Azok akkor nem elméleti fizikusok, hanem metafizikus barmok. Az igazi elméleti fizika lényege a matematikai alátámasztás, ami persze sokszor évtizedekig tart. Lásd a húrelméletet. Még mindig tele van lyukakkal, pedig már 30 éve az a "jövő útja".

Szvsz a második nagyon nem volt zseniális, a harmadik már inkább. Egyébként meg mindenképp érdemes, a FM4 a legjobb a szériában.

Sziasztok ide írom mert nincs Forza Motorsport topik: 2 3 4 összehasonlítva...szóval érdemes a 4-et megvenni ha már megvolt a zseniális 2.rész?

Einstein és Oppeinheimer is elméleti fizikusok voltak. Legalábbis lehet rájuk ezt mondani, viszont ők amit állítottak azt matematikailag le is vezették, vagy lásd atombomba, meg is valósították. Szerintem közel sem lehet az akkori elméleti fizikusokat a maiakhoz vetni. Sajnos ma már nagyon elmentek az elmélet felé és távolodnak a fizikától, sokszor mindenféle megalapozott tudás, vagy alátámasztás nélkül... Kb, mintha a mérnökök helyét átvennék a filozófusok.

Azért "kellően zakkantnak" lenni ebben az esetben a zsenialitással egyenértékű. Az "igazi" fizikusok meg semmire sem mennének az elméleti fizika nélkül. Talán egy Oppenheimernek sikerült volna atombombát építenie, ha a "kókler" Einstein nem fedezi fel az energiamegmaradás törvényét? Esetleg Hawking is "kókler", csak mert kerekesszékben ül és ezért nem tud a laborban gépeket *****kurláni? Ne már. :)

Azért "kellően zakkantnak" lenni ebben az esetben a zsenialitással egyenértékű. Az "igazi" fizikusok meg semmire sem mennének az elméleti fizika nélkül. Talán egy Oppenheimernek sikerült volna atombombát építenie, ha a "kókler" Einstein nem fedezi fel az energiamegmaradás törvényét? Esetleg Hawking is "kókler", csak mert kerekesszékben ül és ezért nem tud a laborban gépeket *****kurláni? Ne már. :)

Hiába érvelnek ezzel, semmivel sem megalapozottabb, mint a teljesen nulláról kiinduló élet racionalitása. Csak sajnos a szerves vegyületek jellemzően, ha megfigyeled, mérgek. Szerves savak, alkoholok, benzol, fenol és egyéb származékok az egyszerűbb szénhidrogének. A gyakori jelenlétük egyfelől az élet korlátozása is. Az említett alkohol felhőben még az elemi élet csírája is elpusztul.

Az elméleti fizikához nem is kell igazi fizikusnak lenni. Meg nem mondom már hogy ki volt az, de Hawking egyik feketelyukas elméletét is egy olyan elméleti fizikus cáfolta, aki előtte vízvezeték szerelő volt. A teóriát maga Hawking is elismerte. Csak kellően zakkantnak kell lenni. :D Meg olyan ügyesen kell elméleteket gyártani, hogy azokat ne nagyon lehessen fizikával, matematikával cáfolni. Egyébként sok "igazi" fizikus kóklernek is tartja ezeket a kollégáikat.

A lényeg, hogy a teremtő sem megalapozott, persze azt hisz valaki, amit csak akar, csak ne akarjuk igazolni ezzel az álláspontunk! :) szerves vegyületek, ilyenekből épülnek fel a fehérjék, és egyéb más is. Most hogy egyes vegyületek mérgezőek, hát azok, de egyes élőlények meg elég szélsőséges körülmények között is képesek megélni ott, ahol sokáig nem is gondolták a tudósok.

Hiába érvelnek ezzel, semmivel sem megalapozottabb, mint a teljesen nulláról kiinduló élet racionalitása. Csak sajnos a szerves vegyületek jellemzően, ha megfigyeled, mérgek. Szerves savak, alkoholok, benzol, fenol és egyéb származékok az egyszerűbb szénhidrogének. A gyakori jelenlétük egyfelől az élet korlátozása is. Az említett alkohol felhőben még az elemi élet csírája is elpusztul.

Viszont a szerves vegyületek egyáltalán nem ritkák az univerzumban, és az élet építőköveiről van szó. Maga a folyamat még nem ismert, hogy hogyan lesz ebből élet, de a nem ismerés még nem jelenti Isten beavatkozását! Szerintem jelenleg ez az egyik mentsvára a tudatos tervezés hívőinek, de egyszer ez is elmúlik én meg az hiszem. ;)

Igen csak a szerves kémiával is az a gond, hogy nem élő... Még a viszonylag bonyolultabb vegyületek is élettelenek és hatalmas űr tátong az élőig vezető útban...

Ráadásul a szerves vegyületek egyáltalán nem ritkák az univerzumban. Üstökösökből vett minták alapján kijelenthető ez, ráadásul komplett felhők is állnak alkoholból. :) Épp ezért mondom azt, hogy az élet valószínűleg egyáltalán nem lehet ritka jelenség, hiszen az alap építőkövek ott vannak. Hogy hol válik külön, vagy határolódik el az élő az élettelentől nos az homályba vész még. Mondhatni ez a biológia szent Grálja jelenleg. Ráadásul csak a Földön létezik legalább két fejlődési ág. A szénbázisú, meg az arzén alapú. Ahol a DNS-ben a P15 (inkább így hülye autó cenzúra) helyet arzén van.

Azt az elméletet már azzal bukta az intelligens tervezés hívő csoport, hogy azzal az egész evolúciót buktatná meg. Ha nem egyszerűbb elemi részekből épül fel az élet, akkor ugyan miből? Már az eleve fordított evolúció lenne, ha két összetett rendszer egy egyszerűbbé butulna vissza, bár nyilván céltudatosan erre is láthatunk példát. Szóval az elméletnek ez a része részemről is totál marhaságnak tűnik. Azt viszont még mindig nem tudom kizárni erről az oldalról, hogy az elemi élet akár lehet tudatos modell is, mert ahogy írtam túl sok benne a véletlenszerűséghez a változó. Ahhoz hogy biztosak lehessünk benne meddig működik, pont az ott leírt Petőfi idézetes példa jó. Persze az a baj, hogy ami magát keveri össze, annak nem tudjuk van-e megoldó kulcsa is az új modellre. Túl sok még a fehér folt ebben a témakörben. Nem tudjuk, nem is tudom vizsgáljuk-e a fehérjeláncokban a hibatűrési faktort. Történetesen azt a részét, hogy mekkora mutáció után marad még mindig működőképes az elemi élet. Mennyire egyszerűsíthető vissza, hogy még életképes legyen... és így tovább... A legelemibb élet valószínűségéhez ismernünk kell a legelemibb életformát, a legegyszerűbbet, amit pont ez a hülyeség zárna ki. Muszáj lennie, másképp alaptalan lenne minden összetett...

A tudomány nem tud még minden kérdést megválaszolni! De állítottunk már elő szervetlenből szerves vegyületeket laborban, kémcsőben, butaság lenne feltételezni, hogy ez a természetben nem működhet. Az ominózus cikk meg pont arról szól, hogy nem egyszerűsithetetlenül összetettek a dolgok, ahogy azt az inteligens tervezés hívői állítják.

Érdekes cikk, csak éppen arra nem keresi a választ, hogy vajon melyik az a legelemibb rendszer, ami valóban elválasztja a működőt, a nem működőtől. Döntő fontosságú volna tudni, hogy melyik az a pont, ahol ha tovább folytatod az egyszerűsítést, tovább biztosan nem találsz életképes formát, csak akkor ha újra összeépíted. Ezen a ponton viszont belép az a dolog, hogy vajon az összerakás magában elég-e ahhoz, hogy újra működjön a legelemibb élet, vagy kell valami ráhatás. Értem a ráhatás alatt azt, hogy pl. a nap süti az elegyet vagy gamma sugárzás vagy bármi egyéb. Döntő fontosságú lenne ismerni ezeket az adatokat, mert a "tervező" csak ezzel cáfolható igazán, azzal nem, hogy minden bonyolult rendszer egyszerűsíthető. Attól még hogy az, maga az evolúció sem csapongás a lehetőségek közt. Nagyon is megfontolt fejlődési folyamatok alakítják a bonyolultabb rendszereket. Ha nem így lenne, akkor az a baktériumkar, mielőtt új fehérjét használt volna fel a régi helyett, már elhalt volna. Volt tudata, volt működési szekvencia, önjavító és reprodukáló rendszerei. Mi ez, ha nem tudatosság szerinted? Persze: természetes szelekció... Ne felejtsük viszont el, hogy az első nem választhatott...

Nem rossz. Amúgy egy érdekes cikk az egyszeűsithetetlen összetettségről. ;)

Kinyírtuk a topicot ahogy elnézem... Pedig éppen készültem a kedvenc animációmmal bővíteni a témát...

Ez egy érdekes dilemma, biztos van rá valami irányelv már, de elég komolyan kell majd venni, ha addig eljutunk.

Legrosszabb esetben a két ősi vírus szimbiózisba lépne. Vesztünkre. Bár nem kizárható az a kimenet sem, hogy nem szén alapú élet lévén teljesen passzív a két létforma egymásra. Mindenesetre hatalmas a felelősség azon, aki majd eldönti, hogy kutassunk, ezzel esetleg rögtön megölve a bioszférát, vagy emitt együk ugyan ezt a lehetőséget latba vetve...

Hát igen nem tudhatjuk, hogy reagálnának, vagy az itteni élővilág hogy reagálna egy földönkívüli vírusra, vagy baktériumra. Vagy az ottani élőlények a mieinkre.

Én csak remélem, hogy ha találunk is valahol valamit, az ott is marad. Egyfelől baromi jó érzés lenne, ha tudnánk, hogy nem volt hiábavaló sok-sok év várakozás. Más felől viszont ha eszembe jut a pestis kezdeti szakaszában milyen társadalmi hatásai voltak, vagy mit tettek a behurcolt járványok az amerikai őslakosokkal, akkor inkább kihagynám egy 3 millió éve a jég alatt várakozó vírussal a kontaktust...