A bálák kötöző hálóinak ugyanis valamilyen mértékben képesnek kell lenniük nyúlni. Ennek köszönhetően tudnak kitágulni, kirugózni a bálakamrából kieső bálák. E folyamat végén összerendeződnek a háló láncfonalai és hibátlanul igazodnak a bálához. Fontos azonban, hogy a háló nem nyúlhat túlságosan könnyen, mivel ebben az esetben a bála nagymértékben fellazulhat.
Mikor nem lesz megfelelő egy bála csomagolása?
Amennyiben jó minőségű bálahálót vásárolunk a HABI Kft. kínálatából, abban az esetben sincs rá garancia, hogy egy bála csomagolása kifogástalan lesz. Fontosak ugyanis a technikai, az alkalmazási és az emberi tényezők is.
Először is precízen kell elhelyezni a bálázóban a bálahálót. Időt kell szánni a továbbító hengerek és a vágószerkezet finomhangolására, máskülönben a háló gyűrődhet vagy fel is torlódhat.
Fontos, hogy vegyük figyelembe azt, hogy milyen takarmánytípust szeretnénk betakarítani, amikor beállítjuk a behordót és a hengereket. Az sem mindegy, hogy milyen fordulatszámot választunk. A széna és a szilázs például lapos, rugalmas és különösebb bonyodalom nélkül lehet préselni. Az ilyen bálák nehezek, ugyanakkor kevésbé energikusak.
Ezzel szemben a búza, az árpa, a zab, magyarán a gabonatakarmány csőszerű szárral rendelkezik. Mivel rostokkal telített, így nem lehet könnyen összenyomni. Az összepréselt szalma körbálába kerülve nagy energiával bír, így az ilyen stabil bálák létrehozásához nagyobb mennyiségű hálóra van szükség. A kukorica szárából készült bálákhoz még több hálót kell használni.
Nem mindegy, hogy milyen a takarmány állapota és hány fordulattal dolgozunk
Amennyiben a szalma rendkívül száraz és törékeny, ráadásul még rövid is, akkor bizonyosan darabokra fog törni a bálázás alkalmával. Ebben az esetben a bála még robbanékonyabb lehet, miközben kijut a bálázóból. Éppen ezért javasolt ilyen esetben ragaszkodni a négy fordulathoz. Amennyiben a kelleténél kevesebb fordulattal dolgozunk, akkor gyengébbek lesznek a bálák, alakjuk pedig deformálódhat.
A bála formázására is ügyelni kell
Jó tudni, hogy a bála középpontjában van a legnagyobb feszítés, a szélein pedig csekélyebbek az ilyen jellegű erőhatások. Amennyiben a bála nem optimális alakú, akkor a háló a középpontjában nagyobb feszítés alá kerülhet, így megrongálódhat a bálaháló.
A bálázógépbe nem mindegy, hogy mennyire kiegyensúlyozottan kerül a takarmány. Ideális esetben a bála teljes szélességében ugyanannyi terménynek kell lennie. Ha nagyobb átmérőjű bála jön létre, az a hálóra is nagyobb nyomást fejt ki. Egy 1.3, illetve 1.6 méteres átmérővel rendelkező bála esetén ez akár harminc százalékkal jelentősebb tömeget jelenthet.
