Van pár olyan képregény, aminek a hazai kiadása miatt nem lehet eleget dícsérni a Fumax Kiadót. Többek között ilyen a Transmetropolitan, vagy éppen az a Sandman-sorozat, mely az omnibus kiadásokkal elvileg már a sor végére ért, de a később kiadott extra szálakat egybegyűjtve most egy ötödik kötettel is megfejelte az egyébként is terjedelmes mitológiát. Ráadásul ott az Orgyilkos osztály, a korábban az HBO GO-n futó, majd elkaszált Deadly Class-széria alapját nyújtó képregény, amely szintén a vége felé tart, ám még mindig képes izgalmat csempészni a nem éppen megszokott tantervvel rendelkező tanulók életébe.
Neil Gaiman: Sandman – Az álmok fejedelme gyűjtemény 5. kötet
- Írta: Neil Gaiman
- Rajz: P. Craig Russell és mások
- Oldalszám: 480
- Ár: a kiadó webshopjából 11 995 forint
“Soha semmi nem ér véget. És amiről azt hisszük, eltűnt, akár egy nehezen felidézhető álom, csak átalakul, hogy meglepjen bennünket, és aztán tovább álmodjuk.” – és mi valóban tovább álmodunk a Végtelenek társaságában, ami az egyik legjobb dolog, ami történhet velünk. Elvégre Neil Gaiman Sandmanje ott van a jelenleg magyarul is elérhető legjobb és legfontosabb képregények között, aminek hazai, omnibus-sorozata jóformán kötelező a műfaj és a művészeti forma rajongóinak. De miután a sorozat lezárult, tud még újat nyújtani az ötödik kötet? Tartalmilag van olyan erős, hogy ennyi pénzt kiadjunk érte? Nos, a válasz egyértelmű, méghozzá több okból is.
Az első indok pedig az Álomvadászok, amely a Sandman megjelenésének tizedik évfordulójára készült. A Sandman-mítoszt a japán mitológiával ötvöző novella Yoshitaka Amano illusztrációival került bele a kötetbe, illetve ugyanennek a történetnek a képregény-verziója is elolvasható, amely P. Craig Russell rajzaival, tíz évvel később készült el. Ebben egy szerzetes találkozását láthatjuk egy borzzal és egy rókával, ám az elsőre barátságtalannak tűnő ismerkedés végül egészen más irányt vesz, ráadásul a történet sem véletlenül került egy Sandman-kötetbe, szóval értelemszerűen Morfeusz feltűnése is várható. Kelet felől, hajnalban.
De persze van más is, nem csak egy történetet kapunk két verzióban. A Végtelen éjszakák különböző korokban és helyzetekben mutatja be a Végteleneket, teljesen eltérő stílusban, míg az Éjféli színház egy igazán különleges, noiros hangulatú visszatérés az alapokhoz. Igazából mindegyik történet, mindegyik kiegészítés nagyon különleges, de visszatérve a két verziós Álomvadászokra: ha csak ezek kerültek volna be egy kötetbe, már az is megérdemelné a figyelmet, mert a regényes változat is fantasztikus a gyönyörű képekkel, míg a képregényes feldolgozás a megszokottabb, ám nem kevésbé kiemelkedő élményt biztosítja. Ha valakinek már megvannak a korábbi kötetek, akkor ez sem maradhat ki a repertoárból, elvégre igazán igényes és egyedi műről van szó, ami rendhagyó módon egészít ki egy szintén rendhagyó, ám kihagyhatatlan művet – szokás szerint egy vaskos, keményfedeles kötetben, jegyzetekkel és érdekességekkel kiegészítve.
Orgyilkos osztály – Deadly Class 11.: Érzékeny búcsú – Első rész
- Író: Rick Remender
- Rajz: Wes Craig
- Oldalszám: 104
- Ár: a kiadó webshopjából 5895 forint
Rick Remender és Wes Craig sorozata nem véletlenül vált olyan népszerűvé, sőt kapott egy teljes, élőszereplős feldolgozást is, és bár a végét tapossuk a teljes sztorinak, azért a szériának akad egy végső, tartalmas, kétkötetes lezárást. Ennek első része látott most napvilágot, a szokásos formában, ám kellően izgalmas tartalommal. A középpontban elsőre Saya áll, akit ugye a saját testvére szeretne megölni, ám némi segítséggel a lány nemcsak megelőzi a saját halálát, de még lehetséges gyilkosa ellen is fordul. A kötet mások részében pedig Maria és Marcus újabb egymásra találását ismerhetjük meg, ami egy szimpla megbízással indul, de az egykori páros végül új, eddig számukra talán ismeretlen útra téved, amely kevésbé jövedelmező, mint a korábbi, de mindenképpen békésebb.
Tovább gördül tehát néhány közkedvelt kerakter sztorija, jobban beleláthatunk az életükbe és gondolataikba, ráadásul felbukkan pár másik jómadár, akik besegítenek a központi karaktereknek. Éppen emiatt, ha valaki szerette a korábbi köteteket, annak ezt a két epizódot sem szabad kihagynia, legalábbis várható, hogy a befejezés sem lesz rosszabb. Az Érzékeny búcsú ugyanis pontosan azt a stílust és minőséget hozza, amit korábban, és amit az évek alatt úgy megszerettünk. Nekem elsőre a rajz nem volt a kedvencem, de mára az is a szívemhez nőtt, ahogy az egyébként nem éppen hősies és megszokott karakterek. Ajánlott sorozat, ott van a legjobbak között. A kiadás pedig olyan, mint mindig, avagy igényes keményfedeles kötet, nagyon szép borítóvariánsokkal.
A Fumaxnál továbbra is a mangák kerültek előtérbe, így számos új címet és érdekességet kaptunk, ezekről majd a következő cikkben számolunk be, illetve várjuk a további bejelentéseket. Mert ahogy mindig, ezúttal is reméljük, hogy a kiadó idén is nagyszerű kiadványokkal lepi meg az igényes képregények olvasóit.
