Hitman: Absolution - Contracts mód teszt

A Hitman Absolution -- teljesen érthető módon -- nem rendelkezik hagyományos multiplayer móddal, hiszen mégis milyen lenne, ha egy, a lopakodást és a gondolkodást előtérbe helyező játékban a többszereplős mód átmenne egy teljesen snassz, külső nézetes lövöldébe? Azt persze az IO Interactive-nál is tudták, hogy hiába hihetetlenül erős a single player rész, ha nem rukkolnak elő valami extrával a kampány mellett, az bizony meg fog látszani a 47-es ügynök legújabb kalandjának eladásain. Ezen felismerés mentén született meg a Contracts mód, amely lényegében egy pályaszerkesztő, ahol minden játékos elkészítheti a saját megbízását a többi 47-es ügynök számára.

Csináld magad!

A pályaszerkesztő szó hallatán persze sokan hátrahőkölnek, és egy roppant körülményes felületet vizionálnak, amit se kedv, se idő nincs megtanulni. Nos, az Absolutionben ilyen nincs, az IO Interactive mesteremberei úgy alkották meg a Contracts módot, hogy abban tulajdonképpen játszi könnyedséggel lehessen saját küldetéseket létrehozni. Ezt pedig tessék szó szerint érteni, ugyanis lényegében pont erről van szó: végig kell játszani egy pályát a saját szabályaink szerint, és ha megvagyunk vele, akkor az egészet elmenthetjük, és a többi Absolution tulajdonos rendelkezésére bocsáthatjuk.

A gyakorlatban ez úgy néz ki, hogy belépünk a Contracts módba, rákattintunk a pályakészítés opcióra, és választhatunk magunknak egyet a 40 sablonból -- ezek az előre gyártott terepek mind a single playerből köszönnek vissza, és ugyanúgy működnek, ugyanazokat a lehetőségeket tartalmazzák, amit a kampány során megtapasztalhattunk.

A pálya átalakítására nincs lehetőségünk, csupán a következő dolgokat befolyásolhatjuk: kit ölünk meg (összesen 3 karaktert jelölhetünk ki, de nemcsak a korábbi célszemélyeket), milyen eszközzel likvidáljuk a választott célpontot, milyen ruha van rajtunk, illetve, hogy a feladat elvégzését követően merre távozunk az adott helyszínről. Ez így elsőre nem hangzik túl izgalmasan, ám szerencsére a pályák úgy vannak felépítve, és annyi eszközt és karaktert tartalmaznak, hogy egy-egy terepre több tucat variáció hozható össze, és végeredményben csakis rajtunk múlik, hogy mennyire nehezítjük meg a többi játékos dolgát. A meglévő eszközökből egészen cifra küldetéseket is össze lehet állítani, és az a szép az egész rendszerben, hogy a fenti metódusnak köszönhetően csak olyan megbízásokat tudunk létrehozni, amit meg is lehet oldani, hiszen ha egyszer már végigvittük az adott feladatot, akkor más is képes lesz erre.

Persze az egyes megbízásokat nem muszáj pontosan úgy megoldani, ahogy a „tervező” elképzelte, csak a célszemélyek likvidálása és a kijárat kötött, minden más (fegyvernem, kosztüm) szabadon választható, ennek ellenére érdemes figyelni a részletekre, ugyanis minden küldetés teljesítéséért pénz jár, és az összeg csökken, ha nem az előre meghatározott kikötések szerint hajtjuk végre a feladatot. Márpedig a bevételt érdemes maximalizálni, hiszen a megszerzett összegekből sorra nyithatjuk meg a különböző ruhákat, illetve fegyvereket is vásárolhatunk, és kedvünkre fejleszthetjük őket.

Egyszerű, de nagyszerű?

A horribilis összegekért megnyitható fegyvereknek és kosztümöknek hála nagyon hosszú ideig van miért gyűjteni a pénzt, pályából pedig szinte végtelen számú akad, és ahogy telik az idő, úgy jelennek meg a Contracts módban az egyre kreatívabb és egyre nagyobb kihívást biztosító darabok. Ráadásul itt is működik az Absolution pontrendszere, tehát küldhetünk és fogadhatunk felkéréseket, amiben a barátok rekordjait lehet megdönteni. Ha valaki rákattan az új Hitmanre, akkor a single player kimaxolását követően tényleg hosszú heteket és hónapokat eltölthet a Contractsben, a folyamatosan érkező újabb és újabb pályáknak köszönhetően a játékszavatosság szinte végtelen...

Ez persze nem jelenti azt, hogy a rendszer tökéletes. Játszani ugyan remek benne, de a sokadik pálya elkészítése után egyre szűkösebbnek érezzük a ránk szabott kereteket. A Contracts mód legnagyobb erénye egyben a legnagyobb hibája is: a „szerkesztő” túlságosan egyszerű, nagyon kevés az olyan játékszabály, amit tényleg a felhasználó állíthat be. A karakterek, a tárgyak, az öltözetek mind-mind kötöttek, se elvenni, se hozzátenni nem lehet. Persze világos, hogy ez azt a célt szolgálja, hogy ne lehessen „lehetetlen küldetéseket” létrehozni, de egy fokkal nagyobb szabadság még a mostaninál is sokkal élvezetesebbé tette volna a Contracts módot.