Tavaly itt volt nekünk az újraértelmezett Call of Cthulhu: The Official Video Game, mely inkább a nyomozásra és a felfedezésre épített (megjegyzem: elég csekély sikerrel), nemrég pedig végre befutott a várva várt The Sinking City, ami a nyitott világ irányába tolta ki a műfajt. Utóbbit mi is nagyon szerettük (85 %-ot kapott júliusi tesztünkben), engem pedig olyannyira lekötött a benne szereplő számtalan mellékküldetés, hogy az esős nyári estékre kedvet kaptam ismét elővenni néhány Lovecraft novellát. Aztán egyszer csak, mint az „Álmok a boszorkányházban” című novellában Barna Jenkin, úgy toppant be a Gibbous – A Cthulhu Adventure, méghozzá a marosvásárhelyi Stuck In Attic fejlesztőcsapattól. Ráadásul mivel a srácok itt vannak a szomszédban, így magyarok is dolgoztak a játékon, ami azt eredményezte, hogy bizony választható a magyar nyelv is a feliratok között! Ennek rettenetesen megörültem, hiszen mégiscsak sokkal élvezetesebb egy adott kalandot az anyanyelvükön végigjátszani, ráadásul a fordítás – egy-két félrefordítást és vicces magyarítást (tablet = tabletta) leszámítva – teljesen rendben van. De lássuk, miről is szól maga a Gibbous!
Cthulhu, már megint Cthulhu!
Arkham helyett Darkhamban járunk (nyugi, később lesz még Innsmouth-Fishmouth párhuzam is!), ahol a kultisták már megint valami ördögi terven mesterkednek! Ide érkezünk meg a marcona detektív, Don R. Ketype személyében, első utunk pedig hát hová máshova is vezetne, mint a híres Miskatonic Könyvtárba! Azt pletykálják az emberek, hogy a városban feltűnt a démoni Necronomicon, melyet Don mindenképp vissza szeretne szerezni. Igen ám, de a Könyvtár előtt tőrbe csalják és elrabolják, innentől fogva pedig a sztori két szálon fut. Jópofa, hogy másik irányítható karakterünk épp a könyvtáros srác, Buzz Kerwan, aki a megannyi másolat ellenére rábukkan az IGAZI Necronomiconra, és annak varázserejét otthon sikeresen alkalmazza a…macskáján. Kitteh ennek következtében elkezd beszélni, majd a páros elindul, hogy fényt derítsen a kultisták homályos céljaira. Párhuzamosan azonban Don is sikeresen kiszabadul fogságából, a szálak pedig naná, hogy össze fognak érni! Gondolom, az eddigiekből már kihámoztad, hogy a Gibbous a humoros oldalról közelíti meg Lovecraft munkásságát, amit ha jól ismersz, akkor a rengeteg apró utalás és kifordított jelentés mosolyt csalhat az arcodra! Habár, hozzá kell tennem, hogy a Buzz és Kitteh közötti párbeszédek is zseniálisak, engem legalábbis rendre meg tudtak nevettetni.
A Gibbous egyébként a klasszikus point & click sémát követi: tárgyakat gyűjtünk, kombinálunk, és furábbnál furább alakokkal beszélgetünk (rengeteget), ám a dolog pikantériája, hogy itt Kitteh külön interaktív ikont kapott, azaz néhány helyet például csak vele tudunk elérni. A grafikai megvalósítás a klasszikus Disney rajzfilmeken túl olyan kalandjátékokat is eszünkbe juttathat, mint a Monkey Island 3, a Runaway, vagy épp a mára sajnos eléggé elfeledett A Vampyre Story. A gyönyörű, kézzel rajzolt hátterek kellően változatosak lettek, kalandunk során pedig megfordulunk többet közt Párizsban és Erdélyben is, ahol még egy magyar fogadóssal is összefuthatunk! A zene és a szinkron mind nagyszerű lett, illetve itt megjegyezném, hogy a szinkronhangok között feltűnik Doug Cockle, aki a The Witcher-játokban Geralt angol hangja.
Ha kedveled a klasszikus, kézzel rajzolt, történetközpontú point & click műfajt, és mellé még Lovecraft-rajongó is vagy, akkor semmiképp se hagyd ki ezt a remek kalandot, mert annak ellenére, hogy nem kapott túl nagy hátszelet, bizony egy igazi gyöngyszemmel állunk szemben! És különben is, egy folyton élcelődő fekete macska nem elég referencia?
