2007 egy elképesztően jó év volt videójátékos termés szempontjából, hiszen olyan instant klasszikusok láttak napvilágot, mint a több halasztáson is átesett S.T.A.L.K.E.R.: Shadow of Chernobyl, a The Witcher, az erőműveket is megizzasztó Crysis, a BioShock, a Half-Life 2: Episode Two, a Halo 3, a Mass Effect és az Uncharted: Drake’s Fortune. Na meg persze az a Call of Duty 4: Modern Warfare, amely nemcsak a franchise, de a teljes FPS műfaj életében is fordulópontot jelentett, hála az új alapokra helyezett többjátékos módjának, ami nélkül ma egészen biztosan nem lenne ilyen sikeres a sorozat. A fantasztikus multiplayer mellett ráadásul az ütős kampányra vágyóknak sem kellett csalódniuk az Infinity Ward lövöldéjében, a második világháborút a címben is szereplő modern hadviselésre cserélő sztori ugyanis megannyi felejthetetlen, túlzás nélkül filmbe illő jelenettel kedveskedett az egeret vagy kontrollert szorongató bakáknak, köztük egy olyan lopakodós küldetéssel, ami azóta is ott csücsül a valaha készült legjobb missziók között.
A 15 esztendővel a fősodor történései előtt játszódó All Ghillied Up az 1986 áprilisában történt csernobili katasztrófa miatt szellemvárossá vált Pripjatyba kalauzolta a rajongókat, akiknek az álcaruhába (ghillie suit) bugyolált John Price-t terelgetve kellett lavírozniuk a mit sem sejtő orosz zsoldosok között – lehetőleg úgy, hogy senkinek se szúrjon szemet a katona kezében szorongatott mesterlövészpuska. A MacMillan kapitány vezette titkos küldetés során ugyebár a program antagonistájának Imran Zakhaevnek a likvidálása volt a feladat (mind tudjuk, hogy ez mennyire jött össze), ám a biztos rálátást jelentő épülethez vezető út ellenfelek tucatjaival volt kikövezve, így nagyon meg kellett fontolni, hogy mikor sütjük el a ravaszt.
Már maga a pálya fakó színvilága is garantálta, hogy ez a fejezet ne csupán az előzmény jellege miatt tűnjön ki a Modern Warfare felhozatalából, de az olyan jelenetek tették csak igazán felejthetetlenné, mint amikor a hadsereg között kellett lavírozni a fűben (volt olyan, akinek nem a szívében dobogott a torka ennél a résznél?) vagy a kocsik alatt kúszva igyekeztünk elkerülni a figyelő tekinteteket. Egyébként a következő pálya, az időre menő One Shot, One Kill is hasonlóan álleejtőre sikeredett (pláne a legvége, amikor már szó szerint egy egész armada szomjazott a vérünkre), ám az All Ghillied Up annyira különleges élményt kínált, hogy inkább azt ültettük fel a nosztalgiavonatra.
A rovat korábbi cikkeit INNEN tudjátok elérni!
A borítóképek forrása: IGDB, PlayStation Store