[RetroGuru]: Mass Effect

A híres (manapság időnként inkább hírhedt) kanadai BioWare csapat kimagasló minőségű játékokat hozott el nekünk, és az egyik legfontosabb játékuk a 2007-es Mass Effect volt. Én a csapat munkásságai közül először a Star Wars: Knights of the Old Republic című zseniális programot ismertem meg jó pár évvel ezelőtt. A PC-m folyamatos technikai lemaradása miatt sok-sok évvel később adódott rá lehetőségem, hogy kipróbálhassam a Mass Effect nyitányát és bizony komoly elvárásokat támasztottam a sci-fi programmal szemben.

Új játék, új világ

A Star Wars: Knights of the Old Republic hatalmas élmény volt számomra, ezért a Mass Effect első részétől is valami hasonlót vártam a kipróbálásakor. Viszont mivel akkor tettem szert egy új PC-re, ezért rengeteg olyan játékba belevetettem magam, amit korábban nem tudtam volna kipróbálni. Túl nagyok voltak az elvárásaim akkoriban, azt hittem, hogy akkora színvonalbeli ugrást tapasztalhatok majd meg az új játékokban, hogy teljesen megváltozik bennem a videojátékról kialakult korábbi kép. Nos, nem így lett… legalábbis nem egészen.

Mikor először kipróbáltam a programot, hát… akkor nem tetszett meg igazán, túlságosan sokat vártam a játékoktól, így félre is tettem a BioWare trilógiájának első részét egy időre. Aztán egyre több (akkoriban) modern játékkal végeztem: egy idő után, több tapasztalttal már reálisabban tudtam értékelni a játékokat. Így újra előkerült a Mass Effect is, és akkor már a helyén tudtam kezelni a BioWare saját sci-fi alkotását.

Szóval elmerültem Shepard kalandjaiban, és bizony nem bántam meg: kaptunk egy remekül felépített, részletesen bemutatott és megmagyarázott univerzumot, amivel szerintem egyetlen sci-fi sem vetekedhet. Rengeteg fajt, helyszínt, technológiát és egyéb háttérinformációt ismerhetünk meg az első Mass Effectben, de tényleg annyit, hogy ilyen téren nem is lett volna feltétlenül szükséges a játék bővítése a folytatások készítésekor.

A galaxis hősei

Ráadásul ezt a részeletesen felépített világot és hátteret nem csak a kódexekből és egyéb mellékes leírásokból ismerhettük és ismerhetjük meg, hanem első kézből a játék során is. Minden fontosabb faji jellegzetesség, történelmi esemény, más, önmagában is komoly jelentőséggel bíró részlet ilyen, vagy olyan formában, de előkerült a tényleges játékban is. Ráadásul ezek nem lettek beleerőltetve a cselekménybe, hanem teljesen szervesen, megkerülhetetlenül illeszkednek bele.

A társainkhoz is rengeteg ilyen információ kapcsolódik, és ezeket idővel megosztják velünk. Így építve tovább a játék univerzumát és egyúttal a karakterek jellemét, személyiségét. A csapattársaink javarészt pedig igen jellegzetes, szerethető figurák. Főleg az idegen, nem emberi társak, mert miattuk bontakozhat ki apránként a szemünk előtt a játék aprólékosan felépített világa. Tehát a játékban vár ránk egy nem túl bonyolult, de remek történet, egy rakás érdekes és szimpatikus társ és egy, a szó miden értelmében felfedezésre váró sci-fi univerzum.

Szóval a narratíva a helyén van, na de mi van a játékmechanikával? Nos, ilyen téren azért már jóval több sebből vérzik a szoftver. Rengeteg benne a jó ötlet, viszont a megvalósítással helyenként vannak gondok. Az ilyen elemek vagy teljesen kivesztek a folytatásokból, vagy csak később lettek visszahozva a Mass Effect: Andromedában (pl. a bejárható bolygók felfedezése járművel).

Nem minden fenékig tejfel

Szóval a karakterek, a történet, a hangulat és a játék világa kiválóan működik. Viszont a harc, a felfedezés, a járművezetés és az apróbb mellékküldetések zöme egyszerűen pocsék lett. Sok, a Star Wars: Knights of the Old Republicban nem látott újdonságot hozott a játékba a BioWare, sajnos ezek közül nem sült el az összes jól. Vegyük is sorba mindegyiket, úgy jobban látható, hogy mi a gond velük.

A harc egyszerűen nem áll össze egy egységes egésszé: a fedezékek használata furcsa, a fegyverek működése fapados, a szerepjátékos elemek és az akció között nem lett eltalálva az egyensúly. Továbbá az ellenfelek mesterséges intelligenciája borzasztó, de az még rosszabb, hogy ezt olykor nem éppen fair módon kompenzálják. Továbbá egyes csatatérként szolgáló helyszínek sem lettek jól megtervezve, sem kinézet, sem funkció tekintetében. Jó néhány frusztráló csatában lehet része az embernek.

A felfedezés részben azért nem az igazi, mert az Unreal Engine 3 nem hatalmas, összefüggő komplex terek megjelenítésére lett tervezve, így a bolygókon való barangolás egyszerűen nem élvezetes. Minden alkalommal kapunk egy zsebkendőnyi területet, aminek a teljes felülete végig szinte pontosan ugyanúgy néz ki. Elszórva találhatunk néhány épületet, vagy egyéb objektumot, ahol vár ránk egy végtelenül unalmas opcionális megbízás.

Ráadásul az ilyen küldetéseknél átvezető videót ne nagyon várjunk, örülhetünk, ha szöveges formában kapunk majd információkat. Azon sem kell meglepődni, hogy nagyjából minden ilyen típusú mellékküldetés azonos helyszínen játszódik: szűk folyosóval összekötött egyhangú szobákból álló unalmas épületekben.

Ezeken feladatonként csak annyit variáltak a fejlesztők, hogy egyes szobákat lezárnak, bizonyos helyiségeket pedig nyitva hagynak. Emellett a fedezékek elhelyezkedésén is módosítanak időnként. De még arra sem vették a fáradtságot, hogy igényesen válogassák meg a fedezékeket, mivel az esetek többségében véletlenszerűen elhelyezett, a tér összképéből teljesen kilógó betondarabok és ládák mögé bújhatunk. Szerencsére „csak” az opcionális megbízásoknál ennyire rossz a helyzet.

Nehéz kezdet, de remek alap

A Star Wars: Knights of the Old Republic játékmechanika terén talán még kiforrottabb is volt, mint az első Mass Effect, így akár csalódásként is tekinthetnék a játékra, de ez nincs így. A Knights of the Old Republic fejlesztésekor egy viszonylag kitaposott ösvényen haladt a csapat, míg a Mass Effect sokkal jobban elrugaszkodik a korábbi BioWare címektől. Új a világ, a harcrendszer, a dialógusok működése és a játék motorja is. Így a BioWare nagyot kockáztatott ezzel a játékkal, nem is sikerült mindet maradéktalanul teljesíteni, viszont ez egy kiváló alap volt a folytatásokhoz.

Sőt, közel tökéletes alap: a történet felvezetésének, a világ megismertetésének, a játékmechanikai alapok lefektetésének (a botladozó megvalósítás ellenére is) a terhe mind-mind az első rész vállára nehezedett, és összeségében remekül vette az akadályt a BioWare Edmonton. Az itt aprólékosan felépített világ és cselekmény pedig a folytatásokban kiteljesedhetett.

Ahogy minden fontosabb, esszenciális játékelemet megörököltek a folytatások, viszont jobbak és élvezetesebbek lettek. Egyedül talán felfedezés nem volt ilyen szerencsés; valószínűleg a szűkös határidők miatt maradhatott ez ki a trilógia utolsó két részéből. De ez igazából talán nem is volt baj, mert így semmi nem lassította le a játékot és a történet lendületét.

Semmi sem lehet tökéletes

Összefoglalva tehát Mass Effect trilógia nyitányának rengeget hibája van, de még így is egy nagyon jó kezdés (ez azért Mass Effect: Andromédáról is elmondható). A játékmenet kissé nyögvenyelős, de elindítja a játékost egy emlékezetes kaland irányába. Igazából én is csak a második rész után lettem nagy rajongója a szériának.

Abban az esetben, ha az ember több végigjátszás után megszereti ezt az univerzumot és rajongóvá válik, akkor még az első rész suta mellékküldetései és esetlen harcai és élvezetesek lehetnek, mert az esetenként dögunalmas opcionális feladatok is olyan információkat és fontos részletet tartogathatnak, amik kiegészítik a történet egészét.

Szerintem a kissé rosszul öregedett játékmenet és az ingerszegény felfedezés ellenére is érdemes még ma is, újoncként leülni a Mass Effect elé. Mert így megismerhetünk egy olyan világot, amihez a jóval csiszoltabb, kiforrottabb folytatások után még inkább ragaszkodni fogunk. Ez az elsőre kissé nehézkes alapozás pedig fontos ahhoz, hogy a folytatásokat tökéletesen, teljes átéléssel tudjuk élvezni.

Talán (főleg most már) kicsit nehezen szeretteti meg magát, de ha sikerrel jár, akkor képes leszel minden hibáját elnézni, azért mert olyan különleges, felejthetetlen élményeket tud nyújtani, mint amilyeneket egyetlen más videojáték, film vagy könyv sem. Önmagában véleményem szerint nem olyan jó, mint többször emlegetett BioWare klasszikus, a Star Wars: Knights of the Old Republic, de a folytatásokkal együtt, trilógiaként verhetetlen a Mass Effect.

Ti szerettétek az első Mass Effect játékot? Milyen pozitív és negatív élményeket okozott nektek a trilógia kezdete? Milyen elemeket hiányoltok a folytatásokból, amik még megvoltak az első epizódban?