Az Agency egy „online persistent shooter”, azaz online játszható lövöldözős játék, amelynek világa akkor is tovább éli mindennapjait, ha épp nem vagy bejelentkezve. Bár sok elemet örökölt az MMO-műfajtól, a fejlesztők mégiscsak egy akciócímnek tekintik, épp ezért lehet belső- és külső nézetben is egyaránt játszani a cuccot, és ahogy a producer elmondta, „a fejlövés az fejlövés”, azaz aki járatos az ilyen céllövölde mókákban, az nyugodtan felveheti a kesztyűt bárkivel, függetlenül attól, hogy az az Agencyt egy hete vagy egy éve nyomja. Ám az is nyilvánvalóvá vált ezen tervezési döntés meghozása után a készítők előtt, hogy ezek a játékosok nem fognak havi 15 dollárt kipengetni egy kis önfeledt mészárlás kedvéért, legyen az bármennyire is remek – ám a játék tér- és időbeli elhelyezkedése kiválóan alkalmas online hirdetések elhelyezésére, amivel fedezni tudják a kiadásokat. Ezek persze nem lesznek tolakodóak, mindnek meg lesz a logikus helye – óriásplakátok, házfalra ragasztott reklámok, és hasonlók formájában.
A játék maga a Team Fortressben már bevált rajzfilmszerű megjelenítést használja, ami egy ilyen kémes programban teljesen kézenfekvő, hiszen ez amolyan képregényes hangulatot ad a cuccnak. A küzdelmek során Európa és Közép-Amerika számos városát bejárhatjuk, ahol persze javábqan dúlnak a harcok, minden utcasarkon veszély les ránk, és ahol már a lakosság hozzászokott a sötét ruhákban, faltól falig suhanó figurákhoz. Az első indításkor nemet kell választanunk, majd belépnünk a két szemben álló fél valamelyikébe. Az egyik a Paragon, egy globális katonai hálózat – igazi mocskos és tökös zsoldosok, akik whiskey-t vedelnek, Hummert vezetnek, a fegyvereiket pedig szigszalaggal javítják. A másik a U.N.I.T.E., azaz a United Nations Intelligence and Technical Expert, ők a szuperkémek, finom ruhákban, különleges kütyükkel, Martinit szürcsölgetve. A két oldal ugyanolyan kasztokkal és tulajdonságokkal bír, különbség igazából a rendelkezésre álló fegyverekben és az elérhető küldetésekben lesz. A kasztok tekintetében a játék ortodox, azaz nagy meglepetések nem fognak érni, a három pillér a támogató, a lopakodó és a harcoló alaposztályok. Nyilván ezek összedolgozása lesz a kulcs – kémünk belopakodik egy bázisra, kinyitja az ajtókat, kipuhatolja, egy adott helyiségben hány és milyen ellenség tartózkodik, odabent aztán a fegyveres komáé lehet a főszerep, akinek sérüléseit a harc lecsengésével ellátja a team orvosa.
Érdekesség, hogy az Agencyben kiemelt szerep jut a ruháknak: amikor visszatérünk a főhadiszállásra, úgy cserélhetjük le öltözékünket, ahogy más hasonló címnél egy respawn alkalmával kasztot váltunk, azaz amikor felhúzzuk a doki köpenyét, máris mehetünk gyógyítani, ha katonai uniformisba bújunk, harcossá válunk, és így tovább. Mindkét oldalnak meglesz a maga bázisa, ahol kommunikálhatunk a többi játékossal, felszerelhetjük emberünket, bevásárolhatunk, és bevállalhatjuk a küldetéseket. Ráadásul mindenféle flashes minijátékok is várnak ránk, például egy Q-Bert pénzbedobós arcade masina, és például ha ezen elérünk 5000 pontot, elnyerjük egy Ügynök bizalmát, tiszteletét, ami feloldhat bizonyos játékelemet. Az Ügynökök (Operatives) mindenfelé megtalálhatók a világban, és ha felbérelünk egy ilyen fickót, egyrészt rengeteg misszióhoz jutunk, másrészt olyanok, mint valami másodlagos képesség: különféle módokon támogathatnak minket, például szabotálhatnak egy létesítményt, elterelő hadműveleteket végezhetnek, vagy mesterlövészként leszedhetik utunkból az ellenségeket. Az Agency univerzuma, ahogy fentebb írtam, perzisztens, azaz bizonyos folyamatok akkor is lezajlanak, ha nem vagyunk online. Ilyen lehet az, amikor hozzájutunk egy spéci fegyver tervrajzához, és megbízzuk az Ügynökünket, hogy készítse azt el. Ezután nyugodtan kijelentkezhetünk, a koma „valós időben” végrehajtja a feladatot, sőt, kérésünkre SMS-t is küldhet, amiben jelzi, hogy elkészült a stukker, mehetünk érte. Természetesen saját ügynökségünk is lehet, ahol seregnyi szakértő dolgozik nekünk, lehet saját Moneypenny kisasszonyunk, Q dokink vagy James Bondunk is.
Mint említettem, a játék bizonyos elemeket átvett az MMOG-kből, például lesznek instance-ok is, ezek aránya a nyilvános területekhez viszonyítva 40:60. Ám publikus-privát váltások is elképzelhetők: ücsörögsz egy bárban, belép egy bérgyilkos, aki rád vadászik, ekkor a helyszín a te saját instance-oddá válik, amelybe a többi játékos is beszállhat, ha akar – ám maximum négy ember vehet részt egy ilyen mókában, mivel a készítők azt szeretnék, hogy ezek egyedi, különleges élményt nyújtsanak. A nyilvános akciók persze jóvasl nagyobb létszámúak lesznek, akár harmincan is elindulhatnak, hogy megmentsenek egy túszt. A küldetések többszintű jutalomrendszerrel bírnak, például egy megbízás során négy oszlopot kell megvédenünk egy robbantós őrülttől – ha mindegyiket sikerül megóvnunk, „aranyéremmel” zárhatjuk le az ügyet, ami a legjobb díjakhoz juttat minket, és a legtöbb elismerést hozza számunkra. Mindegyik feladatot meg lehet oldani bármilyen szinten, de ha mondjunk hősünk alacsony képességű, a maximális eredményt esetleg csak tapasztaltabb komákkal összefogva érhetjük el. Persze az adott missziókat meg lehet ismételni, a jobb helyezés reményében. Külön érdekesség az „Agency Moments” nevű játékelem: egyes küldetések végén a kitűzött célt először elérő játékos moziszerű animáció főszereplőjévé válik – ha ez egy kooperatív móka, ez egészséges rivalizálást szülhet...
Az Agency egyszerre fog megjelenni PS3-on és PC-n, ám hogy mikor, az még sajnos teljességgel megjósolhatatlan.
A játék maga a Team Fortressben már bevált rajzfilmszerű megjelenítést használja, ami egy ilyen kémes programban teljesen kézenfekvő, hiszen ez amolyan képregényes hangulatot ad a cuccnak. A küzdelmek során Európa és Közép-Amerika számos városát bejárhatjuk, ahol persze javábqan dúlnak a harcok, minden utcasarkon veszély les ránk, és ahol már a lakosság hozzászokott a sötét ruhákban, faltól falig suhanó figurákhoz. Az első indításkor nemet kell választanunk, majd belépnünk a két szemben álló fél valamelyikébe. Az egyik a Paragon, egy globális katonai hálózat – igazi mocskos és tökös zsoldosok, akik whiskey-t vedelnek, Hummert vezetnek, a fegyvereiket pedig szigszalaggal javítják. A másik a U.N.I.T.E., azaz a United Nations Intelligence and Technical Expert, ők a szuperkémek, finom ruhákban, különleges kütyükkel, Martinit szürcsölgetve. A két oldal ugyanolyan kasztokkal és tulajdonságokkal bír, különbség igazából a rendelkezésre álló fegyverekben és az elérhető küldetésekben lesz. A kasztok tekintetében a játék ortodox, azaz nagy meglepetések nem fognak érni, a három pillér a támogató, a lopakodó és a harcoló alaposztályok. Nyilván ezek összedolgozása lesz a kulcs – kémünk belopakodik egy bázisra, kinyitja az ajtókat, kipuhatolja, egy adott helyiségben hány és milyen ellenség tartózkodik, odabent aztán a fegyveres komáé lehet a főszerep, akinek sérüléseit a harc lecsengésével ellátja a team orvosa.
Érdekesség, hogy az Agencyben kiemelt szerep jut a ruháknak: amikor visszatérünk a főhadiszállásra, úgy cserélhetjük le öltözékünket, ahogy más hasonló címnél egy respawn alkalmával kasztot váltunk, azaz amikor felhúzzuk a doki köpenyét, máris mehetünk gyógyítani, ha katonai uniformisba bújunk, harcossá válunk, és így tovább. Mindkét oldalnak meglesz a maga bázisa, ahol kommunikálhatunk a többi játékossal, felszerelhetjük emberünket, bevásárolhatunk, és bevállalhatjuk a küldetéseket. Ráadásul mindenféle flashes minijátékok is várnak ránk, például egy Q-Bert pénzbedobós arcade masina, és például ha ezen elérünk 5000 pontot, elnyerjük egy Ügynök bizalmát, tiszteletét, ami feloldhat bizonyos játékelemet. Az Ügynökök (Operatives) mindenfelé megtalálhatók a világban, és ha felbérelünk egy ilyen fickót, egyrészt rengeteg misszióhoz jutunk, másrészt olyanok, mint valami másodlagos képesség: különféle módokon támogathatnak minket, például szabotálhatnak egy létesítményt, elterelő hadműveleteket végezhetnek, vagy mesterlövészként leszedhetik utunkból az ellenségeket. Az Agency univerzuma, ahogy fentebb írtam, perzisztens, azaz bizonyos folyamatok akkor is lezajlanak, ha nem vagyunk online. Ilyen lehet az, amikor hozzájutunk egy spéci fegyver tervrajzához, és megbízzuk az Ügynökünket, hogy készítse azt el. Ezután nyugodtan kijelentkezhetünk, a koma „valós időben” végrehajtja a feladatot, sőt, kérésünkre SMS-t is küldhet, amiben jelzi, hogy elkészült a stukker, mehetünk érte. Természetesen saját ügynökségünk is lehet, ahol seregnyi szakértő dolgozik nekünk, lehet saját Moneypenny kisasszonyunk, Q dokink vagy James Bondunk is.
Mint említettem, a játék bizonyos elemeket átvett az MMOG-kből, például lesznek instance-ok is, ezek aránya a nyilvános területekhez viszonyítva 40:60. Ám publikus-privát váltások is elképzelhetők: ücsörögsz egy bárban, belép egy bérgyilkos, aki rád vadászik, ekkor a helyszín a te saját instance-oddá válik, amelybe a többi játékos is beszállhat, ha akar – ám maximum négy ember vehet részt egy ilyen mókában, mivel a készítők azt szeretnék, hogy ezek egyedi, különleges élményt nyújtsanak. A nyilvános akciók persze jóvasl nagyobb létszámúak lesznek, akár harmincan is elindulhatnak, hogy megmentsenek egy túszt. A küldetések többszintű jutalomrendszerrel bírnak, például egy megbízás során négy oszlopot kell megvédenünk egy robbantós őrülttől – ha mindegyiket sikerül megóvnunk, „aranyéremmel” zárhatjuk le az ügyet, ami a legjobb díjakhoz juttat minket, és a legtöbb elismerést hozza számunkra. Mindegyik feladatot meg lehet oldani bármilyen szinten, de ha mondjunk hősünk alacsony képességű, a maximális eredményt esetleg csak tapasztaltabb komákkal összefogva érhetjük el. Persze az adott missziókat meg lehet ismételni, a jobb helyezés reményében. Külön érdekesség az „Agency Moments” nevű játékelem: egyes küldetések végén a kitűzött célt először elérő játékos moziszerű animáció főszereplőjévé válik – ha ez egy kooperatív móka, ez egészséges rivalizálást szülhet...
Az Agency egyszerre fog megjelenni PS3-on és PC-n, ám hogy mikor, az még sajnos teljességgel megjósolhatatlan.