Többször is járt már nálunk a Ticket to Ride-család, amely a tipikusan egyszerűbb, szinte bárkit bevonzani képes kategóriába esik. Szinte nem is kell szabályokat tanulni, az Első utazás és néhány egyszerűsített variáns még azt a minimumot is leegyszerűsíti, miközben a jubileumi változat szinte lemászik az asztalról, maga a széria pedig számos kiegészítővel bővíthető, illetve még izgalmasabbá tehető. Mert ugye mi is lényegében a Ticket to Ride? Kártyákat gyűjtünk, amennyit csak akarunk, majd azonos színű és dzsóker, avagy mozdony-lapokat kijátszva egy azzal megegyező színű vasútvonalra szépen lerakjuk a vagonjainkat, amiért pontot kapunk. Közben menetjegyeket teljesítünk, avagy a létrejött, saját szakaszokkal (pl. Barcelona-Budapest vonal) további pontokat szerzünk, és lényegében akkor ér véget a móka, ha valaki már kellőképpen kitakarította a vagon-készletét, avagy nincs már mit letenni. Nos, közben a Legacy játékok nagyjából már minden alműfajba befurakodnak, még a legegyszerűbb társasoknak is születik Legacy-verziója, így a Days of Wonder modern klasszikusát is utolérte a végzete, amivel sikerült néhány szabályt felrúgni, mellette újakat teremteni, de a végeredményt elnézve nyugodtan elmondhatom, hogy ez egyáltalán nem baj.
Ticket to Ride Legacy – A legendás nyugat (Legends of the West)
- Hazai partner/kiadó: Gémklub
- Tarsasjatekok.com adatlap
- Típus: kompetitív
- Játékosok száma: 2-5
- Játékidő: átlagosan 20-90 perc
- Korcsoport: 10+
- Nehézség: 2,59/5
- Ajánlott fogyasztói ár: a kiadó honlapjáról rendelve 44 990 forint
Ha valaki lemaradt volna, a Legacy műfaj az, amelynél a társasjáték minden egyes befejezett játékkal fejlődik és változik, akár új szabályokkal, akár ki- és bekerülő lapokkal és ellenfelekkel, helyszínekkel, emiatt nincs két egyforma játék, mindig kapunk valami újdonságot. Bár ennek sok esetben a húzósabb vásárlási összeg az ára, valamint az, hogy a kampány végére érve a társas használhatatlanná válik, hiszen egy csomó minden megváltozott benne, a történetnek pedig a végére jutottunk. A legismertebb Legacy-játékok közé olyanok tartoznak, mint a My City, a Homályrév, a Pandemic Legacy, a Clank! Legacy: Acquisitions Incorporated, vagy éppen a King’s Dilemma, és bár első blikkre a Ticket to Ride nem annyira illik ebbe az impozáns társaságba, jobban belegondolva a vasúthálózattal keresve sem találhatnánk jobb és teljesebb megvalósítást, mint egy fejlődő rendszer. Ez a rendszer pedig annyira az elemében van, hogy miközben induláskor egy tök alap Ticket to Ride-nak, sőt szinte félkész játékváltozatnak állunk neki, az a végére nemcsak kiteljesedik, de az eddigi legjobb epizóddá válik.
Vár a nyugat
Innentől veszélyes útra tévedünk, ahol nemcsak a pénzéhes vállalatok és oligarchák, de a banditák is eladnák az anyjukat is, akár egyetlen dollárért, de leginkább könnyű spoilerezni, ezért tényleg a legalapvetőbb információkat próbálom megosztani. A Ticket to Ride Legacy – A legendás nyugat kellően méretes dobozából egy visszafogott, hiányos szabályfüzetet, a térképrészletek segítségével egy szintén hiányos térképet varázsolunk elő, valamint mindenki kap egy vasúttársaságot, amely igazából csak színében különbözik a többi játékos vállalatától. Ha valaki szerencsés, de inkább csak gyors volt, és időben megrendelte a játékot, az a nagyvárosok “kiegészítőt” is megkapta, ami leginkább a látványvilágot erősíti, de azt viszont nagyon: ezzel ugyanis 3D-s épületek kerülnek a táblára, ami sokat dob az összképen. A játékmenet viszont szinte ugyanaz: kártyákat gyűjtünk, menetjegyeket szerzünk, amiket próbálunk teljesíteni, és amint megszabadultunk a vagonok nagyobb részétől, vége is egy korszaknak, vagyis egy évnek, amiből összesen 12 áll rendelkezésre. És ekkor következik a játék izgalmasabb része, avagy jön a bevétel és a fejlődés.
Pontokat például nem kapunk, csak bevételt, ha saját színű pályát foglalunk be, valamint akkor, ha sikerül teljesíteni egy menetjegyet. Az évek végén a teljes bevételt összeszámoljuk, azt felírjuk egy számlakivonatra, ami a saját vállalat trezorjába kerül, majd vagy előkerül egy új eszköz, amit onnantól a játék használ, vagy egy játékos kiválaszt egy régiót, ami hozzáadódik a térképhez, de szinte minden esetben kapunk valami kisebb-nagyobb újdonságot, amivel változnak a szabályok (matricákat ragasztunk a szabályfüzetbe, ezzel kitöltve az ott lévő űrt), illetve új események, menetjegyek és más apróságok kerülnek be a játékba, amik kifejtik a hatásukat a további évekre. És míg ezek a korai körökben tényleg csak apróságok, és olyan érzete támad az embernek, hogy egy Ticket to Ride Lightból majd rendes Ticket to Ride-dá válik a játék, azért néhány év eltelte után bebizonyosodik, hogy ez abszolút nem így van. De sss, nem akarok semmilyen meglepetést ellőni, a lényeg az, hogy a Ticket to Ride Legacy – A legendás nyugat valóban fejlődik, méghozzá nem is akárhogy, a végére pedig megszületik az eddigi legjobb TtR-társasjáték.
Erre az útra érdemes jegyet váltani
Igen, a Ticket to Ride Legacy – A legendás nyugat sem olcsó mulatság, azonban nem véletlenül ennyi az ára. Magában a játékban minimum van úgy 12-20 óra, sőt ketten játszva ez a duplája is lehet, mert ügyesen változtatva kétszer is nekiállhatunk a teljesítésnek, és akkor a végleges változatról még nem is beszéltünk, ami teljes értékű Ticket to Ride, és bizony ez fog a leggyakrabban előkerülni a különféle variánsok helyett. De mégha nem is kerül elő, a Legacy nyújtotta élmény és folyamatos fejlődés akkor is megéri a rá költött összeget. Tényleg előre nem várt változások kerülnek a képbe, néha kifejezetten meglepő helyzetekkel és átalakulásokkal, bár az alapok azért így is ismerősek. De az alkotók gyönyörűen megoldották azt az ívet és izgalmat, amit egy Legacy játéknak tartalmaznia kell, majd ezt olyan csiszoltan csúsztatták a TtR mechanikájára, hogy azért mindenképpen jár az elismerés.
Maga a játék anyagminősége teljesen jó, noha nem kiemelkedő, bár előkerülnek olyan eszközök a dobozból, amik igencsak megdobják a végösszeget, és a legvégére érve már nem is csodálkozunk azon, hogy ezen a méretes dobozon mi került ennyibe. A Ticket to Ride Legacy – A legendás nyugat simán az év egyik legjobb játéka, méghozzá inkább a casual rétegnek, a családoknak és baráti társaságoknak, de egy gamert is gond nélkül le lehet elé ültetni, annyira izgalmas a folyamatos változás és fejlődés miatt. Csapatunk nagyon élvezte, ahogy megindultunk a korai tájakról, majd nemcsak a térkép bővült, de a szabályrendszer is, és akármikor történhetett olyan esemény, amire nem számítottunk. Ha még nem találkoztál Legacy-társasjátékkal, akkor azt mondom, hogy új trónkövetelő született, ami a kevésbé tapasztalt játékosokat is gond nélkül behúzhatja, és a teljesítése sem annyira idő- és szervezés-igényes, mint a legtöbb, hasonszőrű produkciónál. Senki se csodálkozzon, ha hamarosan a BGG-n is bekerül a legjobbak közé, mert ott a helye, gyakorlatilag az élvonalban, mintha csak gyorsvonatként elzakatolt volna a fantasy birodalmak és vírus sújtotta városok mellett.
(A tesztpéldányt köszönjük partnerünknek, a Gémklubnak!)
