Mióta a Társalgó hasábjain elkezdtem a különböző szerepjátékok tesztelését és bemutatását, kiemelt figyelmet fordítottam a horror műfajára, és durván nyár közepe óta terveztem, hogy ha jön a halloween, mindenképp összeállítok egy válogatást az általam próbált, és jelenleg legérdekesebbeknek vélt, illetve legkönnyebben tanulható szerepjátékokból. A lista természetesen teljesen személyes, a játékok sorrendje pedig véletlenül sem a minőségbeli sorrendjüket jelöli. Továbbá, ha a listán előfordul olyan cím, amelyről önálló cikk még nem jelent meg a PC Guru oldalán, azt tekintsd nyugodtan ízelítőnek – ami késik, nem múlik.
Még mielőtt belekezdenék, mindenképp kiemelnék két játékot, amelyek csak azért nem kerültek fel, mert még nem volt időm, lehetőségem, hogy alaposabban beleássam magam a szabályrendszerükbe. Az egyik ilyen a Ten Candles, amit sokan az utóbbi évek legjobb asztali horror-szerepjátékaként emlegetnek, játékmenete pedig lényegében egy sötét szobában tartott, gyertyafényes szeánszot idéz. A másik pedig a már itthon is viszonylag népszerű Mothership RPG, melyet többen is a legjobb minimalista rendszernek kiáltottak ki űr-horror kalandok meséléséhez.
Mörk Borg
A lista első eleme nem hinném, hogy meglepő lenne bárkinek, aki a Társalgóban rendszeresen olvassa a szerepjátékos cikkeket. A Mörk Borg számomra az idei év legjobb szerepjátéka, egy könyörtelen, brutális death/black/doom metal RPG, melyből, ha videójáték készülne, az egy gyomorforgató, sötét és nyomasztó soulslike lenne, csak épp újjáéledés nélkül. Zenei anyaga pedig minden bizonnyal a Venom, Mayhem és társaik klasszikusaiból állna. A játékvilág menthetetlenül a pusztulás szélén áll, a karakterek egytől-egyig szánalmas, elmebeteg vagy épp undorító alakok, akik előbb vagy utóbb kivétel nélkül brutális halált halnak.
A szabálykönyv iszonyatosan egyszerű, sőt egy ideje leegyszerűsített, grafikáktól mentes formában már ingyen elérhető a játék hivatalos honlapján is. Így ha esetleg egy fillért sem szeretnél rá költeni, akkor is teljesen jogtisztán hozzáférhetsz minden szükséges erőforráshoz (továbbá dungeon generátorokhoz, kidolgozott minta kalandmodulokhoz, extra karakterkasztokhoz), hogy belevágj egy elborult, cinikus, ízig-vérig metallal átjárt játékba. A nemrég megjelent, CY_Borg című spinoffról pedig, amely dark fantasy-ből egy hasonlóan sötét és beteg cyberpunkba ülteti a játék koncepcióit és szabályrendszerét, nemsokára olvashattok majd.
Liminal Horror
Liminális terek alatt dióhéjban azokat a helyeket értjük, amelyek az emberek számára csak átmeneti szerepet töltenek be, meghatározó jellegük az áthaladó tömeg – épp emiatt, ha esetleg kiürülnek, elhagyatottá és hihetetlenül nyomasztóvá képesek válni. Gondoljatok például egy teljesen kihalt, gyengén megvilágított váróteremre az éjszaka közepén, melynél az egyetlen hangforrás csak a lámpák zúgó fehér zaja. De ilyen tér, mondjuk, egy kiürült iskolaépület vagy irodaház is. A liminális horror, mely ezt megtölti kozmikus rettenetekkel, tébollyal, gyakori eleme filmeknek, videójátékoknak (Silent Hill és Control), creepypastáknak (a legékesebb példája a Backrooms). A Goblin Archives néven ténykedő dizájner pedig fogta ezt az alapot, és ráhúzta az Into the Odd minimalista szabályrendszerére, egy rendkívül gyorsan tanulható, egyre népszerűbb játékot eredményezve, melynek szabályai szintén ingyen elolvashatók a készítő honlapján.
Rettenet
Rettenet, Dread, avagy a Jenga horrorjáték – a számtalan megnevezés ugyanazt a díjnyertes játékot takarja, amely ráadásul a Kalandhorizont-könyveknek köszönhetően már egy ideje magyarul is elérhető. Erősen narratíva-központú játékról van szó, melyben a karakteralkotás lényegében a mesélő által kiosztott, az aktuális kalandhoz írt “kérdőívek” megválaszolásából áll. A játékban pedig – életerő, próbák és harc helyett –, ha kritikus eseményre kerül sor, mindössze annyi a feladat, hogy az adott játékosnak húznia kell egyet a játéktér közepén felállított Jenga toronyból.
A tornyot összedöntő húzások viszont katasztrofális kimenetelűek, általában az adott karakter automatikus halálát vagy megtébolyodását jelentik. Így értelemszerűen, ahogy halad előre a kaland, úgy válik egyre idegőrlőbbé is, az alap szabálykönyv pedig számtalan potenciális modult kínál fel az erdei túléléstől az űrhorroron át a vérbeli slasherig. Tökéletes, közös történetmesélésre épülő alkotás, még akkor is, ha a résztvevők jelentős része esetleg soha nem játszott szerepjátékkal.
Trail of Cthulhu/Cthulhu nyomában
Sokáig gondolkoztam, hogy a klasszikus Call of Cthulhu kerüljön-e a listára, de mivel az utóbbi időben elkezdtem foglalkozni az annak alapjait más rendszerekre átültető játékokkal, úgy véltem, kiváló az alkalom, hogy megemlítsem a Trail of Cthulhut. A Trailt itthon szintén kiadta a Kalandhorizont, sőt legfrissebb, az első világháborút és a Cthulhu-mítoszt kombináló kiegészítője pont október elején jelent meg. A lényege, hogy bár a CoC-hoz hasonlóan ugyanúgy nyomozókra, tébolyra és a kozmikus borzalmakra helyezi a hangsúlyt, a játékrendszert átülteti a Gumshoe, avagy Detektív szabályokra. Ez mind a karakteralkotás, mind a próbák, összecsapások komplexitását jelentősen leegyszerűsíti, és sokkal kezdőbarátabbá teszi a CoC-hoz képest.
Legnagyobb előnye azonban, hogy míg a nagy elődben a nyomozás kritikus pontjai gyakran kockadobásokon álltak vagy buktak, itt erről szó sincs, a játékmenet sokkal inkább a narratív oldalra tolódik, és a lényeg, hogy a játékosok miként értelmezik, mire használják a nyomokat. Bár vannak kockadobások, helyettük sokkal gyakoribb játékmechanika a karakterek különböző pontkészleteiből való költés. A Trail jelenleg legalább olyan népszerű, mint a Call of Cthulhu, ráadásul számtalan modul mellett az interneten böngészve rengeteg forrás található ahhoz is, hogy a CoC moduljait milyen módon tudjuk a Trailre átültetni és vissza.
És persze ez csak néhány cím az őrületesen, sőt félelmetesen nagy felhozatalból, amire gondolva az ember elveszti az ép elméjét. Te milyen szerep- vagy éppen társasjátékok mellett őrülsz meg szívesen? Min rettegsz barátaiddal közösen egy kellemes halloween estén?
