Ez a könyv úgy elvitt magával, hogy majdnem lekéstem szegény PT Cruiser-em nagy nehezen kiimádkozott vizsgaidőpontját: kicsit várni kellett, voltak előttem ketten, én meg nekiálltam olvasni. Egy órával később az ablakon döngető, középmorcos alak jelezte, hogy talán begurulnhatnék végre a vizsgaállomásra, mert már rám várnak. Szabadkozva válaszoltam, hogy bocsi, egy kicsit el voltam varázsolva.
És nem vicceltem, pedig engem két dologgal lehet kikergetni a világból: a vámpíros-szerelmes vonallal (kivéve a zseniális Lukjanyenko-féle Őrség-sorozatot) és a mitológia alapú regényekkel. Ehhez képest kis túlzással egy ültő helyemben olvastam végig Genevieve Gornichec A boszorkány szíve című regényét, mert szerencsére sokkal több, mint egy, a reklámszövegekben emlegetett, „napjaink popmitológiájában megkerülhetetlen északi mitológia” kihasználásával összedobott kötet. Lapjai velős mondanivalótól súlyosak, Loki és a Vasboszorkány (vagy Bánathozó) minden szempontból szokatlan, milliónyi tanulsággal járó szerelmében. Ha a mitológiai köntöst lehántom kötetünk háromszor máglyán végzett, majd valamilyen formában tovább élő (azért itt is bőven akadnak morális és filozófiai kérdések) főszereplőjének viselkedéséről, érdekes alapkérdések bújnak elő a setétből. Mire épülhet egy kapcsolat? Mit bír el egy szenvedélyes, ön- és társsanyargató kapcsolat? Oké, értem a misztikus boszi/isten/óriás vonalat, de vegyük észre: a mindennapjainkat alapvetően meghatározó kérdések ezek.
Ha úgy értelmezzük, akkor ez egy kőkeményen nőregény. Okkal és joggal az, hiszen a teremtés, a születés igencsak nőközpontú dolog, A boszorkány szíve főszereplőjének pedig alaposan meg is gyűlik a baja ezekkel a kérdésekkel is. Nemcsak az apa és férj lesz fura ebben a sztoriban, bár alapvetően mindenki az, és az a legkevesebb, ha valaki saját maga képes visszatenni a máglyán megégetett, dárdával átszúrt, de mégis dobogó szívét.
A könyv egyben sorsregény is, ami ugye nőként még keményebb, hiszen a világ megváltása/megmentése általában férfias feladatként van beállítva. No, ehhez képest van egy – mint már említettem – háromszor megégetett vajákos boszorkányunk, aki tudományának köszönhetően sok mindent lát. Sok olyat is, amibe igazán nem is akarna belelátni, de ha Odin, minden istenek főnöke jár a nyakadra azért, hogy mégiscsak meg kellene piszkálni azt a sötét zugot, ami ellen minden porcikád tiltakozik, akkor nincs menekvés. Kicsit olyan volt ez nekem, mint amikor a Dűnében Paul Muad’Dib az Élet Vizének elfogyasztása után be tudott pillantani oda, ahova a Bene Gesserit Rend Tisztelendő Anyái sohasem. Itt is, ott is oka és bizony nyomós oka volt, hogy megtegyék ezt a rettegett lépést, az előzményeket mérlegelve pedig mindkét esetben elmondhatjuk: nem volt igazi választásuk.
A boszorkány szíve egyúttal családregény is, hiszen a szerfelett érdekes párkapcsolati filozófiájú Loki és Angurboda szerelméből három gyermek – és három micsoda gyermek! – is születik. Szeretet, fájdalom, veszteség, eltávolodás, leválás, felnőttként az utolsó pillanatokban ismét egymásra találás, anyai önfeláldozás, van itt minden, ami kell. Az író ráadásul remekül tálalja mindezt, bár a romantika néha kicsit sok az én cinikus és megkérgesedett szívemnek, de ez olvasói hiba és nem a regény hiányossága.
Egy szó mint száz: ajánlom, méghozzá erősen, A boszorkány szívét. Én már kölcsön is adtam, pedig nem szokásom, de szerintem egy okos és jó könyv, ami sok mindenről szól, sokféleképp, sokaknak. Próbáld meg te is meghallani, milyen egy boszorkány szívének halk, de mindent betöltő dobbanása.
- Szerző: Genevieve Gornichec
- Regény címe: A boszorkány szíve
- Kiadó: Agave
- Ára: 3584 forint (akciósan az Agave honlapjáról, egyébként 4480 forint)
