És akkor egy újabb társasjáték a Gémklub utolsó negyedéves felhozatalából, melynél állatok, növények kerülnek a középpontba, és persze, egy erdő. Ám itt most a külső megtévesztő, mert nem vándorokat alakítunk, nem (csak és kizárólag) a természet ismerete a cél, hanem bizony egy ősi gonosz legyőzése is, mely megállíthatatlannak tűnő módon ostromolja a szent fát, és ebben bizony meg kell akadályoznunk, nehogy elpusztítsa.
Ébredő erdő (Living Forest)
- Hazai partner/kiadó: Gémklub
- Tarsasjatekok.com adatlap
- Típus: kompetitív
- Játékosok száma: 2-4 fő
- Játékidő: átlagosan 40 perc
- Korcsoport: 8+
- Nehézség: 2,08/5
- Ajánlott fogyasztói ár: 10 990 forint
Merthogy az Ébredő erdőben a négy évszak erdőszellemeit irányítják a játékosok, akik az ősi szent fát és otthonukat védelmezve igyekeznek megakadályozni Onibi, a gonosz entitás és csatlósai támadásait. Győzelmük kétesélyes: ha a tűz elterjed és a varánuszok elszaporodnak, nem lesz, ki megállítsa őket, ám ha sikerül még idejében megfékezni a gonosz lángjait, vagy megidézni Sankit, az erdő védelmezőjét, akkor akár ennek a mesének is pozitív vége lehet. Mindehhez van minden erdőszellemnek, avagy játékosnak egy saját erdőtáblája, kapunk egy központi szellemösvényt, összesen 51 őrzőállatot, kártyák formájában, valamint két összerakható állványt a 39 falapkának. Érkeznek még a tűzjelölők, a varánuszok és a töredéklapkák, aztán lényegében kezdődik a harc, amely, ha úgy vesszük, kooperatív, hiszen egy a cél, csak éppen közben mindenki azon dolgozik, hogy előbb érje el a végjátékhoz szükséges célok valamelyikét.
Tűzoltók
A cél egészen odáig közös, hogy Onibi, a gonosz szellem, minden forduló végén tűzzel próbálja támadni a szent fát, amit természetesen senki nem hagyhat, pláne, hogy ha nincs kezelve a helyzet, varánuszlapok kerülhetnek a játékosok saját paklijába, ami természetesen nem jelent jót. De a lényeg: mindenki egy kezdőpaklival, egy 14 lapot tartalmazó csomaggal indít, amivel gazdálkodhat. Az első fázisban ezek lapjait húzza mindenki a saját paklijából, egészen addig, míg meg nem áll, vagy elő nem kerül a harmadik, magányos szimbólummal ellátott (egyben sötétebb) kártya. Ezután egy vagy két akciója van mindenkinek, a magányos és csoportos szimbólumok leosztása szerint, a választék pedig igen bő, és főleg az őrzőlapokon feltüntetett ikonokhoz kötődnek.
Merthogy az egymásra tett kártyákon fa, víz és egyéb szimbólumok és értékek találhatók, az így megidézett őrzök értékeit pedig össze kell adni, és az így kapott eredményekből gazdálkodhatunk. Ha sok napunk van, érdemes az őrzőállat-tábla kínálatából újabb lapo(ka)t vásárolni, ezzel bővítve csapatunkat; ha vízből tudunk gazdálkodni, akkor jöhet a szellemösvényre került tűzjelzők begyűjtése (avagy a tűzoltás); ha palántából van sok, az állványokban lévő fa lapkákból gyűjthetünk be, amit egyből a saját erdei tábláblánkra kell helyezni. És hogy utóbbi miért jó? Mert ahogy beépítjük a saját erdőnket, ha ügyesek vagyunk, minden akciófázisban extra elemeket kapunk, ráadásul, ha jól válogattuk az elültetett fákat, akár a játék végét és a győzelmet is elérhetjük: ha ugyanis 12 különböző fát szereztünk be, vagy 12 tűzjelzőt szereztünk a tűzoltással, esetleg 12 szent virággal rendelkezünk, megnyerjük a játékot.
Nem természetes, de annál mutatósabb
Amikor még csak a megjelenési híreket ismertem, a természetes játékok közül az Ébredő erdőtől tartottam leginkább. Nem jött át, hogy most ez az erdei szellem dolog és a szokásos állatos-növényes tematika mennyire passzol majd a pakliépítős és erősen push your luck-jellegű játékmenethez. Merthogy ugye az őrzőállatok beidézésénél simán leállhatunk 4-5 lap után, ha úgy hozza a sors, mi pedig nem reszkíroznánk az akcióink számát, de ki tudja, lehet, hogy a második magányos lap után még letehetünk vagy 6 állatot, mire jönne a harmadik magányos típus. Emellett nagyon jót tesz a három elérhető győzelmi feltétel, hiszen mindenki maga dönti el, melyikre hajt rá, ráadásul a saját erdei tábla beépítése különösen kellemes és izgalmas feladat. Az már más kérdés, hogy saját és más tapasztalatok alapján a tűzoltás a leglogikusabb és legjövedelmezőbb lépés, ha a lapjárás éppen nem segít rá egy másik győzelmi begyűjtésére.
Szóval, visszatérve, kifejezetten tartottam az Ébredő erdőtől, de a dán Aske Christiansen első játéka több, mint meggyőző. Az artdizájn nekem egy kicsit talán túl mesés, nem elég markáns, de sokaknak nagyon tetszik, így nem kötök bele, ráadásul egyáltalán nem rossz még így sem, illetve kifejezetten színes és megragadja a szemet. Sőt, az állványokkal, szellemösvénnyel (itt is gyűjthetünk akciókat), kártyákkal és fa lapkákkal kifejezetten jó az összkép. Emellett a játékmenet is nagyon élvezetes, bőven van merre indulni, mire ráhajtani, és valahol engine builderről is beszélhetünk, hiszen minél jobb lapokat és fákat építünk be, annál jobbak az esélyeink a következő körtől. Mindemellett mostani viszonylatban az ár sem vészes, a család vagy a baráti társaság pedig garantáltan jól fog szórakozni. Lehetőleg három főtől felfelé, de lényegében bármilyen módon kellemes elfoglaltság és valódi kikapcsolódás a játék, ami nem váltja meg a világot, de nagyon jó kis hangulattal rendelkezik, kifejezetten pozitív csalódás és könnyen megszerethető darab.
(A tesztpéldányt köszönjük partnerünknek, a Gémklubnak!)
