Elveszett világ

A történet egy lebegő szigeten zajlik, amely hatalmas összefüggő barlangrendszerekkel van tele. A földdarabot furcsa, ám alapvetően békés nyúlszerű humanoid lények népesítik be, a mimigák. A konfliktus akkor kezdődik, amikor kiderül, hogy egy különleges, piros virág hatására ezek a lények megnőnek, az erejük megsokszorozódik, majd eszeveszett vérengzésbe kezdenek. A szigeten el van rejtve még egy ősi ereklye is, a Démon Korona, amely ép ésszel szinte felfoghatatlan erővel képes felruházni viselőjét…

Noha a sztori sokak számára nevetségesnek tűnhet, szeretnék mindenkit megnyugtatni: a karakterek és a történet hibátlan tálalásának köszönhetően a Cave Story pillanatok alatt képes magába szippantani. Ne ítéljük el előre a játékot a számunkra idegennek tűnő japán kultúra és a vele járó furcsaságok miatt: nagy hiba volna…

Tabula rasa

A játékfejlesztők körében mindig is elterjedt volt az amnéziás főszereplők megalkotása, hisz ezzel a módszerrel sok-sok magyarázkodást képesek megspórolni, már ami a hős homály fedte múltját illeti. A Cave Story története is hasonlóan indul: a játékos egy elhagyatott, furcsa barlangban ébred névtelenül, emlékek nélkül. Miután elhagyjuk a mélyedést, rábukkanunk a mimigák falujára, melynek lakosait egy őrült, megalomániás doktor tartja rettegésben.

A játék kezdete után gyorsan ki fog derülni, hogy bizony sokkalta szövevényesebb és bonyolultabb rejtélyről van itt szó, mint azt gondolnánk. Nem sokkal a faluba érkezésünk után a szemünk láttára rabolják el a doktor alattvalói az egyik mimigát, hogy mindenféle gonosz kísérletet hajthassanak rajta végre. Noha eleinte úgy tűnhet, hogy könnyedén urai lehetünk a helyzetnek, ám az utunkba álló szörnyek garmadái hamar rácáfolnak erre a gondolatra, és mire észbe kapnánk, nem csak a társaink, hanem a mi életünk is csak egy hajszálon fog függeni. A sztori nem egy meglepő fordulatot tartalmaz, tehát jobban tesszük, ha a jól megszokott sablonokat elfelejtjük. És hogy még nyakatekertebb legyen a dolog, előfordulhat olyan helyzet is, hogy mi magunk okozzuk egy bajtársunk halálát -- mindezt anélkül, hogy azt észrevennénk…

A Cave Story irányítása a klasszikus platformjátékokhoz hasonlóan pofonegyszerű: a jobb és bal billentyűvel navigálhatjuk a főhősünket, a Z betűvel ugorhatunk, míg az X-szel tüzelhetünk. A lefelé mutató nyíl segítségével léphetünk interakcióba más szereplőkkel és tárgyakkal (pl. ajtó, teleportkapu, kincsesláda). Mindemellett van egy saját hátizsákunk (Q), mely a játék során összegyűjtött tárgyak tárolására szolgál, illetve egy térképünk (W), mely a nagyobb területeken és az összetettebb barlangrendszerekben meglehetősen nagy segítséget tud nyújtani.

Apropó felszerelés: érdemes minden egyes területet alaposan átfésülni, mivel nem egy titkos hely van, ahol értékes tárgyakra bukkanhatunk. Az eldugott, félreeső zugokban olyan hasznos cuccokat halászhatunk össze, mint például az életkapszula (Life Capsule), amely háromtól-ötig terjedően növeli az életpontszámunkat, vagy a rakétafejlesztés (Missile Expansion), ami a nálunk hordozható rakéták számát toldja meg néhány töltettel. Ezekre a tartós hatású kiegészítőkre nagy szükségünk lesz, ugyanis a Cave Story nem éppen egyszerű játék, sőt, van egy-két szint, amelyekre még a tapasztaltabb játékosok is előszeretettel aggatják az „embertelen” jelzőt. Szerencsére a játék második felében hozzájuthatunk a v0.8-as (az ügyesebbek a v2.0-s) verziójú jetpackhez, ami óriási segítséget jelent a későbbiek során.

Mindenképpen érdemes még megemlíteni, hogy a játékban nem működik a főmenün keresztül történő állásmentés, helyette az egyes épületekben fellelhető flopikkal interakcióba lépve tudjuk elmenteni a játékot. Az egyetlen hátránya ennek az, hogy a mentés helyhez kötött: ezt már csak azért is érdemes észben tartani, mert ha ne adj’ isten egy hosszú és fárasztó harc után véletlenül elhaláloznánk, nincs más lehetőségünk, mint betölteni a legutóbbi állásunkat…

Cserebere fogadom, többet vissza nem adom!

A tárgyainkat illetően is megéri résen lenni, ugyanis a játék során többször is alkalmunk nyílhat rá, hogy valamelyik puskánkat elcseréljük. A Cave Storyban összesen tíz különböző lőfegyver található, melyek közül háromhoz csak cserén keresztül juthatunk hozzá. A lehetőség adott, azonban érdemes jól átgondolni az üzletelést, ugyanis nem tudhatjuk előre, hogy melyik karaktertől milyen mordályt szerezhetünk. Az ilyen kérdéses helyzetekben nyugodtan mentsük el a játékot, majd egyezzünk bele a cserébe. Amennyiben az új fegyvert hatékonyabbnak találjuk, mint a régit, folytassuk tovább a játékot; ha viszont mégsem lennénk elégedettek vele, akkor töltsük vissza az előző állást, és nemes egyszerűséggel utasítsuk el a cserére vonatkozó nagylelkű ajánlatot.

A buborékfújótól a rakétavetőig

Mint azt fentebb említettem, a fegyverek repertoárja viszonylag széles: van itt a villámgyors géppuskán át a cikázó tűzgolyón keresztül a hajítható kardig minden, mi szem-szájnak ingere. A harcok során az ellenséges szörnyekből értékes energiakristályokat nyerhetünk ki, melyek segítségével a fegyvereinket fejleszthetjük. Ezeket az ásványokat összegyűjtve viszonylag könnyen elérhetjük minden lőfegyverrel a maximális harmadik szintet, amely a lövedékek sebzése mellett az animációt is felturbózza. Mindazonáltal érdemes odafigyelni, mert az életvesztés automatikusan csökkenti a fegyver szintjét.

A játék során szükségünk lesz néhány óriási pusztító erővel bíró fegyverre, főleg ha egyszerre több tucat „szörny” esik nekünk. A hatalmas barlangrendszerekben megannyi furcsa teremtmény tanyázik: elég csak szemügyre venni néhány óriás csiperkegombát, rovart, denevért, vagy épp békát ahhoz, hogy a hideg rázzon ki bennünket. Lesz alkalmunk izgulni rendesen, ugyanis a Cave Storynak nem csak a története van tele fordulatokkal: a felfedezetlen területek gyakran kellemetlen meglepetéseket tartogathatnak a számunkra, akár egy-egy főellenség formájában is.

A végigjátszás során körülbelül tizenöt különböző boss-szal kell majd megbirkóznunk, noha köztük több olyan is van, melynek különösebb szerepe nincs a sztorit illetően. Ez a tény azonban nem változtat azon, hogy a harcok során meg fogunk halni. Nem egyszer, és nem is kétszer, hanem sokszor. Nagy szerencse, hogy a Cave Storynak van egy olyan különleges varázsa, amely képes a játékost a gép előtt tartani, még annak ellenére is, hogy az előbb halálozott el mintegy tizedszerre. Noha van néhány kemény főellenség, az egyszerű, ámde nagyszerű grafika, a hibátlan animációk, és a retrójátékokra jellemző zseniális 8-bites zene minden szitkozódást könnyedén elfeledtet velünk, és éri el azt, hogy ugyanolyan lelkesedéssel töltsük újra a játékot a sokadik halál után, mint ahogy azt először tettük.

Valamit kihagytam?

A játék befejezése után ötölhet fel bennünk ez a kérdés, a Cave Storynak ugyanis három különböző befejezése van: egy jó, egy rossz, és egy rejtett. Míg az első kettőnél egyértelmű, hogy miként tudjuk elérni, addig a harmadik előidézése olyan apró, „jelentéktelen” dolgok sokaságán múlik, amelyekről nem tudhatunk előre. A Cave Story végét nem a leadott „igen” és „nem” válaszok aránya határozza meg, hanem a cselekedeteink. Például ha az egyik sorsdöntő jelenetnél -- pusztán kíváncsiságból -- lejjebb ugrunk egy képernyőnyit, vagy ha egy másiknál nem lépünk be egy ajtón, automatikusan kiesik a harmadik befejezés, és vele együtt a titkos szint is. Az első végigjátszás alkalmával ne is törődjünk ezzel: kár a gőzért. A rejtett befejezés viszont olyannyira el lett találva, hogy már csak azért is érdemes újrakezdeni a játékot -- persze csak miután rákerestünk az interneten egy olyan végigjátszásra, amely pontról-pontra leírja, hogy melyik helyen mit kell tennünk ahhoz, hogy előidézhessük azt a titkos pályát, amit a játékosok jelentős része képtelen végigvinni…

Kötelező!

A Cave Story nem más, mint egy pörgős, akciókkal teli műremek. Az óriási bejárható területek, az egyedi karakterek és az elsőrangú történetvezetés olyannyira egyben van, hogy abba belekötni sem nagyon lehet. Sőt, azoknak sem kell aggódniuk, akik nincsenek oda a mélyebb tartalommal bíró játékokért: a fejleszthető fegyverek, a megannyi titkos hely, és a furcsa ellenfelek tömkelege szinte bárkit képes a gép elé szögezni!