2024 különös év volt a játékiparban. Rengeteg stúdió-bezárásról, elbocsátásról és leépítésekről lehetett hallani, amiket itt-ott elnyomott egy-egy nagyobb játékmegjelenés, de ne söpörjük már szőnyeg alá azokat a dolgokat, amik itt vannak az orrunk előtt: az iparág hatalmas változáson megy keresztül, egyre több ember érzi úgy, hogy egyáltalán nincs biztonságban a munkahelye akár a legnagyobb cégeknél sem és bizony joggal merülhetnek fel aggályaik a mesterséges intelligenciával kapcsolatban is, ami jön és elveszi a munkát. Nézzük meg egy kicsit közelebbről, hogy a két nagy tech-óriás, a PlayStation és az Xbox (vagy ha úgy tetszik, a Sony és a Microsoft) milyen évet tudhat maga mögött és miként indulhatnak neki 2025-nek!

PlayStation (Sony)

Februárban jött a hír, hogy a Sony 900 dolgozót bocsát el. Ennek részeként teljesen bezárta a London Studio-t, amely olyan játékokért felelt, mint a PlayStation VR Worlds vagy a Blood & Truth. A Sony tulajdonában lévő más angliai stúdióknál is voltak elbocsátások, köztük a 2021-ben felvásárolt Firesprite csapatánál. Nem sokkal a bejelentés után a Sony nyilvánosságra hozta, hogy az amerikai stúdióit is érintette a dolog, vagyis az Insomniac Games, a Guerrilla és a Naughty Dog sem úszta meg, hiszen kiderült, hogy tőlük is elküldtek embereket. Jim Ryan, a Sony vezérigazgatója akkor úgy fogalmazott, hogy minderre azért volt szükség, mert az iparág óriási mértékben megváltozott. Ez már annak a leépítési hullámnak a része volt, ami az év elején végigtarolt az egész játékiparon. Előkerült az EA is, akik 670 embertől váltak meg. Korábban a Microsoft közel 2000 embert bocsátott el az Xbox, az Activision Blizzard és a Zenimax (Bethesda) stúdióktól, a Riot több mint 500 embert, a Unity pedig nem kevesebb mint 1800 embert, vagyis az alkalmazottai nagyjából 25%-át. Júniusban kiderült, hogy a Sony ismét kihagyja a Gamescom-ot, ekkora viszont már több pletyka is keringett a PlayStation 5 Pro közelgő leleplezéséről – szeptemberben aztán mindez meg is történt. A közösség akkor egy emberként hördült fel a PS5 Pro árazásán (idehaza 330 000 Ft-tól indult), másrészt azon, hogy lemezmeghajtó nélkül érkezik a boltok polcaira, vagyis a lemezes játékok futtatását az alapgép nem teszi lehetővé – ehhez külön kell egy kiegészítőt vásárolni.

A Sony 2024 első negyedévi eladásainak többsége digitális volt, a lemezen értékesített játékok eladása pedig 20% alá csökkent vissza. Manapság több nagy kiadó is amellett teszi le a voksát, hogy a fizikai példányokat nem küldik piacra, hiszen jobban megéri nekik egy online piactérre feldobni az aktuális játékukat. A Sony eladásainak több mint 80%-a digitális volt 2024 első negyedévében. Bár a Sony a legnagyobb (és legfontosabb) játékaiból továbbra is szállít lemezes példányokat, a statisztikák azt mutatják, hogy a rajongók a digitális médiát részesítik előnyben a fizikai kiadásokkal szemben. Ez pár éven belül igencsak átformálhatja a Sony üzletpolitikáját, és előbb-utóbb tőlük is egyre több, csak digitálisan megvásárolható játékot fogunk látni – valahol talán ennek köszönhető, hogy a PS5 Pro sem kapott beépített lemezmeghajtót. Ez a lépés a Sony részéről nem teljesen váratlan, hiszen már a Slim változatnál is meglépték annak idején. Viszont jól jelzi, hogy a cég hogy áll a lemezes játékok piacához. Mivel rengeteg bevételül a digitális eladásokból és a PlayStation Store-on való vásárlásokból folyik be, nagyon úgy néz ki a helyzet, hogy a Sony egyre inkább eltávolodik a lemezes játékoktól. Ez előrevetítheti azt is, hogy a soron következő konzoljuk, avagy a PS6 évek múlva szintén lemezmeghajtó nélkül landolhat a piacon.

És hogy mi a helyzet a játékokkal? Januárban jött egy The Last of Us Part 2 Remastered, februárban landolt az idei év egyik legjobb játéka (Final Fantasy VII Rebirth), majd tavasszal befutott a Rise of the Ronin és a Stellar Blade. A nyár viszonylag csendben telt, szeptemberben pedig landolt a 2024-es év egyik legjobb PlayStation-exkluzív játéka az Astro Bot képében, amivel én is rettentő jól elszórakoztam (ki is lett platinázva), viszont nem tudok elmenni szó nélkül amellett sem, hogy a Sony idén egyszerűen nem villantott semmi olyasmit, amit az előző években már megszoktunk tőlük. Sehol egy God of War vagy Marvel’s Spider-Man kaliberű cím, az igazán nagyágyúkat pedig mind jövőre tartogatják – 2025-ben jelenik meg ugyanis mind a Ghost of Yotei, mind a Death Stranding 2, de ezek mellett is biztosan érkeznek még nagyszerű exkluzív-játékok PS-re. Összességében tehát a Sony az idei évet inkább csak a PS5 Pro megjelenésével rázta fel valamennyire, miközben folytatja azt a tendenciát, hogy a játékait idővel PC-re is megjelenteti.

Xbox (Microsoft)

Jól indult az év a Microsoft számára, hiszen a cég januárban belépett a 3 billió (!) dollárt érő vállalatok klubjába, ami olyannyira elitnek minősül, hogy korábban csak az Apple trónolt benne. Ahogy arra a The Verge is rámutatott, a részvények szárnyalása leginkább a mesterséges intelligencia körüli érdeklődésnek tudható be, hiszen a techóriás a legnagyobb támogatója a ChatGPT mögött álló OpenAI-nak, avagy annak a vállalatnak, aminek egészen biztosan meghatározó szerepe lesz (igazából már van is) az AI-jal való technológia fejlesztésében. Még ebben a hónapban a Microsoft bejelentette, hogy 900 alkalmazottat bocsát el a videójátékos részlegétől, ami leginkább a röpke 69 milliárd dollárért felvásárolt Activision-Blizzard dolgozóit érintette, de emellett a ZeniMax (és így a Bethesda) sem úszta meg a leépítéseket. Februárban már biztossá vált, hogy néhány Microsoft (tehát Xbox és PC exkluzív) program ellátogathat a rivális konzolokra, vagyis PlayStation 5-re és Nintendo Switch-re, amivel egy igen merész lépésre szánta el magát Phil Spencer, az Xbox vezetője. Spencer ugyanis nekiállt elmosni a határokat a konzol-exkluzív játékok között. Ilyen volt idén a Sea of Thieves, a Hi-Fi Rush, a Pentiment, a Grounded, és persze a Black Ops 6 is, amivel a Microsoft simán megtehette volna, hogy Xbox-exkluzívvá teszi.

Később az Indiana Jones and the Great Circle és a DOOM: The Dark Ages szintén kijön PS5-re. Phil Spencer a közelmúltbeli változtatásokat taglalva pedig kijelentette, hogy nagyon elégedettek az eredményekkel és nem látnak arra semmiféle megkötést arra vonatkozóan, hogy egy-egy játékuk kizárólag Xbox-on legyen csak elérhető. A jövőbeli tervekről kijelentette, hogy a Microsoft nyitott mindenféle lehetőségre, ami hosszabb távon azt is jelentheti, hogy a Halo, a Gears of War, sőt, a Forza is átkerülhetnek egyéb konzolokra. Elég régóta nyilvánvalóvá vált, hogy a Microsoft számára az Xbox Game Pass minél szélesebb körben való elterjesztése élvezi a legnagyobb prioritást videójátékos fronton, és az a helyzet, hogy a Game Pass továbbra is az egyik legjobb előfizetéses szolgáltatás, ha az ember legális módon szeretne remek játékokhoz hozzájutni – a warez 2024-ben már amúgy is roppant ciki. Pár ezer forintért csak idén olyan játékok landoltak mindjárt a megjelenés napján a szolgáltatásban, mint a Senua's Saga: Hellblade 2, a S.T.A.L.K.E.R. 2: Heart of Chornobyl és az Indiana Jones and the Great Circle, illetve ugyanígy bekerült a Call of Duty: Black Ops 6 is. Jövőre olyan címek kerülnek majd be, mint a Gears of War: E-Day, a DOOM: The Dark Ages, az Avowed, a Fable és a South of Midnight, úgyhogy továbbra is megéri előfizetni.

Bár magam is inkább vagyok PlayStation-rajongó, azt nem tudom elvitatni, hogy játékok terén a Microsoft idén sokkal nagyobbat ment. Egyrészt ott volt a Senua’s Saga: Hellblade 2, ami lehet, hogy csőjáték, de olyan látványt és hangzást produkált, hogy letettük a hajunkat – hiába, az Unreal Engine 5 azért megtette hatását! Ezután ott volt még a S.T.A.L.K.E.R. 2: Heart of Chornobyl, amit többen szidtak az elavult játékmenete és a bugok miatt, de eközben mégis olyan erős atmoszférát produkál a játék szinte méterenként, hogy attól leesett az állunk. És akkor decemberben az egészet megkoronázta az Indiana Jones and the Great Circle, ami a legjobb Indiana Jones-játék lett a The Fate of Atlantis óta. És igen, ezek mind-mind első napon bekerültek a Game Pass kínálatába.

És hogy melyik cég zárt jobb évet? A bevételeik alapján biztosak vagyunk benne, hogy mindkét techóriás szépen megszedte magát az év végére. Az előzetes köpködések ellenére a PlayStation 5 Pro is szépen fogyott, a Black Ops 6 pedig a belsős források szerint több millió új Game Pass előfizetőt hozott a Microsoftnak. Sokkal fontosabb viszont a játékipar jelenlegi helyzete. Szeptemberben Phil Spencer a munkatársaknak küldött, belsős levelezés során jelentette be, hogy a Microsoft az év végéig mintegy 650 embert bocsát el a játékokkal foglalkozó csapatából. Eközben a Sony egy korábban nyilvánosságra került vállalati jelentésében elárulta, hogy az AI és a gépi tanulás segítségével fogják felgyorsítani a játékfejlesztést, egy friss beszámoló szerint például a cég egy olyan AI-rendszer kifejlesztésén dolgozik, amely már a játékfejlesztés során automatikusan felismeri a hibákat és a bugokat. Hosszabb távon ez azt eredményezheti, hogy a játéktesztelők munkája egyszerűen feleslegessé válik, mivel egy program elvégzi helyettük az egész procedúrát, lényegében nullára redukálva a bennmaradó bugok lehetőségének számát. Ez igen baljós jövőképet fest fel a játékiparban dolgozók előtt, hiszen az AI minél inkább elterjedő használatával komplett pozíciók válnak feleslegessé. Mindenesetre mi maradjunk optimisták és koncentráljunk csak és kizárólag a játékokra! Ha a világ körülöttünk káoszba is fordul és az emberek egymást szapulják (online vagy offline) nézetkülönbségek vagy politikai hovatartozás miatt, a videójátékok továbbra is menekülőútként szolgálnak az egyre ridegebb valóság elől.

Mindegy, hogy konzol vagy PC, Sony vagy Microsoft. A játék mindenkié és ez jövőre sem változik.