Kicsit fázom már a wargme-ek gondolatától is, mert a társasjátékokban egyszerűen nem a sereggyűjtés-méricskélés-támadás szentháromsága fog meg, de van az a téma, aminek szeretete mindenképpen felülemelkedik rossz beidegződéseimen. Ilyen volt az a pillanat is, mikor megláttam a Lázadást, mely már első ránézésre is mindent hoz, ami a Star Wars-univerzumot olyan különlegessé teszi, így az utánaolvasás során hiába is került elő többször is a műfaji megnevezés, egyszerűen az sem tartott vissza attól, hogy párommal nekiessünk a játéknak. Persze, az általános nehézséget és a véleményeket elnézve felkészültünk a legrosszabbra, majd felkötve a Star Wars-os alsóneműt, nekiálltunk a rengeteg hozzávaló/tartozék rendszerezésének, átnézésének.
Star Wars: Lázadás (Star Wars: Rebellion)
- Hazai partner/kiadó: Delta Vision
- Tarsasjatekok.com adatlap
- Típus: kompetitív
- Játékosok száma: 2-4
- Játékidő: átlagosan 180-240 perc
- Korcsoport: 14+
- Nehézség: 3,72/5
- Ajánlott ár: a kiadó webshopjából akciósan 31 491 forint
Merthogy az alapvetően kétfős küzdelemre tervezett Star Wars: Lázadás tele van tartalommal, legyen szó kártyákról, tokenekről, minikről, de már a játékteret jelentő tábla is két igen méretes darabból áll össze, amiket összeillesztve kapjuk meg a kész teret, sőt mindkét oldalon van egy-egy extra lap a játékosoknak, ami további helyet foglal. Hogy mindez a Fantasy Flight Games megszokott hozzáállása miatt be van dobálva egy kartonba, az már-már vérlázító, de hála az égnek, a különféle inzertkészítők jóvoltából erre is van számos megoldás, még ha ez többlet költséggel is jár (mi is bemutattunk már egyet). De megéri. Főleg, ha az extra inzert esetleg rendezőként is szolgál a játék során, ezzel egyszerűsítve a kipakolást és berendezkedést, ami a tábla visszafogott feltöltésével, a kezdő lapok kiosztásával és kezdő vezetők kiválasztásával jár.
Macska-egér játszma
Ahogyan a filmekben, úgy a lázadók itt is némi hátrányban vannak, avagy a birodalom militáns, mindenfelé kiterjedt és mindent kézben tartó rendszerével szemben elsőre semmiképpen sem tudnak erőfölénnyel fellépni, de ez még a későbbiekben is nehézkes, csak alapos stratégiával és ellehetetlenítéssel kivitelezhető, így az a fél, aki a lázadókkal játszik, mindenképpen a taktikusabb, sunnyogós, szabotálós oldalt választja. Merthogy a társas lényege, hogy a két fél egymás dolgát nehezítse, egyre több erőforrásra, harci egységre tegyen szert, vezetőivel pedig a galaxist bejárva győzedelmeskedjen vetélytársa felett. Erre igazából két mód van: a birodalomnak fel kell kutatnia a lázadók titkos bázisát, majd azt az uralma alá kell vonnia, míg lázadó oldalról a kivárás a megfelelő taktika, a speciális feladatok teljesítésével, hiszen utóbbi hírnevet hoz, ha pedig a hírnév-jelző összetalálkozik a fordulósávon a forduló-jelzővel, sikerült túlnőni a birodalom támogatottságán, ami instant győzelmet eredményez.
Addig azonban rengeteg minden történhet abban a bizonyos messzi-messzi galaxisban. Induláskor ugyanis a lázadó játékos egy bolygót titokban kiválasztva telepíti a bázisát, majd mindkét játékos a vezetők segítségével hajt végre akciókat, ami lehet szimpla csapatmozgás, valamilyen küldetés végrehajtása, utóbbiak pedig számos lehetőséget nyújtanak, ahogy a különböző tervek és feladatok is. Egész rendszereket pusztíthatunk el, régiókat kutathatunk át, beindíthatjuk tömegpusztító fegyverek gyártását, illetve vezetőket ejthetünk fogságba, de akár szabotálhatjuk is a másik termelési fázisát, illetve számos módon túljárhatunk a birodalom öntelt vezetőinek eszén, illetve, ha ügyesek vagyunk, megkeverhetjük még a felfedezendő bolygók listáját is, amivel még nehezebb felderíteni a titkos bázist. És akkor még a vezetők extra lehetőségeiről és karakteréről nem is beszéltünk.
A fordulók végén aztán akár új karaktereket is behívhatunk, sőt jó esetben beindul a gyártósor, ami az uralt rendszerek segítségével számos új és hatásos egységet eredményez mindkét oldalnak. A sereget így lehet toborozni, ha pedig harcra kerül a sor, akkor a légi és földi csata sorrendjében kártyák kijátszásával és dobókockákkal zajlik a küzdelem. Persze mindez, már az alapvető kártyahúzással (küldetések, feladatok, tervek) hoz némi szerencse-faktort, amire a kockák csak rásegítenek, de a Star Wars-eposz nagy harcainak ismeretében ebben sincs semmi idegen. Sőt, a teljes játék igazi Star Wars. Minden karakter a neki megfelelő helyen van, a teljes hadszíntér beleillik a jól ismert univerzumba, miközben az események, bárhogy is alakulnak, nem életidegenek a kánonhoz viszonyítva sem. Persze, kihozhatók olyan szituációk, melyek eltérnek a jól ismert Star Wars-történelemtől, de pont ez a másik nagy szépsége a Lázadásnak: lényegében mi alakítjuk a döntéseinkkel, hogy mi történjen, hogyan alakuljon a világ sorsa. És bár már önmagában is remek játékról van szó, a később megjelent kiegészítő még egy jó nagy pluszt hozzáad az egyébként is masszív tartalomhoz és élményhez.
Star Wars: Lázadás – A birodalom felemelkedése (Star Wars: Rebellion – Rise of the Empire)
- Hazai partner/kiadó: Delta Vision
- Tarsasjatekok.com adatlap
- Típus: kompetitív
- Játékosok száma: 2-4
- Játékidő: átlagosan 180-240 perc
- Korcsoport: 14+
- Nehézség: 3,65/5
- Ajánlott ár: a kiadó webshopjából akciósan 12 591 forint
Hiszen, bár már az alapjáték is nagyszerűen működik, sokan nem szerették a harcrendszert, amit több más adalék mellett a kiegészítő teljesen megreformált. Így például a random húzható taktikakártyák helyett mindkét fél saját paklival rendelkezik, amelyből a csaták alatt szabadon felhasználható egy-egy lap, miközben új kockák is megjelennek, illetve a vezetők szakértelme is új színt hoz a képletbe, hogy ezzel is a szerencse-faktort csökkentse/finomítsa. Bár nekem alapvetően az eredeti harcrendszerrel sincs bajom, sőt azt is kimondottan élveztem és realisztikusnak tartottam, az újabb változattal is nagyszerűen lehet dolgozni, avagy mindenki maga döntheti el, melyiket alkalmazza, akár változatos módon, éppen az aktuális hangulattól/társaktól függően. Mert a kiegészítő nemcsak a harcot változtatja, de új vezetőket és egységeket is hoz, sőt extra kártyákat, miközben van, hogy régieket cserél le. Éppen ezért igen tartalmas és fontos bővítmény mindenkinek, akinek a Lázadás eléggé bejött ahhoz, hogy azt kibővítse, újdonságokat hozzon bele. Na, nem mintha erre mindenképpen szükség volna...
Tedd vagy ne tedd, de ne próbáld!
Mármint olyan szempontból, hogy a Star Wars: Lázadás BGG-n nem véletlenül áll az összesített lista 8., valamint a tematikus lista 5. helyén. Még wargame-től idegenkedőként is képes volt pillanatok alatt behúzni, rávenni a szabálykönyv és a kiegészítések órákon át böngészésére. Egyfelől a témája már elegendő ahhoz, hogy rávegyen a játékra, de ami fantasztikus, az az összhang a filmek és a társas között. Ezúttal a SW semmiképpen sem csak egy máz, amit ráöntöttek egy random játékra, hiszen érződik minden porcikáján, hogy a téma szeretete és az univerzum teljes ismerete mellett, odafigyeléssel és odaadással készült. Persze, ez magában hordozza a lehetőségét annak is, hogy valaki, aki nem szereti a Star Wars-t, kevésbé fog rajongani a Lázadásért, de azt gondolom, hogy a mechanika is van olyan erős a történeti szálakkal, hogy még a téma ismerete nélkül is bőven jól lehet vele szórakozni.
Persze rajongóként mindez nem érvényes, ott szimplán a hangulat és az élmény marad. Arra érdemes felkészülni lelkileg és úgy minden téren, hogy már az alap szabályok megismerése is 1-2 órás elfoglaltság, de maga a játék is minimum 3 óra, és ez akár 10-ig elhúzódhat. Ideális esetben azért 4-5 óra a maximum, abba egy-két komolyabb konfrontáció is belefér, de ahogy a felek húzzák a kötelet, az azért mindenképpen eltart egy darabig. Belekötni pedig nagyon nehéz, hiszen az anyagminőségtől a kártyák illusztrációjáig minden megadja az élményt, amit várunk. És bár elsőre a minik nagyon kicsinek tűnnek, a tábla mérete miatt tökéletesen megfelelnek és ehhez képest még egész kidolgozottak. Ja, ha már tábla, akkor azért a megfelelő helyről is gondoskodni kell, mivel a játék nagyon helyigényes: a régi, 110x70-es asztalomon el sem fért volna a csomag, míg a tisztán 156x86-os játéktérbe éppen belefért minden. Mellé egy néhány órás SW-filmzenei válogatás John Williams örökérvényű dallamaival, és már meg is van a program egy teljes délutánra. Leginkább két főre, mert úgy érvényesül igazán a játék. Stratégiából és lehetőségből rengeteg van, így kimondottan sokáig kitart a társas, emiatt nagyon is megéri az elsőre magasnak tűnő árat, sőt a kiegészítőre és egy inzertre is maximálisan megéri beruházni. Mi nagyon élvezzük, több játszma után gyorsan felcsúszott a képzeletbeli toplista dobogójára, a legnagyobb negatívumnak pedig a rendszeres "Próbáld meg..." lépést éreztem... mert erről ugye már Yoda mester is elmondta, hogy mit gondol. Kötelező darab, ami elsőre ijesztőbb, mint amilyen valójában (logikusan felépített, kevés kivételtől eltekintve egyértelmű rendszerrel), avagy minden gamernél helye van a polcon.
(A tesztpéldányt köszönjük partnerünknek, a Delta Visionnek!)
