Az angol fantasy irodalom legnagyobb alakja, J.R.R. Tolkien valószínűleg nem gondolta a Hobbit és a Gyűrűk Ura megírásakor, hogy műve még közel száz évvel később is elképesztően népszerű lesz. A Gyűrűk Ura nemcsak az egyik legjobb fantasy filmtrilógia elkészítését tette lehetővé, de Középfölde világa számtalan más alkotás megszületését inspirálta, amin nem lehet csodálkozni. Tolkien koherens fantasy univerzumába számtalan történet beilleszthető, melyre a Monolith játékai, a Middle-earth: Shadow of… szolgálnak a legjobb példaként.
Na jó, a 2014-ben Shadow of Mordort érte némi kritika, hogy annyira nem illeszkedik a nyelvtudós által megteremtett világba, de talán ez megbocsátható, hiszen a játékmenete kellően szórakoztatónak bizonyult, a Nemesis rendszer nagyszerűen működött, a játék pedig kellően jó értékeléseket kapott, így elkészült a folytatás, a 2017-ben boltokba került Middle-earth: Shadow of War, jelen ajánlónk tárgya.
A Middle-earth: Shadow of War története az első rész sztoriját folytatja: Talion és lélektársa, az elf úr Celebrimbor a Végzet hegyére megy, hogy egy olyan gyűrűt kovácsoljon, melyet nem befolyásol Szauron hatalma… Az eseménynek Shelob vet véget, Talion egy időre egyedül marad, és elindul, hogy sereget toborozzon a harchoz.
A Shadow of War alatt Középfölde számtalan helyszínére ellátogathatunk, így a Királyok Városának testvérvárosába, Minas Ithilbe, Mordorba, miközben természetesen orkok ezreit fogjuk másvilágra küldeni, és orkokat fogunk magunk mellé állítani, hogy segítségként szolgáljanak a Szauron elleni küzdelemben. Ebben a részben már bizony érezni lehet, hogy milyen tájakon járunk (ezért hatalmas pacsi jár a fejlesztőknek!), és a történet során jó néhány epikus pillanatot is kapunk.
A fő szál mellett rengeteg más teendőt is el lehet végezni a nagy kaland során. A játék dugig van tömve mellékküldetésekkel, ráadásul a nyitott világ jelleg miatt oda lehet menni, ahova csak szeretnénk. Az egész cím sokkal komplexebb érzés kelt, mint az első rész. Ezen persze nem lehet csodálkozni: a Monolith 2014-ben remek alapokat rakott le, és ezeket kellett csak továbbgondolnia/fejlesztenie a stúdiónak a játékosok visszajelzései nyomán.
A Nemesis 2.0, az Assassin’s Creedekből kölcsönvett parkour rendszer, a Batman játékokra jellemző harcrendszer, a történet, a mellékküldetések jól állnak össze, éppen ezért a Shadow of Warnak simán el lehet nézni az apróbb hiányosságait. A szinkron néha nem tökéletes, a bevilágítás sem mindig jó, ahogy az egyes tereptárgyak textúrái sem ütnek mindig. De ezeken simán felül lehet emelkedni, hiszen a Middle-Earth: Shadow of War egy kiváló cím Tolkien rajongóknak, egy remek cím az akció-kaland műfaj kedvelőinek, így érdemes kosárba tenni, letölteni. Reméljük, a Monolith visszatér Középföldére a jövőben, hiszen a munkája egy harmadik részre érne be igazán. A bejelentésig viszont bőven van arra idő, hogy Talion történet végigjátsszuk, újra meg újra, meg újra…
