Mondhatnánk, hogy egy olyan kaliberű színész, mint Mark Hamill, aki csak Luke Skywalkert tudja felmutatni, mint érdemi szerep, naná, hogy rábólint bármire. Tény, Hamill nem lett mozicsillag, mint Harrison Ford vagy Keira Knightley, inkább Carrie Fisher és Hayden Christensen sorsára jutott. Bár nem teljesen.
Fisher két Leia-szerep között szkriptdoktorként élt (már elkészült szkriptekből gyúrt eladható forgatókönyvet – többek között hozzájárult a Halálos fegyver 3-hoz, a Hookhoz és Az utolsó akcióhőshöz), plusz alkoholizált, Christensen meg szinte csak hobbifilmező. Viszont Hamill egy igen sűrűn foglalkoztatott hangszínész lett, aki legalább olyan ismertté vált Jokerként, mint Jack Nicholson. Felsorolni is nehéz lenne, hány animációs filmben, sorozatban vagy éppen videojátékban hallhattuk a hangját. Szóval Mark Hamill nem tűnt el, csak átalakult.
Így nem csoda, hogy a nagy Star Wars-rajongó, Chris Roberts, aki anno a Wing Commander-szériában már dolgozott együtt Hamill-lel, az elsők között kereste meg, Hamill pedig anélkül mondott igent neki, hogy igazán tudta volna, miről van szó.
„Fogalmam sem volt arról, mekkora technológiai ugrás történt az elmúlt időszakban. Azt hittem, ez egy lezárt fejezete az életemnek. De amikor Chris felhívott, azonnal igent mondtam neki, annyira szerettem volna megcsinálni – pedig a forgatókönyvet sem olvastam el. Ennyire megbízom benne” – mondta a PC Wordnek.
Hamill az interjú alatt összevetette a Wing Commander és a Star Citizen: Squadron 42 közti technológiai különbséget, természetesen az átvezetők rögzítése szemszögéből. Elmondása szerint a Wing Commander idején élvonalbeli technológiákat használtak az élőszereplős anyagok felvételéhez, ám a Star Citizen már az élen is túltesz.
„Beleintegrálják a karaktereket a saját világukba, így az elemek közötti kohézió rendkívüli. Van rajtad ez a hacuka, meg az arcod előtt egy kamera, meg rengeteg más kamera a stúdióban mindenfelé.” Elmondása szerint a felvételek alatt színészenként három kamera fókuszál az arcra és ötven a testre. Az átvezetőket amúgy a Star Citizenben és a Star Warsban szintén szereplő Andy Serkis stúdiójában, a The Imaginarium Studiosban rögzítették.
„Szóval van ez a lecsupaszított stúdió kartondobozokkal és egy pilótafülke vázát adó fatákolmánnyal, hogy valami behatárolja a helyedet, aztán a kész felvételen mégis valami mást látsz, valami realisztikust.”
Mondandóját végül azzal zárta, hogy nagyon hálás a Wing Commandernek, a Star Warsnak és a Star Citizen: Squandron 42-nek is, amiért „mindig az élvonalbeli technológia közelében lehet.”
