Ha nem lett volna elég a Brexit, még ez is: habár az Egyesült Királyság kilépése az Európai Unióból elsősorban az ott élők életét keseríti meg, ha online vásárlásról van szó, visszafelé is nehezedett a vevők dolga, ami leginkább a megszokottnál magasabb költségekben mutatkozik meg (a cégek szintjén pedig ipari mennyiségű papírmunkában). Idén azonban nem ez az egyetlen változás, az Európai Unióban ugyanis több, elsősorban az elektronikus kereskedelmet érintő átalakulást hoz az esztendő. Ennek első jeleit pedig a társasjátékosok már a saját bőrükön is megérezhették, miután több közösségi támogatással létrejött játék is a végső fázisba lépett, és az ilyenkor szokásos adatok letisztázásakor derült ki, hogy a korábban véglegesnek hitt költségre sajnos még rájöhet pár kellemetlen meglepetés: a helyi ÁFA.
Mivel a társasjáték-rovatból sokunk érdekelt (vevőként) a Kickstarteren támogatót kereső társasokban, így mindenképp szerettünk volna utánajárni, hogy pontosan milyen változások léptek életbe (vagy fognak életbe lépni), így hozzáértőtől kértünk segítséget. Érinti ez a múltbéli vásárlásokat? A gyakorlatban hogyan működik az új szabályozás? Kérdéseinkre dr. Szeőcs Kornél válaszolt a PWC Magyarországtól, amely a világ élvonalbeli könyvvizsgáló és gazdasági tanácsadó vállalatainak egyike.
A közösségi támogatással szerzett játékok esetében eddig nem kellett áfát fizetni. Mi az oka ennek a változásnak? Ezentúl minden ilyen jellegű termék esetében kötelező az áfafizetés?
Az értékesítőnek eddig is kellett áfát fizetnie a közösségi támogatással fejlesztett és értékesített játékok esetében, azonban a bejelentkezési és adófizetési kötelezettségeiknek nem minden esetben, illetve nem teljes körűen tehettek eleget ezen értékesítők. A változás abban áll, hogy kinek milyen ország áfáját kell felszámítani az adott értékesítés során, és azt melyik ország adóhatóságának kell megfizetni. A változás oka az EU által elfogadott új e-commerce szabályozás, amely Magyarországon az őszi adócsomag részeként került elfogadásra és majd 2021. július 1-től lép hatályba.
A szabályozás nem tesz különbséget termék és termék között. Jelentősége valójában annak van, hogy az adott termék hol került feladásra az értékesítő által (Európai Unión belül vagy harmadik államból).
Az e-commerce szabályok által a szabályozásba beemelt új elem a platformok, online piacterek termékértékesítést közvetítő adóalanyként történő megjelenése. E körbe esnek többek között az említett Kickstarter, Indiegogo online platformok is. A közösségi támogatással megvalósuló termékértékesítések esetében is több adótervezési lehetősége van a piaci szereplőknek (értékesítőknek, platformoknak), és elsődlegesen ezeken a szereplőkön múlik, hogy milyen konstrukciót alakítanak ki. Kellő körültekintéssel szükséges kialakítani az e-commerce szabályok tükrében az ilyen szereplők közötti szerződéses kapcsolatokat, ami majd meghatározza, hogy kinek az oldalán merül fel adófizetési és egyéb kötelezettség. E körben is van lehetőség különféle egyszerűsítésekre.
Véleményünk szerint ez a változás elsősorban nem a vevők számára lesz érezhető, hanem a Kickstarterhez és Indiegogóhoz hasonló platformok és a platformokon keresztül értékesítő adóalanyok számára. A platformok bizonyos termékértékesítési tényállások (harmadik országból importált, 150 eurót meg nem haladó értékű termék távértékesítésének elősegítése, illetve olyan termék értékesítésének elősegítése, amely már a Közösség területén van, feltéve, hogy az értékesítő a Közösségben nem telepedett le) megvalósulása esetén az áfa rendszerében úgy fognak minősülni, mint aki „a terméknek a beszerzője és értékesítője is egyben.” Ezt nevezzük fikciós adóalanynak.
Van különbség a boltban történő vásárlás és a közösségi támogatással szerzett termék között? Mostantól már nem minősül vásárlásnak a közösségi támogatás, annak ellenére, hogy a támogató ez esetben is fizet, mind a termék, mind annak szállítása után?
A bolti vásárlás során egy időben, egyszerre történik a termék ellenértékének kifizetése és a termék átadása. Míg az online térben megvalósuló crowdfunding esetében elválik a termék ellenértékének kifizetése és a termék átadása, az időbeli differencia több hónap, akár több év is lehet, nem is beszélve arról, hogy az elkészült terméket még határokon átnyúlóan el kell fuvarozni a vásárlóhoz.
A közösségi támogatás 2021. július 1. után is termékértékesítés ellenértékének fog minősülni, csak az új e-commerce szabályok fognak rá vonatkozni, azaz aszerint, hogy a termék fuvarozásra történő feladása Európai Unión belüli vagy harmadik országban történik, beszélhetünk a jövőben közösségen belüli távértékesítésről, illetve harmadik államból importált termék távértékesítéséről.
Az áfa meghatározásánál minden esetben a célország az irányadó?
Attól függően, hogy Európai Unión belüli, illetve harmadik országból történő távértékesítés történik, külön teljesítési hely szabályok alkalmazandók. De az uniós jogalkotó alapvető célja, hogy az egyes tranzakciók a fogyasztás helye szerint adózzanak, ezért főként a vásárló lakóhelye, illetve tartózkodási helye szerinti áfaszabályok alkalmazandók, de lesznek kivételek. Egyszerűen megfogalmazva: az esetek többségében egy magyar vevő magyar áfa felszámításával kapja meg a terméket, míg egy német vevő német áfával.
Ezen új jogszabály vonatkozik a korábbi naptári évben futott és már kifizetett kampányokra is, vagy csak a 2021 januárjától támogatott projektekre? Kell-e új, extra költséggel számolniuk azoknak, akik korábbi évben támogattak egy játékot, de a termék csak az idei naptári évben érkezik meg ténylegesen a támogatóhoz?
Az új szabályok 2021. július 1. napjától lépnek életbe. A 2021. július 1. előtti, már kifizetett kampányok vonatkozásában megjegyezzük, hogy az új szabályozás a hatályba lépése előtti ügyletek áfakezelését visszamenőlegesen nem változtathatja meg. Az adófizetési kötelezettség az új szabályok alapján (július 1-től) akkor keletkezik a platform közbeiktatásával megvalósuló termékértékesítéskor (így közösségi támogatással megvalósuló termékértékesítés esetén is), amikor a fizetés elfogadása megtörténik. A crowdfunding esetében tehát akkor, amikor a kampányban kitűzött összeg elérése esetén a platform levonja az adományozó számlájáról a támogatás összegét. Következésképpen a szabály hatályba lépése előtt már levont összegeket (támogatásokat), ekként teljesült tranzakciókat az új szabályozás nem érinti.
(Köszönjük dr. Szeőcs Kornélnak, hogy időt szánt kérdéseink megválaszolására!)