Faeriell békés földjét nyolc, a természet különböző aspektusait megtestesítő lény, más néven Nagy Őrző védelmezi. Egy napon új jövevények érkeznek, a Weybitek, akik hamar megtanultak környezetükkel összhangban élni. Minden szép és jó volt, míg egy napon újabb jövevény nem érkezett: a Romlás, mely a harmonikus világot elpusztíthatja, ha a Weybitek nem szállnak harcba vele. De nem lesz egyszerű dolguk, főleg, hogy a jelenség az Őrzőket és azok újdonsült gondozóit is megfertőzheti.
Sons of Faeriell
- Kiadó: Tabula Games
- Tarsasjatekok.com adatlap
- Típus: kompetitív/kooperatív
- Játékosok száma: 1-4 (kiegészítővel 5) fő
- Játékidő: 90-120 perc
- Korcsoport: 14+
- Nehézség: 3,75/5
- Ára: Kickstarteren az alapjáték 55 euró volt (nagyjából 22 300 forint)
A Sons of Faeriell alapvetően egy félig-meddig kooperatív játék, melyben a játékosok együtt dolgozva, mégis egymással versengve igyekeznek minél előbb elérni céljaikat. Ám a bevezetőben már sejtetett módon egy játékosnak lehetősége van átállni a másik oldalra, hogy egyes egyedül arassa le a győzelmet. Az előkészületek a számos lépés ellenére kifejezetten gyorsan végrehajthatók, alig pár dolgot kell a játéktáblára felraknunk. Ezután a játékosok párhuzamosan előkészítik a maguk tábláját, hősüket tetszőleges színű maszkba (két játékos esetén hőseiket) „öltöztetik fel”, kiválasztanak egy szimpatikus területet egy településnek, és indulhat is Faeriell megmentése. Vagy kárhozatba döntése.
Esszenciális excellencia
Egy forduló során minden játékos eldöntheti, hogy a három alapvető fázis melyikét szeretné végrehajtani; miután mindenki végzett mindegyikkel, a kezdőjátékos-jelölő vándorol és új kör kezdődik. Ebbe a három fázisba pedig az alábbiak tartoznak: az esemény, mely alatt az Őrzőket mozgathatjuk, fenyegetések vagy akár romlás is kerülhet rájuk, valamint birtokolt területeink után esszenciát kaphatunk; a hős fázis, amikor hőseinkkel hajthatunk végre akciókat, vehetünk le fenyegetéseket vagy küldetések felvételével és végrehajtásával újfent esszenciához is juthatunk; valamint a törzsi, melynek során a már megszerzett esszenciáinkból építkezhetünk, különféle bónuszkártyákat szerezhetünk meg, és hőseinket fejleszthetjük. Mindez pedig addig tart, míg valamelyik játékos öt célkitűzést el nem ér. Ezek közül a legfontosabbak a területbirtoklás, a fenyegetések levétele, és a hősök fejlesztése. Emellett, amint a végzet-sávon a jelölő a 15. helyre kerül, vagy kollektíven mindenki veszít, vagy az a játékos nyer, aki a Romlás oldalára állt.
Ez azonban csak nagyon zanzásítva írja le az egyes lépéseket, melyek teljes, részletes taglalásába inkább nem is kezdenék bele, de nem lustaság vagy hányavetiség okán. Egyrészt a szabálykönyvnél rövidebben lehetetlen minden fontosabb lehetőséget átfutni, úgy, hogy az érthető és koherens is maradjon. Másrészt pedig a Sons of Faeriell tipikusan az a játék, melyet kézbe kell venni, és játszani kell, hogy minden további apróságot és összefüggést megérthessünk. Úgyhogy inkább az emelném ki, hogy a játék legfőbb alappillérét az esszenciák (tulajdonképpeni nyersanyagok) gyűjtése jelenti, ami területeink típusa (hegy, erdő, mező, víz) alapján jár az esemény fázis végén, és hőseink maszkjának színétől függően, küldetések teljesítésével szerezhetünk továbbiakat (itt már romlás-esszenciát is).
Csakhogy az esszencia bizony lassan jön, de gyorsan megy. Az építkezések és fejlesztések mellett a végzetjelölő visszafordításához, egyes extra akciókhoz, de még a célkitűzések megszerzéséhez is elengedhetetlen a nyersanyagok felhasználása. Ehhez kapcsolódó kulcsfontosságú mozzanat az úgynevezett „romlás-esemény megoldása”, mely egyáltalán lehetővé teszi a végzet- és a romlásjelölő mozgatását (döntésünk szerint bármely irányba), és melyre a fenyegetések felkerülésekor és a küldetések végrehajtásakor is sor kerülhet.
Az egyszerűség álcája alatt egy komplex, több ponton is összefüggő játék lapul, melynek egyes fázisai és mechanikái is többszörös kölcsönhatásban állnak egymással. Néhány esetben játékostársaink tekintetében is, például a nyersanyagok szüretelésekor az általunk kiválasztott Őrző területén vagy adott területtípuson házikóval rendelkező játékosok is nyersanyaghoz juthatnak.
Csinos csomagban
A Sons of Faeriell-t egy sikeres Kickstarter-játékhoz méltó módon, elképesztően igényes csomagban prezentálja a Tabula Games. Remek illusztrációkkal, átgondolt tárolómegoldással, melynek részeként minden játékosnak saját, kivehető inzert jutott. Ezt pedig csak tovább fokozzák a további extrák, mint az Őrzők minijei, vagy éppen a Pók. A szabálykönyv ugyan nem a legvaskosabb, amit valaha láttunk, de a maga 36 oldalával első blikkre elrettentő lehet – hozzátenném, hogy ebből az „alap” játékmenetet mindössze cirka 10 oldal magyarázza. A könyv több mint kétharmadát a setupon és az ikonmagyarázaton felül a további játékmódok teszik ki, és van még egy külön „extra” szabályfüzetünk is.
Ám hiába a remek dizájn, az alapvetően áttekinthető szabálykönyv, és az alapvetően egyszerű elemekből építkező játékmenet, ha az egyes fázisok lépéseinek jelentős részéhez további, nem kifejezetten intuitív nüanszokat kell megjegyeznünk. És akkor még az ikonokról nem is beszéltünk, melyek sokasága és azok kombinációi eleinte komoly, megugrandó lécet jelentenek. Ezen felül a további extra szabályokkal további kivételek és „ha-esetek” kerülnek a játékba, illetve a teljesen kooperatív és a kötelező szóló játékmódok mellé két szcenáriót is kapunk. Ami persze nem feltétlenül baj, hiszen éppen ezért vannak: a játékot rendszeresen játszók számára további mélységet és újrajátszhatóságot adnak, nem kis számban.
A Sons of Faeriell, mint említettem, tipikusan az a játék, melyet a szabályok egyszeri átolvasásával nem lehet abszolválni. Az első meccs első felét szorosan a füzet társaságában töltjük, és még ekkor is esélyes, hogy valami hiba csúszik a gépezetbe. Hozzátenném azonban még azt is, hogy ha sikerül a logikáját megérteni, és az esszenciaszerzést optimalizálni, már jóval könnyebb a dolgunk. Ezek együtt pedig azt is jelentik, hogy a tapasztaltabb játékosok némi előnyt élveznek – ezt hivatott valamelyest csökkenteni egy dedikált kezdő-setup, ami ugyan segít a kezdeti döntések meghozatalában, de az összefüggések felismerése továbbra is a résztvevők feladata.
A Sons of Faeriell végső soron tehát kifejezetten megköveteli, hogy megismerd, és amint sikerrel vetted ezt az akadályt, nem nehéz megszeretni, ha bájos megjelenése végett ez még esetleg nem történt volna meg. De a cuki külső ellenére is inkább csak baráti társaságnak, vagy relatíve komolyabb társasjátékos tapasztalattal rendelkező családi játéknak merem ajánlani.
(A tesztpéldányt köszönjük partnerünknek, a Tabula Gamesnek! A játék maga nyelvfüggetlen, ikonokkal kommunikál, viszont a szabálykönyv megértéséhez magabiztos nyelvtudás szükséges. Rajongói fordításról nem tudunk.)
