A ‘88-as születésű, dunaszerdahelyi Bíró Szabolcs, Anjouk-regényfolyamával már komoly hírnevet szerzett magának, miközben szórakoztató, magával sodró írásokkal mutatta be a magyar történelmet és középkort. Ritka életmű az, amit a szerző már ilyen fiatalon felépített, elvégre rockzenei pályafutásán és írói eredményein túl lovaggá ütötték, emellett Eger számára is fontos tisztséggel bír. Hatalmas dolog, amit sikerült elérnie, nem utolsó sorban legújabb munkája az, ami egy történelemkedvelő horrorrajongónál minderre felteszi a koronát: Szabolcs ugyanis nem tett mást, minthogy kedvenc területét, a középkori történelmi közeget összehozta a zombikkal. Azt pedig már a ‘72-es spanyol Vakrémület óta jól tudjuk, hogy ez a párosítás rossz nem lehet.
Apokrif történelmi rémlátomás
Indítja a valóban rémes látomást a közel 300 oldalas regény, miközben megismerjük Kaffa ostromát, ahol a bosszúra szomjas Dzsanibég végső elkeseredésében valami szörnyű dologra teszi rá tisztátalan kezét. Ennek az ostromnak és a titokban bevetett szörnyűségnek köszönhető, hogy a nápolyi hadjáratáról hazatérő Anjou Lajos és hű harcosokkal teli csapata olyan borzalmakat látott, ami életük végéig kísérteni fogja őket. Azért sietnek Budára, hogy figyelmeztessék az országot és a megyéket, ám úgy tűnik, a halál megelőzte őket, de legalábbis velük együtt járja a vidéket.
Merthogy a szírek fegyvere igazi dögvész, a zombikór, amit Dzsanibég szabadított rá a világra, hogy határokat és távolságot, irgalmat és könyörületet hallomásból sem ismerve pusztítson, amerre jár. Ezzel a szörnyűséggel kell szembenéznie a magyar nemességnek és a lovagoknak, Toldi Miklósnak és Magyarország fehér sárkányának, a rémisztő kórság azonban úgy tűnik, folyamatosan túljár az eszükön, bárhol és bárhogyan próbálnák megfogni, megelőzni vagy legyőzni. Igazi hajsza kezdődik a túlélésért.
Mint egy falat kenyér…
Úgy hiányzott ez a regény a hazai horrorrajongóknak. Az egy dolog, hogy Bíró Szabolcs stílusa rendkívül olvasmányos, nem csapongó, kimondottan élvezetes, miközben időnként érdekességeket tudunk meg az adott korról és az akkori életről. Emellett a horrort, a zombis témát is remek érzékkel illesztette bele az Anjouk-sorozatból is ismerős világba, elvégre sok minden a valóságnak megfelelően történik, de még Kaffa ostroma is csak a témához szükséges túlzással bír. Az első nagyjából 100 oldalnak úgy értem a végére, hogy fel sem néztem a regényből, sodort, vitt magával a cselekmény, majd van egy kis szünet, egy rövid leállás, de az utolsó negyedben olyan történések következnek, amik alaposan felforgatnak minden elképzelést és gátat szabnak a hiú reménykedésnek. Nem mellesleg különösen jópofa volt, ahogy egy közös ismerősünk szinte észrevétlenül lett beleírva a történetbe, teljesen más karaktert adva neki, mégis ügyesen feldobva vele az egyébként sem unalmas könyvet.
A könyvet, amit teljes szívből ajánlok mindenkinek, aki kicsit is érdeklődik a középkori viszonyok és világ iránt, illetve aki szereti a történelmi regényeket, emellett a horrort. Baromi lendületes történet a Lázár evangéliuma, amire büszke lehet a szerző, és ami remek karaktereivel, izgalmas helyzeteivel szó szerint olvasatja magát, egy pillanatra sem engedve az olvasó figyelmét. Külön jó pont a záró rajzért és a The Walking Dead-es kikacsintásért. Remélem, lesz folytatás, mert már most olvasni akarom.
- Regény címe: Lázár evangéliuma
- Kiadó: Athenaeum Kiadó
- Ára: 3999 forint
