R.I.P. írta:

Most gonosz leszek és nincs több kérdés. Nem linkelem, mert nincs fenn sehol

CPU tuning alapjai

A túlhajtás azt jelenti, mikor valamilyen hardvernek magasabb frekvenciát adunk, mint a gyári. Viszont nem tudni, hogy ez miért is lehetséges.Talán a gyártó által kiszabott túl magas biztonsági határ miatt, amiért az alapokat sokkal kisebbre tették, mint kellene, vagy azért hogy gyorsabb eszközök legyenek, mint az szükséges. Bármi az indok, a feladatod az, hogy jól felhasználd a felkínált alkalmat..

A számítogépben minden szabványos és összehangolt. A szabványosítás kötelező az alkatrészek számára, hogy a különböző gyártók alkatrészei együtt is képesek legyenek dolgozni. A szinkronizálás meg az ezen alkatrészek zökkenőmentes működéséhez szükségesek. A rendszerbus órajele (FSB - Front Side Bus) az alapvető órajele a rendszernek. A különböző maradék eszközök és összetevők rendszerint alacsonyabb órajelen dolgoznak , és ezekből generálodnak az FSB segítségével az osztók. A CPU frekvencia sokkal magasabb, mint az FSB, és ekkor jön létre a szorzó.

Például az Intel Core2Duo E6300 nevű processzorok 266Mhz-s FSB órajelen üzemelnek. A frekvencia szorzója 7, és ezen számok szorzata adja ki az órajelet (CPU frekvenciát), ami jelen esetben 1860Mhz. Mindez azt jelenti, hogy a CPU órajele növelhető mind a szorzó, mind az FSB növelésével.

A komolyabb CPU modelleknek feloldott CPU szorzója van és engedélyezi, hogy növeld azt. De ezek a procik túl dárgák a hasonló és azonos családból származó CPUkhoz képest. Ezért nem is érdemes nagyon megvásárolni őket, mivel hasonló és jóval olcsóbb modellek is képesek hasonló teljesítményre egy kis tuninggal.

Így általában a tuning leszűkül az FSB növelésére. Vegyük megint az Intel C2D E6300-át. Ha az FSB-t 266Mhz-ről növeled mondjuk 400-ra, akkor a CPU eléri a 2,8GHz-t, ami már majdnem 1000Mhz-nyi emelés.Ha 500-ra emeled, akkor ez már nagyjából 3,5Ghz lesz...stb. Ez valójában az összes információ, amire szükség van. Mindehez csak be kell lépni a BIOS-ba, és növelned kell az FSB-t. De jó ha előtte tájékozódsz néhány dologról. Még sokat fogysz róluk tanulni éppenséggel, és néhány modell még számomra is ismeretlen, mert az új processzor modelleknek vannak sajátos különlegességei. De megint ott vannak az alapok, amiben később majd a saját tapasztalataid alapján is bízhatsz.

Felkészülni a tuningra

Mielőtt elkezdenéd tuningolni a processzorodat, előtte kell egy kicsi felkészülés is. Keress néhány BIOS frissítést az alaplap gyártójának weblapján, és olvasd el a változtatások listáját. Számos olyan alkalom van, mikor az alaplap szegényes tuningját megoldja egy BIOS frissítés. Az új BIOS nemcsak kijavítja az előző verzió hibáit, hanem néha új paramétereket is adnak, vagy esetleg kibővítik az eddigi lehetőségeket. Rendszerindításkor el tudod olvasni a jelenlegi BIOS-od verzióját is. Ehez csak annyit kell tenned, hogy ha az információ túl gyorsan jelenik meg, akkor nyomsz egy pause gombot közben. Néha a BIOS verzió a BIOS beállítások között is leolvasható. Vagy megtudhatod speciális programokból, vagy BIOS frissítő programokból. Nem kell minden egyes verziót feltenned, elég csak a legutolsót, mivel az tartalmazza az összes előzőt is. És ha az újabb verzióban nem is lehet annyira tuningolni, legalább biztos lehetsz benne, hogy mentes a hibáktól.

Nos bent vagy az alaplap BIOS-ában. Mi a következő lépés? Lehetséges, hogy "intelligens" alaplappal rendelkezel, ami mindent magától csinál És neked csak meg kell adnod az elérni kívánt FSB-t vagy CPU órajelet.Habár jobb, ha mindenről magad gondoskodsz, hogy elkerüld a problémákat. Ezzel időt takarítassz, és az alkatrészeidet se teszi próbára, ráadásul a lehető legjobb eredményt hozza ki.

Először is vissza kell venned a memória órajelét. Ahogy mondtam, minden az FSB körül forog, tehát a RAM órajele is jelentősen emelkedik, ha növeled azt. És ha a memória magas órajeleken dolgozik, akkor a jövőben a CPU tuningolásban akadályt jelenthet. A legjobb, ha a BIOS-ban a legalacsonyabb frekvenciát állítod be. Ne aggódj amiatt, hogy ez teljesítmény csökkenéshez vezetne. A tuning során vissza fogod nyerni. Ezenfelül, visszatérhetsz a memóriához, miután megtaláltad a CPU maximális órajelét, és ezután vissza emelheted a memóriát ismét.

A következő lépés, hogy egy magasabb memóriaidőzítést állíts be. Az egyik ezek közül a legelterjedtebb a DDR2 memóriák között az 5-5-5-15-2T. Ugyanebből az okból kell csökkenteni a memória órajelét is, mert a csökkentett memória frekvencia megakadályozza, hogy az interferáljon a CPU frekvenciájával. A memória tud dolgozni alacsony frekvenciával és időzítéssel vagy magas frekvenciával és időzítéssel. Néha kettő vagy több ilyen lehetséges beállítás van a RAM SPD chipjébe írva. Az órajel csökkentésével az időzítést is alacsonyabbra veheted, de a későbbiekben ezt az alaplap is beállíthatja automatikusan. Ez a variációja az alacsony fekvenciának, és időzítésnek, alkalmas a CPU normális műkődéséhez, de az alacsony időzítések a későbbiekben probléma is lehet, mikor az órajelet akarjuk növelni.

Ha a BIOS paraméterei automatára vannak állítva, az alaplap magától irányítja azokat. Az alaplapok általában normálisan állítják a maguk által beállított dolgokat, de nem mindig. Ezaz amiért ezt el kell kerülni, és határozott értékeket kell bevinni.

Például, le akarod fixálni a CPU szorzóját azon az értéken, ami alapból van. Sok olyanról halhattunk, hogy az intelligens alaplapok maguktól csökkentik a szorzót rendszerinduláskor. Egyébként lehet, hogy ez egy hiba volt.

Ezenfelül, még meghatározhatsz egy bizonyos feszültségértéket, amit az alaplap nem tesz meg tuning közben. A memóriának is kell egy kis plus feszültség, hogy stabilak maradjanak. Apropó, néha nem olyan könnyű megtanulni a gyári feszültségértékeket. Sok alaplap kiírja egy különleges információ sávra a CPU feszültségét. Néha a gyári feszültség a legkisebb. Sőt a CPU feszültség kiolvasható, az erre írott programokkal, mint például a CoreTemp vagy az RM Clock.

Ezenkívül meghatározhatod a feszültségértékeket találgatási módszerekkel is. Az alaplap normális esetben kiválasztja a gyári feszültségértéket, és ezt meg tudod nézni valamilyen megfigyelő programmal vagy az alaplapban a "PC Health" BIOS menüpontban. Ezután próbálj meghatározni egy adott feszültséget. Próbálj találgatni, hogy az érték megegyezzen avval az értékkel, ami akkora volt, mint az automata beállításoknál. A Spread Spectrum opciót le kell tiltani vagy az alaplap magától letiltja, mikor tuningolsz. Ez azt jelenti, hogy minimalizálja a számítógép működése során létrehozott mágneses interferenciát, de lehet, hogy ez korlátozni fogja a rendszered tuningolhatóságát.

Néhány alaplap képes automatikusan tuningolni a videókártyát is. Ha a VGA nagyon le van terhelve, akkor a rendszer megemeli azt egy kicsit. Ezt a lehetőséget is le tudod tiltani. Ettől nem lesz nagy teljesítmény növekedésed, de engedélyezése okozhat problémákat.

A CPU Tuningolása
Most már elég tudás birtokában állsz, hogy nekiállhass a tuningnak. A lépések egyszerűek: Növeld az FSB-t a BIOS-ban, mentsd el, indíts el a géped, teszteld a stabilitást, miközben a hőmérsékleteket is figyeled. Ha még életedben nem láttál BIOS-t akkor bújd át az alaplapod kézikönyvét,hogy megtudj róla néhány dolgot. Először a frekvencia nagy, 50-100Mhz-cel
is emelhető, ami függ a CPU-tól is. Jó ha tudod a CPU-d maximális frekvenciáját, és ezek alapján állíthatod majd be az órajelét. De vannak olyan esetek, amik nagyban eltérhetnek az átlagtól. Ezek után folytathatjuk a növelés, de ezúttal már csak csökkentett léptékkel. Ezt lehet 20, 10, 5-ösével, de akár 1-esével is, ha valami rekordot akarsz megdönteni. A legjobb, ha a legjobb stabilitásra törekszel,hogy bebiztosítsd magad a természetes ingadozástól, amit a hőmérséklet és a feszültség esetén tapasztalhatunk

Ezzel mindaddig jáétszhatunk, még a rendszer stabil és minden teszten átmgy. Ha valahol hiba történik, akkor jöhet a frekvencia csökkentése, hogy eltaláld a processzorod maximális órajelét.

Vagy esetleg még több tuningot akarsz? Akkor itt az idő növelni a feszültséget!

Szükség van feszültség emelésére?
Nehéz rövid választ találni erre a kérdésre. Először el kell határoznod, hogy mekkora
emelésre lenne szükséged. Ezek próbálkozások alapján meghatározhatóak. Próbálj pár
minimális lépést a BIOS-ban, ls utána ha a proci képes nagyobb órajelen pörögni, miután
emeltél feszültséget, akkor próbáld megkeresni azt a határt ami allat még megy a
beállított órajel. Ha nem megy, akkor rosszul állítottad be a feszültséget.

A magfeszültség mellett az alaplap is tudja magát határolni a tuningban, ha
rossz FSB-t állítottál be. Próbáld növelni az Északi-híd feszültségét is.
Próbáld változtatgatni a feszültségek kombinációját, pl: ha a BIOS engedi,
próbáld növelni az FSB megszakítási feszültséget. Most fixáltál minden feszültséget,
ami a tuning előtt gyári állapotban vol, de most jön egy tanács az alaplapoddal
kapcsolatban: Tedd a beállításokat automatára, és nézd meg, hogy milyen értékek között
mozog a feszültség.

Meddig emelhetjük a feszültséget? Három tényező van, ami határt szabhat:
az alaplap képességei; a túl magas hőmérséklet és a szándék hiánya. Ha a
rendszer mohón válaszol a feszültség emelésére, és a hőmérséklet is elfogadható
marad, akkor miért ne folytasd? De ahoz, hogy elérj plussz 100Mhz-t 0,3V kell emelj,
nemhiszem, hogy túl sokat jelent. Egy ilyeféle emelés hatása nem fog megkottyanni
egy jobb procinak, de ha a rendszer terhelt lesz, akkor a hőmérséklet is rendesen emelkedik.
A CPU hőmérséklete együtt növekszik a frekvenciával, de a hő gyorsabb léptékkel növekszik
az órajelnél, ha növeled a feszültséget.

Meddig elfogadható a hőmérséklet?
A CPU hőmérséklete nagyjából 40-50 fok között fogadható el, mint normális hőmérséklet.
Terhelés alatt elérheti a 60 fok körüli hőmérsékletet, de jobb ha vigyázunk arra, hogy
ne érje el 70 fokot, vagy az afeletti hőmérsékletet. Egy új hűtő nem mindig megoldás
a hőfok csökkentésére. Ha a PC-d eléggé régi, akkor próbálkozhatsz a procihűtő
újrapasztázásával is. Ettől meglehetősen javulni fog a hűtő teljesítménye. A hőmérséklet
még megemelkedhet a gyatrán szellőztetett ház miatt is. Pár ventillátor beszerelése ezen
is segíthet. Ha a hőmérsékletről beszélünk, akkor nem csak a CPU-é az elsődleges, amit
szem előtt kell tartani. Jó, ha megfigyeled a chipset hőmérsékletét is, feltéve ha emelted.
A hőérzékelő az Északi Hídba van építve az új Intel chipszeteknél. Habár egy program se
tudja még ezt az értéket megfigyelni, remélhetőleg nemsokára megjelenik egy. Az alaplapok
általában két hőmérsékletet tunak figyelni, ami a CPU, és a rendszer hőmérséklete.
A rendszer hőmérséklet az nem a chipset hőmérséklete. A hőérzékelő az alaplapon általában
az I/O chip közelében van (Fintek, ITE és Winbond esetében) és az ott olvasott értéket jeleníti
meg, mint renszer hőmérséklet. Függetlenül az érzékelő helyétől, lehet fontos is vagy teljesen
használhatatlan. Vegyük figyelembe a CPU-hoz közeli MOSFET-ek hőmérsékletét is. Ez főleg akkor
fontos, ha vízhűtésünk van. Terhelés alatt igencsak forróak lesznek, de néhány vízhűtést gyártó
cég erre is megoldást kínál. A memóriamodulok majdnem mindig hidegek maradnak még számottevő
feszültségemelés esetén is, de ha intenzívebb lesz a használata, akkor azok is felmelegednek.

Kell csökkenteni a szorzót?
Van még egy út, hogy növlejük a rendszer teljesítményét. Majdnem mindegyik processzor engedi,
hogy csökkentsük a szorzóját. Csökkentheted a szorzót, hogy mellette növeled az FSB-t úgy,
hogy az órajel változatlan marad. Az FSB van legjobban hattással a rendszer teljesítményére.
Például egy processzor, ami 3Ghz-n üzemel. Ha mondjuk 300Mhz-s FSB-vel és x10-s szorzóval működtetjük,
akkor sokkal gyorsabb lesz, mintha 200MHz-s FSB-vel és x15-s szorzóval menne.

Ez egy ingyenes folyamata a rendszered teljesítményének növelésének. Egy kis többlet senkinek sem árthat.
Tény, hogy a CPU-kban különböző energiamegtakarító módszereket alkalmaztak, ami csökkenti a feszültséget
és a szorzót, mikor a gép nincs terhelés alatt.

Tuning Adatok AMD processzorokhoz
Az AMD processzorok ugyanúgy húzhatóak, mint társai, csak itt csökkenteni kell a HyperTransport szorzóját, ami a CPU-t köti össze a chipsettel. Általában elég, ha x3-ra visszaállítod, vagy 600Mhz ami a valóságban ugyanaz.

Emellett az AMD processzorok beépített memóriakezelővel rendelkeznek. Ez azt jelenti, hogy a rendszer sebessége nem múlik sokat az elfoglalt chipseten, és általában minden esetben így van. Ez azt jelenti, hogy majdnem minden alaplapot megvehetsz, kivéve azokat a modelleket, amik szegésen tuningolhatóak. Ezalatt a korlátozott BIOS, gyenge PCB tervezés vagy egyéb más eset értendő. Olvass egy tesztet az alaplapról, hogy eldöntsd, mely alaplap jó neked tuningra.

Mégegy különbség van az Intel és az AMD processzorok között. És ez is a beépített memóriavezérlőnek köszönhető. A memória időzítések nagyon fontos szerepet játszanak az AMD processzoroknál, különösen a DDR SDRAM-oknál. Teszteld a rendszered, hogy hogy lenne gyorsabb. Kisebb időzítésekkel, vagy magasabb frekvenciával.

Érdemes megjegyezni, hogy az AMD Athlon 64 X2, 65nm Brisbane magos processzorok lassabbak 90nm-s Windsor társaiknál, amit a cache memória mérete és a tizedesjegyű szorzók okoznak. A memória órajele az AMD platformoknál nagyban függ a processzoroktól és az egész számú osztóktól. Ezért a valós frekvencia sokkal lassabb is lehet, mint amit a biosban beállítottunk. Ezaz amiért érdemesebb a Windsor magos processzorokat választani tuninghoz. A tuningolhatóságuk nem rosszabb a nála technológialag jobb, de lassab társaiknál.