A Sid Meier's Civilization 7 megjelenése alkalmából kicsit elmerengtünk azon, hogy mióta is van már velünk a Civilization-széria és melyek voltak az igazán kiemelkedő, illetve kevésbé jól sikerült felvonásai. Hiszitek vagy sem, az első Civilization-játék még 1991-ben jelent meg. Ebben a címadó Sid Meiernek sokkal nagyobb szerepe volt, mint a későbbi részekben (ahol többnyire megmaradt a kreatív tanácsadó munkakörben), viszont ha a spinoffokat is beleszámítjuk, akkor könnyen el lehet veszíteni a fonalat, hogy hány Civilization-játék készült eddig. Mi most maradjunk csak szépen a számozott fővonalbeli felvonásoknál és nézzük meg egy rangsorolás alapján, hogy miként követik egymást a legendás 4X-mérföldkövek a legrosszabbtól a legjobbig.

Civilization: Beyond Earth (2014)

Bár a sci-fi koncepció miatt érdekes is lehetett volna, sajnos az egész inkább érződött egy átskinezett Civilization 5-nek, mint egy, a saját lábán megállni képes játéknak. A Civilization: Beyond Earthben a civilizációnkkal a csillagok közé költözünk, ahol a bolygók felfedezése és benépesítése lesz a fő feladatunk, Az utunk során messze kerülünk az otthonunktól, idegen és különös világok vendégei leszünk, de az a játékmenet, amit korábban már megismerhettünk, csak részleteiben változik. Lehetett volna SOKKAL jobb is, de a hardcore Civ-fanok egyszerűen nem tudták hová rakni ezt a fajta megközelítést, úgyhogy ment a süllyesztőbe.

ss3620cdbce615592364c9441b8af113a8bd4faac81920x1080.jpg

Civilization (1991)

Az első rész lefektette az alapokat, de mai szemmel nézve már roppant fapadosnak hat. Mindenképp fontos mérföldkőnek számít, pláne a 4X stratégiai játékok műfajában, viszont eljárt felette az idő és a későbbi részek sokkal-sokkal szórakoztatóbb formában tálalták az őskortól az űrkorszakig terjedő világépítés mechanikáit. Félreértés ne essék, a Civilization első része tényleg egy megkerülhetetlen alapmű. Csakhogy a Civilization 2 akkora ugrást jelentett a szériában, hogy nagyon sokan pont emiatt szerettek bele a műfajba és váltak a legnagyobb rajongókká.

civ1.jpg

Civilization 6 (2016)

A hatodik rész számos újdonságot vezetett be, illetve kapott egy vizuális tuningot is, ami már igencsak ráfért a Civilization-játékokra ekkortájt. Ettől függetlenül az AI elképesztően ostoba tudott lenni, maga a játék erősebb PC-ken is hajlamos volt beszaggatni, a rajongókat pedig megosztotta az újdonságok tömkelege. Tartom, hogy a mai napig ez a legmegosztóbb epizód mind közül. Mivel 2010-ben a Civilization kapott egy társasjáték-adaptációt is, valahogy a hatodik rész esetében is úgy tűnt, mintha társasjátékosabb vonalra próbálták volna terelni a játékmenetet. Ettől függetlenül kismillió órát bele lehetett ölni, hiszen a felszín alatt meglepően komplex mechanikák húzódtak. A Civilization 6 több területen is változtat a jól ismert játékmeneten. Az egyik legfontosabb mindenképpen az, hogy a civilizációnk fejlődése nem kapcsolódik szigorúan a tudományhoz, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a fejlődésre és az új vívmányok felfedezésére gyakorlat útján van módunk. Falat akarsz? Építs bányát! Hajóznál? Leszel szíves várost telepíteni a partra!

9ddded1b1ed3eb5e4581b7ca70f1482821dfbcbc.jpg

Civilization 7 (2024)

A legújabb felvonás. Bizonyos elemeiben továbbfejlődött, egyes mechanikák sokkal jobban működnek, viszont a kezelőfelület visszalépés a Civilization 6-hoz képest, illetve elég korlátoltak a beállítási lehetőségek is – bár nálunk egy gamer-laptopon jobban futott, mint az előző rész. Akad még rajta mit csiszolni, de sanszosan az érkező DLC-k majd megoldják a dolgot. Nem tűnik valami egyszerűnek újítani a Civilization alapkoncepcióján, tekintve, hogy egy olyan stratégiai játékról van szó, amely a történelemre támaszkodik, de ez nem akadályozta meg a Firaxist abban, hogy minden egyes Civilization-játékban új mechanikákat vezessenek be. Ugyanez vonatkozik a Civilization 7-re is, amely komoly újításokat hoz a korok és a vezetők működésében, valamint a Róma bukása által inspirált válság-rendszerben (Crisis System) minden korszak végén olyasféle helyzetek elé állít, ami hatással lesz az egész civilizációnkra. És hogy miként jön ide Róma bukása? Nos, a fejlesztők abból indultak ki, hogy Róma hatalmas birodalom volt, de elbukott, a hatásai azonban a mai napig tetten érhetők különböző területeken, például egyes kultúrákban.

ssad61e86883bed33711a00965170fc4b4ae7857741920x1080.jpg

Civilization 3 (2001)

Szebb volt, mint a második rész, viszont elmarad a következő felvonás mértékétől. A Kultúra-rendszer (Culture System) itt debütált, viszont az AI ezúttal sem remekelt túlzottan. Akadnak, akiknek alapmű, mi viszont úgy voltunk vele, hogy sokkal előrébb nem rangsorolnánk ezen a listán, hiszen igazán úttörő dolgokat nem hozott, legalábbis a negyedik résztől jócskán elmarad.

civ3.jpg

Civilization 5 (2010)

Egy újabb fordulópont. Átdolgozták a harcrendszert, megjelent a hexagonokkal teli játéktér, viszont nagyon kellett hozzá a mod-közösség támogatása, hogy képes legyen életben maradni. Teljesítménybeli problémák azért akadtak vele (főképp a megjelenésekor), de az valahol tényleg beszédes, hogy a mai napig aktív mod-közösség munkálkodik rajta. A Civilization-széria ötödik részében az eddig megszokott módon ismét egy általunk preferált civilizáció menedzselése a feladatunk, ám a körítés egészen más. Kezdetnek a Firaxis fejlesztői egy vadonatúj grafikusmotort írtak a játékhoz, melynek segítségével az eddigieknél részletgazdagabb környezetek, látványosabb, több egység részvételével lezajló óriási csaták jeleníthetőek meg, valamint a civilizációk vezetőit élethű formájukban láthatjuk viszont, sőt, a hitelesség kedvéért a saját nyelvükön szólalnak meg.

sse6f9ef54f06ffebc9445d8b29d8d2054fa3185d41920x1080.jpg

Civilization 2 (1996)

A második rész már a diplomáciai kapcsolatokra helyezte a hangsúlyt, ez pedig a mai napig nagyon fontos eleme a Civ-játékoknak. Lényegében az összes fronton továbbfejlődött és kitaposta az utat a további részek előtt, olyan alapokat bevezetve, amelyek évekkel később is visszatértek.

civ2.jpg

Civilization 4 (2005)

Minden szempontból hatalmas fejlődést hozott a sorozatba. Az AI fényévekkel jobb lett, a játék zenéje pedig a mai napig az egyik legjobb, amit valaha hallottunk – nemcsak a Civ-szériában, hanem úgy en bloc videójátékban (Grammy-díjat is nyert). Ráadásul a Civilization 4 rendkívül jól lett balanszolva: megtalálta az arany középutat a komplexebb, összetettebb játékmechanikák és szórakoztató, fluid játékmenet között. Tényleg egy megkerülhetetlen alapmű.

00000007131920x1080.jpg

És nektek melyik a kedvenc Civilization-játékotok?