Számos verziót megért már a 2004-es Ticket to Ride, ami az Államokból indulva egészen Ázsiáig eljutott, közben még gyerekeknek szánt verziók és nem hivatalos magyar térképek is születtek a témában, de mind közül talán az az Európa a legkedveltebb, amely számunkra eleve a legizgalmasabb. Merthogy ugye arról van szó, hogy a játéktáblán ábrázolt Európát bejárva vasúti hálózato(ka)t építünk, célokat teljesítünk, majd a legtöbb pontot és jutalmat behúzva megnyerjük a versenyt. Igen, nem véletlen, hogy a családi kategóriában mindez az első 20-ba is bejutott.
Ticket to Ride Európa
- Hazai kiadó: Gémklub
- Tarsasjatekok.com adatlap
- Típus: kompetitív
- Játékosok száma: 2-5 fő
- Játékidő: átlagosan 30-60 perc
- Korcsoport: 8+
- Nehézség: 1,94/5
- Ajánlott fogyasztói ár: 12 990 forint
Jóformán a dobozt sem kell kinyitni, elég ránézni a borítóra, a stílus és a dizájn máris képes elvarázsolni az embert: paszteles színeivel, korhű ábrázolásával és dizájnjával a Ticket to Ride Európa szinte megszólal, amikor pedig lekerül doboz fedele, kitárul a csoda. A nagyobb, az Európa-térképet ábrázoló játéktábla mellett a legtöbb helyet a 240 darab színes vonatkocsi, illetve a 158 kártya foglalja. Ezeken felül még találunk a csomagban néhány állomást, fából készült jelölőt is. A feladat pedig természetesen a minél nagyobb szakaszok és vonalak megalkotása, amihez nem kell mást tenni, mint a kártyákat használva vonatkocsikat lehelyezve egyre nagyobb szeletet szelni az Európa-tortából.
Megy a gőzös
A mechanika roppant mód egyszerű és logikusan felépített játékot eredményez. A kártyapakliból vagy a kitett lapokból húzva egyre több van a kezünkben, a térképen lévő szakaszoknak megfelelő színben és számban letett vasúti kocsi-lapokkal pedig kinyilváníthatjuk tulajdonjogunkat, amit a lehelyezett műanyag kocsikkal teszünk hivatalossá, ezzel bevasalva a megfelelő számú győzelmi pontot. A pontok pedig a tábla szélén végig ott vannak, így a nemcsak keresztbe és kasul, de alaposan körbe is jártjuk Európát.
A mozdony dzsókerként érvényesíthető, avagy azzal bármilyen színt kiválthatunk, a sínpárok saját szabályzattal rendelkeznek (pl. 2-3 fős játéknál csak az egyik vonal számít), a kompnál muszáj egy mozdonyt is bevetni, az alagutakat bevenni pedig vagy sikerül, vagy nem. Van még állomás is, amit egyre több kártyáért aktiválhatunk (játékosonként három érhető el), ezekkel a más játékosok dominálta területeken haladhatunk, merthogy a jegyek, amikkel eleve indítunk (amennyiben akarjuk), és amikből akár többet is húzhatunk, adott szakaszokra szólnak, amik beépítéséért plusz pontokkal gazdagodunk.
Hegyek között, völgyek között...
Ha szóba kerülnek a belépő társasok, illetve a legismertebb családi darabok, akkor a Ticket to Ride-ot nehéz kihagyni. Eleve, az Európa áramvonalasabbá és kevésbé szemétkedővé, a kiegészítőkkel pedig teljesebbé varázsolja az élményt, ami legyen szó kicsikről vagy nagyokról, egyformán emlékezetes. Már a kis műanyag vagonok is önmagukért beszélnek, ahogy egyre jobban beterítik a táblát (lényegében a játék vége is ezekhez köthető), az apró nehézségek pedig csak még izgalmasabbá teszik a játékmenetet, ami 3 főtől felfelé az igazi, amikor mindenki menne mindenfelé.
Az illusztrációk nagyon jók, ahogy a színvilág és a dizájn is, így abszolút nem véletlen az a hírnév, amivel a játék rendelkezik. Bár nem vagyok vonatmegszállott, még így is teljesen elvarázsolt a hangulat és a látványvilág a jegyekkel, vonatkocsikkal, mozdonyokkal, állomásokkal, így egyértelmű, hogy a Ticket to Ride, azon belül pedig az Európa mindenképpen javasolt minden olyan gyűjteménybe, ahol nem az összetettség, hanem inkább a szórakozás, az élmény számít, esetleg még az is szempont, hogy legyen valami a család minden tagjának.
