Ismét aktív az élet a városházán és az egyre nagyobb helyigénnyel rendelkező településen: kézművesekkel, segédekkel, egy nagy halom új épülettel és egy hatodik játékos bevonásával vár A nyugati királyság építőmesterei első kiegészítője!
Társasjátékhoz kiegészítőt vásárolni több okból is lehet: könnyen beránthat a gyűjtőszenvedély, az adott játék teljes kiismerése vagy az újdonság varázsa. Ennél talán fontosabb kérdés az, hogy milyen esetben van szükség kiegészítőre? Mert az adott játék esetlegesen félkész vagy mechanikájával megoldásra váró gondok vannak? Netán vannak olyan elemei, melyek egy kis finomhangolással még jobban ki tudnak bővülni? Esetleg már alapból voltak olyan nyitott részei, melyekhez logikus, leginkább tervezett módon lehet további végtagokat csatolni? Okból, és ezekhez tartozó példából rengeteg van, meglepődni ezen pedig nem szükséges, főleg nem egy Shem Phillips-produkció esetében, hiszen az alkotó előszeretettel tolja ki játékainak határait.
A NYUGATI KIRÁLYSÁG ÉPÍTŐMESTEREI – A KÉZMŰVESEK KORA
- Kiadó: Garphill Games
- Hazai kiadás: Reflexshop
- Tarsasjatekok.com adatlap
- Típus: kompetitív
- Játékosok száma: 1-6 fő
- Játékidő: átlagosan 60-80 perc
- Korcsoport: 12+
- Nehézség: 2.75/5
- Ár: 8.990 forint
Ezt a kezelést ezúttal a még mindig futó Nyugati királyság-trilógia első epizódja, A nyugati királyság építőmesterei kapta meg, amely 2018-as megjelenésével robbant be a munkáslehelyezős játékok műfajába, majd a Reflexshop jóvoltából hazánkban is megvetve a lábát. De még milyen lábat: rajongásom mind az Építőmesterek, mint a korábbi Phillips-játékok iránt nem titok, és talán nem is megalapozatlan, hiszen a Garphill Games istállójából kikerülő játékok általában nemcsak a témából hozzák ki a maximumot, de igyekeznek csavarni műfajuk egy-egy mechanikáján, új oldalról közelítve meg sztenderdnek számító elemeket. Ez az Építőmesterek esetében alapvetően a munkásokkal kapcsolatos, hiszen itt nemcsak a saját, de akár az ellenfél dolgozói is befoghatók, hogy értékes túszként végezzék vagy a város tömlöcében, vagy a saját játéktábla elkerített részén.
Két év elteltével viszont elérkezett az ideje annak, hogy az építőmesterek emeljék a tétet, a játék első kiegészítője ugyanis alapvetően arról szól, hogy a játék során miként lehet még az eddigieknél is több győzelmi pontot kisajtolni. Ehhez pedig az aprócska dobozban számos eszközt kapunk, még ha ez az elemek számában nem is feltétlenül mutatkozik meg – de nem a mennyiség, hanem a minőség a lényeg!
Ezt vallják a címadó kézművesek és a velük érkező szaktudáskártyák is, melyek együttesen számos új lehetőséggel bővítik az ebben eddig is dúskáló játékot. A kiegészítő kezdésnek viszont a játéktáblához nyúl, a dobozban ehhez két elem található. Egy új feketepiac lapka, amely a feketepiac közepére helyezendő, valamint egy meglehetősen vastag kartonlap, amely a városházát alakítja át. Utóbbi révén egyrészt rendesen kialakított mélyedésekbe lehet lefektetni a munkásokat, másrészt változik a műhely működése is, mivel három előre meghatározott alkalommal le kell cserélni a segédek teljes első oszlopát. Ez már önmagában is üdvözölendő újítás, hiszen elsősorban alacsonyabb játékosszám esetén nagyon lassan frissül az elérhető kínálat, de itt már csak azért is szükség lesz rá, mert újak is csatlakoznak a paklihoz.
VISSZA A SULIBA
Újak, akik örömmel sajátítanak el akár teljesen új tudást is. A kézművesek korában ehhez úgynevezett szaktudáskártyákat kell használni, melyek a városháza fölötti pakliban, illetve az mellette található kiterített részen érhetők el. Megszerzésükhöz a városházára szintén egy munkást kell lefektetni (a díszek esetében fizetni is kell), de az épületektől és a katedrálistól eltérően nem egy üres helyre, hanem egy már meglévő tetejére. Mire jók? Arra, hogy vagy egy épület, vagy egy segéd tulajdonságait befolyásolják. Használatuk egyszerű, a kiválasztott kártyát egy segéd vagy épület mögé kell helyezni, és a fejlécnek/láblécnek megfelelően be kell zsebelni a megfelelő jutalmat. Amennyiben díszről van szó, ez lehet egy azonnali extra nyersanyag, egy különleges akció (mint a rabok ingyenes kiszabadítása) vagy akár egy új lap is. A segédek esetében az elkészített szerszám alapvetően a nyersanyagszerzést erősíti, de passzív képességhez is juttathat. Mind a díszek, mind a szerszámok extra győzelmi pontot hoznak a játék végén, amihez egy új, a saját játéktábla mellé rakható lapka asszisztál, amely folyamatosan mutatja ezen új pontszerzési lehetőségeket.
És ha már segéd: minden játékos kap egy új munkást is, a kézművest. Ez lehelyezésekor két munkásnak számít, sőt még egy erényveszteség is ignorálható vele. Lehelyezését követően előbbi különleges tulajdonságát sajnos elveszíti, azaz onnantól kezdve már csak egy munkásnak számít, és pontosan úgy rabul ejthető, ahogy kevésbé tanult társai (de a városházára nem fektethető be). Előnye vitathatatlan, egy adott típusú nyersanyag megszerzésének folyamatát kellőképp fel tudja gyorsítani, de nem lett volna rossz, ha esetleg több szerep is jut neki. Bár az egyik új segéd – az Izomkolosszus – több új képességgel is felruházza, de rajta kívül csak egyvalaki, Vitold, az egyik új karakter hivatkozik rá és használja aktívan.
A kézművesek kora nem nevezhető kihagyhatatlan vagy kifejezetten masszív bővítménynek, sokkal inkább egyfajta finomhangolásnak, amely még inkább elmélyíti az amúgy annyira nem komplex, de rengeteg lehetőséget rejtő játékmenetet. A díszek és a szerszámok révén sokkal nagyobb a motiváció a nagybani építkezéshez és a segédek teljes palettájának kihasználásához, amely így a játékidő kitolását is magával hozza, de ez egy ennyire pazar játék esetében nem hátrány, hanem az a répa, amit az ember elé lógatnak, hogy újra és újra felcsapjon építőmesternek!
