Heroes of Might & Magic V: Tribes of the EastMiután igen kevés hely áll a rendelkezésemre, egyből a lecsóba csapnék: a TotB-ban debütál egy teljesen új faj, a barbár orkok békésnek éppen nem nevezhető fellegvára. Az új népcsoport egyrészt döbbenetesen kreatívra sikerült (lényeik között egyszerűen nem találni hibás darabot, az ütéstől elfutó, illetve nagyobb pofonok után az ellenséghez álló goblinok például mindannyiunk kedvencei lettek) másrészt teljesen új hozzáállást követel meg a játékosoktól. A barbárok ugyan is kizárólag erővel képesek felvenni a kesztyűt a többi népcsoporttal, cserébe kompenzálásként lényeik jelentősen erősebbek: minden pofon után, amit kiosztanak, dühöngés-pontokat kapnak, ha pedig ezekből elérnek egy előre meghatározott szintet, az aktuális csatában javulnak harci statisztikáik – amúgy ezt a rendszert támogatja az ork hősök faji képessége is. Miután semmilyen varázslattal nem élnek a fiúk, a fejlesztők nagyon ügyesen tömték ki az e miatt keletkező űrt: egyrészt a várban csordaszellemből fakadó bónuszokat adó „sámán szerű képességeket” tanulhatnak kedvenc zöld bőrű rusnyaságaink, másrészt a kalandtérképre vonatkozó mágiákat (lények idézése, városi portál) egy külön épületben, a mindegyiküknél alapfelszereltségnek számító medálba ültetve szerezhetik meg. Ha pedig két csata között véletlenül rábukkanunk egy oltárra, amely varázslatot tanít, ne essünk pánikba – a jól jövő mágia helyett ugyan is a megtanulandó misztikus tudás szintje x 1000-el tapasztalati pont üti majd a markunkat.



Az előző küldetéslemez nagy vonalakban itt ki is merült, azonban a Nival – a program fejlesztői – bebizonyították nekünk, hogy blizzardi zsenialitásra is képesek, már, ha expanzióról van szó. A TotB ugyanis teljesen megbolondítja az amúgy is zseniális alapjátékot: minden faj lényeit egy alternatív szintre is fejleszthetjük, így gyakorlatilag teljesen új taktikákat kell majd bevetnünk, de nincs hiány átgondolt, és nagyon eltalált varázslatokból (például a vámpirizáció, amellyel lényeink életerőt szívnak a célpontjuktól, nagy móka egy főnixre rádobni, vagy a régóta hiányzó regeneráció, amely körönként igen korrekt mennyiségű életerőt pumpál a célpontunkba) sem. Ha pedig mindez nem volna elég – már miért ne volna? – jó pár hiányolt funkció (várakozás ikon, sötét energia pontok kijelzése), többjátékos térkép, és egy izgalmas kampány is vár azokra, akik beruháznak a Heroes V második – és egyben utolsó – küldetéslemezére. Ezért talán majd megkövezés jár, de bevállalom: a Nival ezzel a programmal bebizonyította, hogy alaposan felnőttek az elvárásokhoz – az új kiegészítő-lemez után már magabiztosan állíthatom: a játék jobb, mint a sokáig etalonnak gondolt harmadik rész, ennél több dicséretet pedig nem is mondhatnék.