Marvel Champions: The Card Game
- Gyártó: Fantasy Flight Games
- Partner: Szellemlovas
- Típus: Kooperatív
- Játékosok száma: 1-4
- Játékidő: 45-90 perc
- Korcsoport: 12+
- Ár: 18 990 Ft
A Vasember és a Fekete Párduc Rhinó ellen, Pókember és Marvel Kapitány a világ elpusztításával fenyegető Ultronnal szemben: ilyen és ehhez hasonló történetek elevenednek meg a Marvel Champions: The Card Game során, ráadásul a szuperhősök bőrébe most te magad bújhatsz bele, bevetve teljes arzenáljuk a gonosz megállítása érdekében!
A Marvel Champions: The Card Game egy kooperatív, LCG-tálalású kártyajáték, melyben a Marvel-univerzum ikonikus hőseit alakítva kell legendás szupergonoszokat megállítani. A tartalomban bővelkedő alapdobozban Vasember, Pókember, Fekete Párduc, Amazon (She-Hulk) és Marvel kapitány található meg, az ellenfelek sorait pedig többek között Ultron és Rhinó erősíti. Az akár egyedül is játszható, maximum négy főt támogató (az alapdobozban található paklik rögtön négy játékosra szólnak!), körökre osztott mechanika során kártyák húzásával és azok kijátszásával kell boldogulni egy gonosszal szemben (függetlenül a játékosok számától), normál vagy akár expert nehézségi szinten.
Ez a gonosz pedig mindig rendelkezik egy fő tervvel, melyet, ha sikeresen teljesít (azaz összegyűjt elég veszélytokent), a játékosok automatikusan vesztenek, sőt – menet közben további, kisebb-nagyobb tervekhez is juthat, melyeket szintén szabotálni kell. Ráadásul idővel lesznek katonái, lesz felszerelése, vagy akár azonnali akcióba kezdhet, ezek pedig kiszámíthatatlanná és váratlanná tesznek minden egyes fordulót.
Természetesen ugyanez a játékosokról is elmondható, akik alapból nem is szuperhősként, hanem azok alteregóiként kezdenek (ebben a státuszban tudnak csak gyógyulni, és ilyenkor a gonosz sem tudja megtámadni őket), és hőssé válásukat követően lendülhetnek támadásba, vagy vethetnek be további lehetőségeket. Akcióból pedig rendkívül sok van, a kártyák kijátszásától kezdve az alap mozdulatokon át (támadás, fenyegetések eltörlése) egészen a társak bevetéséig. Ezen akciókból egy körön belül tulajdonképpen akármennyi használható, feltéve, ha rendelkezésre áll az ehhez szükséges kártyalap vagy nyersanyag. A kártyákat kijátszani ugyanis nem lehet ingyen, azoknak mindig van egy nyersanyag-követelménye, amit a kézben tartott lapok eldobásával lehet letudni.
Mivel a kéz mérete mindig korlátozott (általában öt vagy hat lap, ez hőstől függ) és szinte minden fordulóban dobni vagy húzni kell, elég gyorsan pörög a pakli, és ennek hála üresjárat sem nagyon van. És milyen pakli ez: a lapok valami egészen elképesztően jól néznek ki, egy másodperc alatt behúznak a képregényes világba, elrendezésük pedig olyan kiváló, hogy egy pillantással azonnal látható, hogy milyen típusúak és mire képesek, még azelőtt, hogy elolvasnánk a rajtuk szereplő rövid szövegeket.
Olvasni persze kell, mert a Marvel Champions ugyan egyszerű szabályrendszerrel rendelkezik, de azért elég sok mindenre kell menet közben odafigyelni, főleg a főgonosz esetében, aki masszív életereje mellett a cselszövéssel is folyamatos nyomás alatt tart, így mindig, minden lépést alaposan át kell gondolni, mert sokszor a védekezésnél és a támadásánál is sokkal fontosabb, hogy megakadályozzuk a gonosz tervek végrehajtását.
Mindez igazából csak a kezdet: a Marvel Champions igazi Fantasy Flightos LCG, azaz Living Card Game: a kiadó által kitalált rendszer révén a Marvel Champions minden egyes hónapban egy új kiegészítővel gazdagodik, így további hősök, gonoszok és fejezetek vásárolhatók meg, a végtelenségig húzva a potenciális játékidőt. Ehhez pedig csodával határos módon a dobozt is felkészítették, a műanyag inzertben bőven akad hely az első hullámos kiegészítőknek, és a Marvel népszerűségét, a Champions fantasztikusra csiszolt játékmenetét látva nem is lehet kérdéses, hogy minden hónapban érdemes beruházni a következő fejezetre!
A Mars terraformálása
Gyártó: FryxGames
Partner: Reflexshop
Típus: Kompetitív
Játékosok száma: 2-5
Játékidő: 120 perc
Korcsoport: 12+
Ár: 12 990 Ft
Nemcsak az elmúlt évek, de minden idők egyik legnépszerűbb társasjátékává küzdötte fel magát A Mars terraformálása, melyben üzleti érdekek által vezérelve kell, hogy megszelídítsük a kezdetben barátságtalan vörös bolygót. No, persze az sem árt, ha közben azért megmentjük az egész emberi fajt is!
Krumplitermesztés és a túlélés kivívása helyett itt ugyanis egy lényegesen nagyobb feladat akadt a horgunkra: nekünk és játékostársainknak kell megfelelő körülményeket teremteni a barátságtalan bolygón, hogy a kolonizálás első lépéseinek megtételét követően az emberiség egyszer és mindenkorra megvethesse a lábát a planétán, kiélvezve annak minden adottságát. Nem tudósként vagy bátor kolonistaként kell mindezt megtennünk, hanem egy cégbirodalom élén, valóságos üzleti versennyé változtatva a terraformálás folyamatát, ahol mindenki úgy kelti életre a modern tudomány drága, de profitot is termelő áttöréseit, hogy közben valójában a Mars élhetőbbé tétele zajlik.
Ehhez nem munkások lehelyezésére van szükség, hanem projektek kivitelezésére, növények ültetésére, óceánok létrehozására, városok alapítására. A generációknak hívott fordulók menete nem túl bonyolult: elsőként projektkártyák kerülnek kiosztásra (azaz kutatunk), melyeket pénzért vásárolhatunk meg, ezt követően jön az akciófázis, amit aztán a termelés zár. Kézlimit ugyan nincs, azaz annyi kártyát tarthatunk magunknál, amennyit csak szeretnénk, ezek kijátszása viszont mindig súlyos összegekbe kerül. A lehetőségek száma nem kevés, több mint 200 projekt forog az alapjátékban, kijátszásuk pedig több feltételhez is kötött. Az biztos, hogy pénz (megakredit) mindig kell hozzájuk, de van, aminek egyéb előfeltétele is van – ez általában mindig a három terraformálási mutató egyikéhez kapcsolódik.
A végcél ugyanis az, hogy a hőmérséklet elérje a 8 Celsius-fokot, az oxigénszint a 14%-ot, és elegendő óceán (9) jöjjön létre a felszínen. Amint ez a három feltétel teljesül, a játék véget is ér, és a termelési fázist követően jöhet a pontozás. A termelési fázis a generációzárásnak felel meg, ekkor kapják meg a játékosok az erőforrásokat, ami az egyszerű kartonlapkára nyomott játékostáblán gyűlik. Itt termelődik a pénz, az acél, a titán, a palánta, az energia, valamint a hő. A pénz értelemszerűen a projektek kivitelezéséhez kell, az acél és a titán a megfelelő ikonnal felruházott kártyák esetében használható fizetésre is, a palánta növényzetlapkára váltható át (ami többek között győzelmi pontot ad), az energia pedig a termelési fázis során hővé változik, ezzel meg a Mars hőmérséklete emelhető.
A Mars terraformálása egy nem túl nehezen tanulható, de az átlagosnál azért összetettebb játék, ahol mindig érdemes komolyan átgondolni a következő lépést, és meg kell próbálni felépíteni egy olyan stratégiát, amely teret nyit a nagyobb volumenű projektek kivitelezésének, a termelés optimalizációjának, és a mély taktikázásnak. Ez pedig egy hosszú, alsóhangon is kétórás játékot eredményez, amely a hossza ellenére valahogy sosem ül le vagy torkoll üresjáratba.
Ráadásul a 2016-os megjelenése óta már több kiegészítő is megjelent, melyek tovább mélyítik a már alapjáraton is elképesztően tartalomgazdag élményt. A Hellas & Elysium kétoldalas játéktáblával cseréli le a játékteret; A következő állomás: Vénusz egy új célt és egy új erőforrást, valamint temérdek kártyát tartalmaz; a Kezdetek a játék startját módosítja új projekt- és vállalatkártyákkal; A távoli gyarmatok segítségével kisbolygók, holdak kiaknázásával lehet erőforrásokhoz jutni. Ezen bővítmények mindegyike rendkívül értékes (és a novemberben elérhetővé vált Hatalmi Játszma is biztosan az), és általuk A Mars terraformálása olyan változatossághoz és mélységhez jut, amely a már alapjáraton is modern klasszikusnak nevezhető társas örökkévalóságáról gondoskodik – mert, ahogy a naprendszerünk vörös óriása, úgy az igazán jó játékélmény is örök!
Century: Egy új világ
- Gyártó: Plan B Games
- Partner: Piatnik
- Típus: Kompetitív
- Játékosok száma: 2-4
- Játékidő: 45 perc
- Korcsoport: 8+
- Ár: 10 990 Ft
Immáron harmadszorra csaphatunk fel kereskedőnek a Centuryban: a történelmi utazással is felérő kaland ezúttal az Újvilágba kalauzol, ahol a még nem teljesen felfedezett települések rengetegében igyekszünk degeszre tömni raktárunk és kincstárunk, egy szép, új világ kivívása helyett egy vagyonos jövőkép érdekében.
A méret csalóka tud lenni: a varrókészlet méretű dobozokban érkező Sierra Madre Games játékai, vagy az ennél csak kicsivel nagyobb Tiny Epic-sorozat darabjai mind mély és komplex játékélményt rejtenek. És ugyanez mondható el arról a Century-sorozatról is, amely epizódról epizódra újult meg, nemcsak a történelmi kort, de a játékmenethez passzoló mechanika több részét is lecserélve – mindig új, felfedezésre és megismerésre váló élmények tömkelegét tartogatva, három közös kapoccsal: a témával (kereskedelem), az ikonográfiával és az alapvető elemekkel.
A Century: Egy új világban is kereskedőnek fogunk felcsapni, ezúttal a frissiben felfedezett Újvilág javait próbálva megszerezni és azokat úgy felhasználni, hogy a tranzakció végén a lehető legjobban járjunk. Minden játékos egy ilyen ambiciózus kalmárt alakít, és játékosszámtól függően hat munkással, illetve kevéske nyersanyaggal vág neki a sikerhez vezető útnak. Nyersanyagtípusból négy akad: a kukorica, a hús, a dohány és a szőrme körül forog a játék és a gazdaság. A Century klasszikus munkáslehelyezős játék, azaz a játéktábla egyes mezőire munkásokat helyezve aktiválhatjuk azokat, így jutva nyersanyaghoz vagy azzal kapcsolatos művelethez.
Maga a játéktér mindössze négy négyzetalakú elemből áll, melyből az utolsó kvadráns mindig véletlenszerűen kerül kisorsolásra több lehetséges változat közül, így minden játék során kicsit eltérő típusú mezővel kell boldogulni. Ezen mezőkön egyszerre mindig csak egy játékos tartózkodhat, kivéve, ha a soron következő a szükségesnél eggyel több munkást helyez ide, ezzel kilökve az addigi játékost, aki így visszakapja munkásait – és ezzel tulajdonképpen egy ingyen körhöz jut. Akcióból ugyanis csak kettő van, az egyik a munkások lehelyezése, a másik azok visszaszerzése. Éppen ezért rendkívül fontos előre gondolkodni, kitalálni a következő potenciális lépést... és aztán gyorsan újratervezni, amikor egy rivális sikeresen keresztülhúzza a terveket azzal, hogy pont oda lép, ahová szerettük volna!
A játéktér egy része ráadásul kezdetben nem is érhető el, bizonyos mezőket fel kell fedezni, és azok csak ezt követően használhatók. A mezők csak egy kis része ad nyersanyagot, a legtöbb inkább konvertál: például egy magas szintűből csinál sok kicsit vagy pont fordítva. Mire is jó a nyersanyag? Ebből lehet kártyákat vásárolni: ezen kártyák révén lehet győzelmi ponthoz jutni, további munkásokat szerezni, a mezők használatba vételi költségét csökkenteni, vagy a bónuszpontok felé vezető útra rálépni. Az első játékos, aki nyolcat összeszed, aktiválja a játék befejezését, amit egy kör, majd a kiértékelés követ.
A Century: Egy új világ éppen ezért egy kifejezetten egyszerű, nagyon gyorsan tanulható, de rendkívül sok taktikázási és stratégiázási lehetőséget rejtő munkáslehelyezős játék, amely túlzás nélkül a sorozat egyik legszórakoztatóbb és legkönnyebben emészthető darabja. Ráadásul a korábbi epizódokhoz hasonlóan most is lehetőség van az egyes részeket kombinálni: kettő, de akár három Century-epizódot is lehet fuzionálni, létrehozva egy teljesen új szabályrendszerrel működő társast, melyhez csak a korábbi címek megléte, na, meg a mellékelt szabálymagyarázat használata szükséges. Így aki a Century mellett dönt, nemcsak egy kiváló játékhoz juthat, de akár rögtön többhöz is!
