A Construction Simulator egy olyan játék, amelyben végre kiélhetem a bennem szunnyadó építőipari hajlamot, mármint ami a magasépítést illeti. Maga az alaptörténet mondjuk harmatgyenge, ez nem vitás. Szerény német kisvárosunkon egy óriási vihar söpör végig, és Günther (azaz mi) hirtelen arra ébred (hófehér, műanyag védősisakját a fejére csapva), hogy Neki kell megmenteni a várost. Az igazi hősök nem Batmobillal, hanem tűzpiros MAN TGS/PALFINGER PK 27002-essel járnak ugyebár. De ez igazából csak a gyakorlópálya, aminek a végigjátszását amúgy melegen ajánlom.
Bevallom őszintén, kicsit meglepett a Construction Simulator, méghozzá a jó értelemben. Amikor kicsit mélyebben is beleástam magam a játékba, kiderült, hogy egészen sokrétűvé is bír válni, és van benne annyi tartalom, hogy 3-4 óra után az ember nem teszi le a garázsban az aszfaltszállító teherautót. De azt is illik hozzátenni gyorsan, hogy korántsem hibamentes darab. Van bene egy-két hajtépős dolog, de erről majd később.
Apróság, de szerintem fontos: ugyanannyi női, mint férfi avatarból lehet kiválasztani karakterünket, hiszen 2022-ben hadd legyen már egyértelmű, hogy egy négytengelyes, számítógépekkel vezérelt billencset ugyanolyan jól tud elvezetni egy hölgy, mint egy klasszikus, szakállas szaki. Szóval a kiválasztást követi a finomhangolás, kinézetileg és védőöltözetileg, majd indulhat a meló. Amit végezhetünk egyedül és társaságban, ugyanis nincs jobb, mint csapatban csapatni: van, aki ás, van, aki a betont hozza, és persze ott az úthengeres srác is.
Az egyéni játék fő erőssége szerintem a karriermód. Ugyanis nem csak úgy össze-vissza építünk mindenfélét a városban, hanem szépen gyűjtögetjük a creditet meg az XP-t is. Mindkettőre komoly szükség van, hiszen minden pénzbe kerül. A Construction Simulator szépen ötvözi a (világ szerencsésebb felében működő) gazdasági alapokat a szórakozással: kezdő vállalkozóként kizárt dolog, hogy minden munkafázisra legyen célgéped. Ezért van a városban a gépkölcsönző díler, akinél vásárolni és bérelni is tudunk – ez utóbbit ajánlom inkább, hiszen borsos ára van egy új BOMAG BF 600 C-2 aszfaltterítő gépnek. Szerencsére a munkagépek helyszínre juttatása nincs agyonbonyolítva: rányomsz a Fast Travelre, és máris ott van a nagyvas, ahol lennie kell. Ami pedig mehet a közúton, azt úgyis vezetni akarod...
...és itt jelentek meg az első redők a homlokomon. Én megértem, hogy a játék békésen öregedő családapák dömperpótló szórakozása, de talán túlságosan is megbocsátóra sikerült hangolni. Az, hogy mozgás közben olyan a fizika, amilyen (zúzott kővel púposra pakolt billencset kanyarban, nyolcvannal sem tudsz felborítani például), még valahogyan megemésztettem. Amikor kiderült, hogy a járművek törhetetlenek (gyanítom, hogy a MAN vagy a Bobcat nem igazán szerette volna rongyosra horpasztva látni a játékban a licencelt tartalomként megjelenő gépeit, járműveit), az már határeset volt. Igen, van egy ilyen egészségmutató, amit a benzinkúton(!), a tankolás mellett lehet „visszatölteni”, de ennyi. Aztán kiderült, ha nekimész egy másik autónak, az egyszerűen pixelekre bomolva eltűnik. Az elütött gyalogos meg átúszik a teherautón (ráadásul hosszában), és sétál tovább. Arról nem is beszélve, hogy a közlekedés MI-je mindig nekem ad elsőbbséget – mondjuk negyven tonnával szemben én is udvarias vagyok a való életben.
Az elvállalható építési feladatok viszont kellően változatosak, szépen egymásra épített fázisokra vannak bontva, emellett pedig kampányok is sokfélének ígérkezek. Unatkozni nem hiszem, hogy fogunk, főleg úgy, hogy van európai (praktikusan német) és amerikai játékterep is – utóbbi természetesen teljesen más járgányokat és tájat kínál. Így kell ezt. Menjetek aszfaltozni!
