelligenciáról, hőseink semmilyen feladat elől nem hátrálnak meg, hiszen vesztenivalójuk nincs, felesleges töltényük ellenben annál több akad.
Az egyes küldetésekhez ezen az alapszitun túl is kapunk egy-egy pármondatos háttérsztorit, azonban nem kell semmi bonyolultra gondolnunk: a kapcsolattartónk leginkább csak azt fogja elmondani nekünk, hogy kit és miért kell szétlőnünk az adott pályán. És ez egyáltalán nem is baj, hiszen a legtöbb akció-RPG a sztori helyett az érdekes és stabil mechanikákra építkezik, azokból pedig itt is akad néhány. Csak sajnos közel sem elég.
Darálás egész nap
Alapjait tekintve a Killsquad játékmenete nem tartogat túl sok meglepetést az akció-RPG-veteránoknak. Minden küldetés előtt kiválaszthatunk egy szimpatikus karaktert a jelenleg elérhető öt hős közül, ezután pedig egyedül vagy három másik zsoldossal karöltve belevethetjük magunkat a gyilkolásba. A legtöbb misszió izometrikus nézetben mutatott, csőszerű pályákon játszódik, ahol folyamatosan pusztíthatjuk a hullámokban ránk törő ellenfelet, közben pedig néhol pár egyszerűbb feladatot is el kell végeznünk a továbbjutás érdekében.
Mindez elsőre nem hangzik túl összetettnek, azonban a fejlesztők a MOBA-k világából is kölcsönöztek pár mechanikát, amik azért feldobják a jól bejáratott aRPG-receptet. Karakterünk ugyanis minden küldetést az első szintről indít, és az egyes pályákon belül folyamatosan fejlődik, sorban oldva fel a különböző extra képességeket, valamint a hatodik szinten az ultit is. Mindez pedig egy kellemesen dinamikus játékmenetet tesz lehetővé, ahol az egyes pályákon belül is folyamatosan változhat a játékstílusunk, annak fényében, hogy épp milyen mozdulatokat oldottunk fel a szintlépésünkkel.
Ha mindehhez hozzávesszük, hogy a jelenleg elérhető öt hős egymástól gyökeresen eltérő mozdulatokkal és szerepkörökkel rendelkezik, akkor azért látható, hogy a Killsquad játékmenete rövidtávon kifejezetten szórakoztató lehet, főleg akkor, ha csapatban ugrunk neki az idegen lények levadászásának. Persze egyedül is próbát tehetünk a játékkal, azonban ebben az esetben azért a DPS hősök érezhetően erősebbek lesznek, mint mondjuk, egy tank vagy egy támogató figura.
Azonban a Killsquad hosszú távon sajnos elég monoton, még a fenti jópofa ötletek ellenére is. Persze a folyamatos harc az akció-RPG-k zsánerének sajátja, itt azonban sem a pályák felépítése, sem a loot nem elég izgalmas ahhoz, hogy ellensúlyozza a játékmenet egyhangúságát. A Novarama alkotásával épp ezért rövid távon nagyszerűen el lehet szórakozni, azonban egyszerűen hiányzik belőle a mélység, ami ahhoz kéne, hogy hosszabb távon is maradandó alkotás lehessen.
Óvatosan az elvárásokkal
Mindent összevetve a Killsquad egy érdekes elképzelésekkel házaló akció-RPG, ami elég komolyan ki is bővült a korai hozzáférés során, azonban a végeredmény így is hagy némi kívánnivalót maga után. A játékmenet például eléggé monoton, és a loot sem a legváltozatosabb (ami azért egy aRPG-nél komoly hátrány), ezt pedig egyszerűen nem tudják kiegyensúlyozni az ötletes mechanikák és az egymástól jelentősen eltérő karakterek. Épp ezért a Novarama alkotását elsősorban a zsáner keményvonalas rajongóinak lehet csak nyugodt szívvel ajánlani, és nekik is inkább egy leárazás során.
