Szimulátornézőben #2

Lidérces álmaimban még visszaköszönnek néha az immár közel húsz éve lezárult építkezésem emlékei. Amikor az utolsó mesterember is elvonult, megfogadtam, hogy a büdös életbe’ többet ilyet nem csinálok. Oké, de mi a helyzet, ha elég egérrel betonozni és a vízvezetékszerelés is csak néhány kattintás? Ha másodpercenként 20 tetőcserepet tudok felrakni? No, ez lenne a House Builder, amit éppen nyüstölök.

House Builder

Erősen addiktív és őszintén szólva nem tudom, hogy miért. A dolog szögegyszerű: egyre nehezebben kivitelezhető házakat kell felépíteni, az eszkimó iglutól kezdve a japán, fából és papírból készült teaházon és kétemeletes német családi házon keresztül, egészen a Halálcsillagig. Na, jó, csak majdnem odáig. Ami viszont igaz, hogy az egyszerű, „késsel kivágom a jégtömböket, oszt’ egymásra rakom”-tól egy-két aktív nap alatt el lehet jutni a tengerparti, modern, angol panelvilla toronydarus összelegózásáig. A játék szépen fogja a kezed, nem tudod elrontani: lépésről lépésre mutatja-tanítgatja a különböző kultúrák jellegzetes lakóépületeinek különbségeit. Ami még tetszik benne, az az, hogy pont a kellő mértékben komplikálja az egyszeri, virtuális kőműves életét, így nem kell, mondjuk, a panel betonfalat végigvésni az elektromos vezeték csatonájának elhelyezéséhez. Van pöpec kis XP-gyűjtögetős része is, így amit csinálsz, azért tapasztalati pont jár, mellyel újabb és újabb képességeket nyithatsz meg. Nem mellesleg XP-ből lehet venni az építőanyagok egy részét is (már ami nincs eleve a helyszínen, vagy épp elfogyott), és persze ez kell a sikeres átadás utáni újabb építési helyszínek kivásárlásához is.

Szóval nekiálltam, csak úgy lazításképp építkezni, és megfogott, szépen alattomosan. Azt vettem csak észre, hogy hirtelen megint elvertem két órát egy sima, amerikai könnyűszerkezetes családi ház összekalapálására. Csak tudnám, mi tartott ennyi ideig.

Autobahn Polizei Simulator 3

Azaz a Lassított Tehénátszaltózás Csodája németül. Kérem szépen, nem ittam semmit, tényleg szaltó volt. Az Alarm für Cobra 11, a csodálatos, még 1996 márciusában képernyőre került, és azóta onnan lerobbanthatatlan sorozat megvan? "Körzetük az autópálya, tempójuk halálos!" Na, ebben a játékban szintén a végtelen német autópályákon kell tenni-venni, Polizei feliratú, valami teljesen hülye névre átkeresztelt ötös kombi bömösünkkel. Az mondjuk, önmagában is mókás, hogy gondolom, a jogi viták elkerülése végett ugyan minden autómárka teljesen jól felismerhető, de a játékban valami übergagyi márkanévvel és logóval szerepel. Pedig még össze sem lehet törni őket. Igaz, magadat sem.

Ez különösen viccesen csapódik le a demóban végigjátszható egyetlen küldetésben, melynél a szomszédos hegyoldalból egy tehéncsorda szabadul a pályára. A Gonosz Bácsi, aki ráadásul fél kézzel telefonál is vezetés közben, agresszívan letolja a Cuki Nénit maga elől, előreszaltóval átugrik egy tehenet, mindezt úgy kilóhatvannal. Nem poén, tényleg megtörtént, fejre is áll vele, leesik a kocsiról a hátsó kipufogódob meg egy cső, némi üvegcserép, ’sztkész. Még szerencse, hogy arra járunk, mert rajtunk kívül egy árva mentőautó vagy serény tűzoltócsapat sem érkezik a helyszínre. Emberünk helyre kis kukásmellényben vár minket a kikérdezéshez az út széli csalitosban, még a haja sem kócolódott össze. Ez azért nem túl életszerű, lássuk be.

Aztán jön a helyszínbiztosítás bólyákkal, a roncsok lefényképezése, a helyszínrajz elkészítése, a résztvevők kihallgatása, és végül a tehenek visszakergetése a karámba. Komolyan, a jelek szerint a tehénpopók csapkodása és a kajabálás is rendőri feladat ilyenkor.

A jónevű Aerosoft szárnyai alatt megjelenő rendőrszimulátor a videók és a készítők ígérete szerint azért igyekszik majd bemutatni a rendőrélet más oldalát is. Sima közúti igazoltatástól a lőfegyveres rablásig lesz még minden, mi szem-szájnak, gumibotnak-bilincsnek ingere. Reméljük, hogy azért valamit faragnak még a grafikán, mert 2022-ben már szúrja az ember szemét ez a látványvilág. Kap még egy esélyt, hátha addig kerül fék is a rendőrautónkra, merthát egyelőre inkább csak lassít, semmint megáll.

Electrician Simulator – First Shock

Barkácsolgatós ember vagyok, de gázt és villanyt azért én sem szerelek, hiszen az egyik robban, a másik meg ráz. Na, de ha számítógépen, virtuálisan kötögethetek vezetékeket és nyalogathatom a konnyektort, azt szeretem. Így arcomon őszinte örömmel szedtem le az Electrician Simulator – First Shock próbaverzióját, ami a nemsokára megjelenő Electrician Simulatorhoz csinál kedvet. Van benne öt feladat (meg előtte egy kis garázstakarítás indításnak), amit végig lehet csinálni, de mentés mondjuk nincs, úgyhogy, ha kilépsz, akkor kezdheted újra. Mondjuk, simán át lehet libegni az egészen úgy egy óra alatt, úgyhogy még az sem egy nagy érvágás.

Első lépésként mindig, minden körülmények között csapd le a főbiztosítékot, mert különben ráznak majd a vezetékek. Márpedig itt konnektorokban és kapcsolókban kell turkálni, vezetékeket a helyükre kötögetni, vagy éppen a lámpatesttől a biztosítéktábláig szépen elvezetni. Van, amikor kulcsot is kell keresgélni a zárakhoz, máskor meg virágokat kell odébb pakolni, dehát nehéz a villanyszerelő élete. Főleg azért, mert időre megy a buli (ami ugye a magyar mestereknél felettébb szokatlan), másrészt ugye ráz az áram, de ezt már mondtam. Harmadrészt pedig még a szerszámok is kopnak, így néha újat kell venni. Van persze fejlődés is, amivel szinteket lépve kapunk egyre izgalmasabb melókat. Előfordul, hogy bent, a műhelyben kell megreparálni a padláson talált játékkonzolt vagy a bedöglött szénmonoxid-érzékelőt. Külön piros pont jár azért (a fenntarthatóság jegyében), hogy néha van lehetőség a hibás panelek kijavítására is ahelyett, hogy újat vennénk a boltból.

Ezúttal tehát a német sztráda – és a tehenek – rendületlen őreként, otthonteremtő varázsépítőként, no meg persze az elektromossággal párbajozó mesteremberként próbálhattam ki magamat a virtuális világban, de egyiket sem bántam meg.