A nemrég megjelent Destiny tesztelése közben sokszor átfutott az agyunkon, hogy milyen jó is lenne, ha a Bungie több elemet vett volna kölcsön a Gearbox fantasztikus csemetéjétől, a Borderlands 2-től. Ez az a játék ugyanis, ami majdhogynem tökéletes szintre fejlesztette az akció-szerepjátékok ezen meglehetősen furcsa fajtáját, hiszen a régi receptet sikerült felturbóznia egy teljesen új műfaj bevonásával, egy kibővített fejlődési rendszerrel, és ami a Destiny kapcsán a legtöbbször eszünkbe jutott, változatos, újdonságot a végtelenségig köpő loot-rendszerrel. A Borderlands 2 egész egyszerűen úthengerként temetett maga alá mindenkit, és a mai napig nehezen találni olyan videojátékot a piacon, aminek egyes küldetéseire, történeteire ennyire széles vigyorral az arcunkon emlékeznénk vissza. Humorban és akcióban sosem volt hiány a Borderlandsben, egyes szereplők neve pedig valószínűleg még azok számára is ismerősen cseng, akik egy percet sem játszottak a sorozattal.
BORDERLANDS 2.5
Mondanunk sem kell, hogy nagyon várjuk a folytatást, ám addig is, míg türelmetlenül írogatjuk a leveleket a Gearbox főhadiszállására egy azonnali harmadik részt követelve, megérkezett hozzánk a Pre-Sequel, ami valamelyest lehűti várakozástól felfűtött testünket. Ahogy a játék címéből már sejthetitek, nem egy valódi folytatásról beszélünk: The Pre-Sequel lényegében egy előzmény történet, ami a Borderlands és a Borderlands 2 eseményei között játszódik. Ebben a fejezetben Handsome Jack, a második rész főgonosza még csupán egy lelkes alkalmazottja a Hyperion űrállomásnak, amelyet a sztori elején furcsa, idegen erők támadnak meg. Jacknek a meneküléshez segítségre van szüksége, és itt jövünk a képbe mi, játékosok, akik ösvényt vágunk számára, hogy egérutat nyerjen. Miután elmenekültünk az állomásról, szövetkezünk vele, és megpróbáljuk együtt visszaszerezni a Hyperiont, aminek új legénysége egyébként komoly tűz alá vette Pandora holdját, Elpist. Ide érkezünk meg mi is, de hamar rájövünk, hogy az űrállomásunkat nem lesz egyszerű feladat visszafoglalni, ugyanis védelmi rendszerét zavarják.
Az izgalmakban és humorban gazdag történetnek tehát a helyszíne nem Pandora, a két alapjáték közismert bolygója, hanem annak közeli holdja, Elpis. Ha valakinek még élnek a fejében a Borderlands 2 csillagos égboltjának képei, tudja, hogy Elpis bizony ott lebegett valahol fent az égen, közvetlenül a Hyperion mögött, ráadásul eléggé megzilált állapotban – utóbbi miértjére magyarázatot kapunk a Pre-Sequelben. A sztori egyébként rengeteg kérdést megválaszol azzal kapcsolatban, hogy mi vezetett a Borderlands 2 alapjátékának eseményeihez. Minden spoiler nélkül elárulhatjuk, hogy a The Pre-Sequelből kiderül, hogyan lett Jackből Handsome Jack, miként fordult ki önmagából és vált azzá a vérengző szociopatává, akit aztán megismertünk a második részben. Közben pedig rengeteg apró érdekességre is fény derül, többek közt arra, hogy miért szeretnek a Claptrap egységek táncolni, de a többi inkább legyen meglepetés.
ÉDES NÉGYES
Bár a sztori összekapcsolódik az előző résszel, a játékmenetben pedig nem fedezhetünk fel tengernyi újdonságot, az elő-folytatást mégis teljesen új játékként kell értelmezünk, ahova nem importálhatjuk át a már meglévő karaktereinket. Ahhoz, hogy megismerjük, mi történt a Pandora holdján, új kincsvadászokra, azaz ezúttal inkább testőrökre, zsoldosokra lesz szükségünk. A The Pre-Sequel legfontosabb újdonsága az, hogy négy teljesen új karakter mutatkozik benne be, melyek mindegyike a Borderlands-univerzum egy-egy ismertebb alakja. Őket irányíthatjuk a folytatás keretén belül.
Az első választható karakter Athena a Gladiátor, akit a Borderlands első részének egy kiegészítőjében, a The Secret Armory of General Knoxx-ban ismerhettünk meg. Róla azt kell tudni, hogy egy orgyilkos, aki az Atlas Corporation megbízásában állt, de végül otthagyta a céget, hogy harcoljon zsarnokság és az elnyomás ellen. Athena elsődleges képessége egy pajzs, amit aktiválva átmenetileg felfoghatja az őt érő sebzéseket, később pedig ezt a pajzsot fejlesztheti akár fegyverré is, amit hozzávághat ellenfeleihez. Sőt, a pajzs akár az elementális sebzéseket is képes lehet felemészteni, mi több, visszaküldheti őket a feladóik számára, már amennyiben szintlépésekkor ebbe az irányba fejlesztjük a karaktert.
Következő főhősünk Nisha a Törvényhozó, aki a Borderlands 2-ből lehet ismerős. Ő Lynchwood városának sheriffje, képessége pedig a Showdown névre hallgató skill, amit ellőve Nisha sebzése és mozgási sebessége egyaránt megnövekedik. Ahogy az összes többi karakternek, neki is három képességfa áll rendelkezésére a skillpontjai elköltéséhez, amelyekkel más és más irányokba specializálhatja magát. Az elsőn az alapképességeit turbózhatja feljebb, a másodikon megnyílik a lehetőség számára, hogy egyszerre akár két revolvert is forgasson, a harmadikon pedig a point shooting képességéhez kap jópofa bónuszokat.
Harmadik hősünk, aki egyébként személyes kedvencem lett a végigjátszás során, a Hyperion űrállomás egyik mérnöke, Wilhelm. Személyiségét tekintve ő egy roppant egyszerű figura, aki imádja testét különféle robot alkatrészekre cserélni, és úgy általánosságban rajong a robotikáért. Ennek köszönheti legfontosabb képességét is, amivel két drón-repülőt hívhat le maga mellé, akik egyszerre gyógyítják Wilhelmet és támadják az ellenfeleit.
A játék utolsó, de talán legérdekesebb választható karaktere Claptrap, az egy nyomvonalon közlekedő, gyakorlatilag mindenre alkalmatlan, és éppen ezért minden Borderlands-játékos által imádott robot, akinek megannyi vidám percet köszönhettünk az előző részek folyamán. Bár a játék többször felhívja figyelmünket arra, hogy véletlenül se válasszuk őt, mert csak hibából került a programba, nem kell tőle megijedni: Claptrap ugyanolyan teljes értékű hőse a Pre-Sequelnek, mint a másik három szereplő. Képessége, a Vaulthunter.exe talán egy kicsit kilóg sorból, ugyanis tök véletlenszerű dolgokat csinál, de természetesen ezek is hasznosak valamilyen szinten: diszkó gömböt idéz, amivel elvakítja ellenfeleit, gyógyítja magát és társait – mindezt attól függően, hogy épp hány ellenféllel nézünk farkasszemet, vagy mennyi az életerőnk.
FÉLHOLDRA VERVE
Az új szereplők mellett a játék második legfontosabb újdonsága az új helyszín, az Elpis nevű égitest, ami gyakorlatilag egy hold, légkör nélkül. Ezért aztán a légzés elég nehézkesen működik errefelé, így hát első dolgunk az lesz, hogy oxigénmaszkot szerezzünk magunknak, amiből szépen lassan kiszipákolhatjuk a levegőt, amennyiben vakumban keverednénk. Ilyen területből rengeteg található (főleg a történet elején), ezért mindig oda kell figyelnünk rá, hogy legyen a közelünkben egy gejzír, amin keresztül feltölthetjük a levegőtartalékainkat. Ha elfogy az oxigénünk, akkor hősünk életereje szép lassan csökkenni kezd, de szerencsére nagyon hosszú ideig képesek lehetünk ebben az állapotban tovább harcolni. Mivel nem csak gejzírekből, hanem ellenfeleinktől is zsákmányolhatunk oxigéntartályokat, így nekem soha nem volt problémám azzal, hogy fulladásos halálra ítéljem hősömet. Sőt, ellenfeleinkről is lelőhetjük az oxigénmaszkot, így inkább rájuk hozhatunk lassú pusztulást a légzésmegvonással. Ennek köszönhetően egyébként egy újabb tárgy is megjelenik a játékban, az oxigénmaszk, amivel ugyanúgy felszerelhetjük karakterünket, mint mondjuk pajzzsal vagy gránáttal, s ezek gyakran további képességbónuszokat biztosítanak hőseink számára.
A légkör hiánya mellett ügyelnünk kell az alacsonyabb gravitációra is, mely egyébként pontosan olyan, amilyennek elképzeljük: hatalmas távolságokat ugorhatunk át egyetlen lendülettel, magasabbra repülhetünk, és nem sérülünk semmilyen zuhanástól. Külön érdekesség, hogy oxigéntartalékainkat felhasználva képesek lehetünk még nagyobbakat ugrani, még magasabbra szállni ott, ahol erre szükségünk lehet. De természetesen nem szükséges minden helyre mindig gyalog caflatunk, új járműveket is találhatunk a játékban, melyek lézerfegyverekkel és rakétavetőkkel vannak felszerelve.
HA LOOT, LEGYEN KÖVÉR
Ha pedig már szóba jött a lézer, érdemes lehet rákanyarodnunk egy sokkal izgalmasabb témára, a fegyvereket érintő változásokra. No, itt sem kell komoly fordulatokra számítani, a Borderlands 2-ből ismert fegyverek ezúttal is visszaköszönnek, és ahogy régen, úgy most is hatalmas változatossággal dobják fel az amúgy is páratlan játékmenetet. A remek loot-rendszer ezúttal is gondoskodik arról, hogy a lehető legszínesebb arzenál álljon rendelkezésünkre, tehát még mindig több százféle pisztoly, géppisztoly, karabély, mesterlövész puska, rakétavető, és shotgun közül választhatjuk ki számunkra a legideálisabb darabokat.
A Pre-Sequel ezen a téren csupán két újdonságot kínál. Az egyik az energiafegyverek megjelenése, avagy a lézerfegyvereké, melyekből most is kismillió félével találkozhatunk a végigjátszás során. Találhatunk rail-gun szerű mordályokat, sörétes puskákat imitáló furcsaságokat, vagy akár a Szellemirtók-filmeket idéző energianyalábot kibocsátó puskákat is. Természetesen ezek is különféle elementális sebzésekkel kerülnek forgalomba, tehát könnyen találhatunk köztük tűz vagy akár savsebzést okozó darabokat is. Külön érdekesség viszont, hogy a készítők figyeltek rá, hogy a lézerfegyverek tűzsebzése csak légkörben működjön, mert ugye az égéshez oxigén szükséges. Ezen kívül egy új elementál sebzéstípus is felütötte fejét a játékban, méghozzá a fagyasztás, ami még egy szorzót hozzádob a fegyverek változatosságát biztosító random-generálásba. Ezen a területen a Borderlands 2 egyébként verhetetlennek bizonyult az elmúlt évek során, amit a Pre-Sequel megjelenésével is csak tovább erősödött.
ENNYI VOLT, LEHET MENNI A BOLTBA
Nos, igazából ennyi lenne a Pre-Sequel. Ha mindent összeadunk, akkor a számok azt mutatják, hogy bizony nem túl sok újdonság kapott helyet benne, de mi inkább ne matekozzunk. Nem szabad elfelejteni ugyanis, hogy ezzel a résszel nem csak pár új karaktert, pár új fegyvert és egy hatalmas, oxigénmentes területeket kapunk, hanem egy iszonyú hosszú, érdekes és rendkívül vicces történetet is, amit egész egyszerűen nem szabad kihagynia senkinek sem az idén. Ugyanis a Pre-Sequellel több mint 20 órányi felhőtlen szórakozás jár, amihez foghatót még olyan szupercímek sem voltak képesek biztosítani számunkra, mint a Destiny. Itt kérem szépen van egy remekül működő loot-rendszer, profi szinkron, kivételesen jó történet, amit remek humor és változatos harc fűszerez tökéletesre. Hogy ugyanez megvolt a Borderlands 2-ben is? Lehet, de itt még több van belőle. Borderlandsből pedig nincs olyan, hogy sok.
