A múlt héten adtuk hírül, hogy az Outlast 2-t az Ausztrál Besorolási Testület az erőszak, a gyomorforgató jelenetek, a függőség, a drogok és a szex ábrázolásmódja miatt betiltotta az országban, vagyis ha a fejlesztők nem cenzúrázzák a kifogásolt részeket, akkor nem jelenhet meg Ausztráliában. Váratlan fordulat, hogy ennek hatására egy helyi politikus a szenátusban kikelt magából.
David Leyonhjelm, az Ausztrál Liberális Demokrata Párt szenátora a canberrai szenátusban nyíltan kritizálta a kormányt és az Ausztrál Besorolási Testületet a játékok irányába mutatott előítéletes hozzáállása miatt. Példának pedig az Outlast 2-t hozta fel.
„Ez a videojáték egy fantázia világban játszódik, mindenféle emberi és nem emberi kreatúrákkal. Az Ausztrál Besorolási Testületnek pedig elég volt egyetlen utalás egy képernyőn nem is látható légyottra egy ilyen kreatúra és egy ember között ahhoz, hogy betiltsák a játékot” – mondta Leyonhjelm szenátor.
„Mindez abból a téves elképzelésből fakad, hogy mindenki, aki videojátékkal játszik, befolyásolható gyermek, aki leutánoz mindent, amit lát. Ezzel szemben az internet teli van kellemetlen, valódi embereket ábrázoló, nem számítógép generálta képekkel, világviszonylatban mégis csökken az erőszakos cselekmények száma.”
Leyonhjelm szenátor kihangsúlyozta, hogy az ausztrál játékosok átlagéletkora 33 év, és legalább annyi nő, mint férfi játszik. Úgy véli, hogy a szerencsétlen demográfiai helyzet miatt csak kevés játékosnak áll módjában befolyásolni a törvényhozást. Ahogy ő fogalmazott: „kevés szenátor vagy tisztségviselő tudná megmondani, mi a különbség egy ghoul és egy alghoul között, így nem is tud megítélni egy olyan játékot, mint a The Witcher”. Mindezt tetézi, hogy a politikusok és a közszolgák elől blokkolnak olyan oldalakat, mint a Polygon, az IGN, a PC Gamer vagy a Gameplanet, így nem is igazán férhetnek hozzá videojátékokról szóló információkhoz.
A blokkolást állítólag hatékonysági okokra hivatkozva vezették be, de Leyonhjelm szerint inkább arról van szó, hogy nem akarják, hogy valaki neki nem tetsző képpel találkozzon egy olyan médiumban, amit nem is ért meg. Ugyanakkor akadály nélkül hozzáférhetnek például neonáci fórumokhoz, vagy megnézhetnek olyan videókat, amikben valódi embereket gyilkolnak meg – ez ékesen bizonyítja, mi a probléma a rendszerrel.
Leyonhjelm mondandója vége felé, miközben kritizálta az innovációról beszélő Turnbull miniszterelnököt, feltette a nagy kérdést: „Hogy-hogy rá merjük bízni a szavazást a felnőttekre, miközben nem bízunk bennük annyira, hogy hagyjuk szabadon megválasztani, melyik videojátékkal játszanak?”
