Azt hiszem, hogy az egész szerkesztőség nevében mondhatom, hogy a PC Guru az a hely, ahol jó értelemben találkozik a munka és a szórakozás, valamint a hobbi és a hivatás. Az ember általában a hétvégékbe igyekszik belesűríteni mindazt, amire hétköznap nem jut ideje, köztük egy kis kikapcsolódást is, és mivel utóbbi sok esetben egyenlő a videójátékokkal, gyakran ezeken a napokon kerül elő egy régi kedvenc, egy kihagyott újdonság, vagy akár egy várva várt új megjelenés. Hétvégame rovatunkban, hétről hétre, néhány szerzőnk ad egy kis betekintést abba, hogy náluk éppen melyik cím és milyen okból került terítékre, de lássuk is, hogy mi jutott erre a hétre.
wilson
Úgy látszik, most már végképp beállt az a menetrend, ami alapján leírom, mivel tervezek játszani, és aztán csak és kizárólag azzal nem játszom, inkább valami random választott játékba ugorva fejest. Az Aegis Rim befejezését követő szokásos paralízisből ugyanis csak vasárnap késő délutánra, pár gyűlöletesen rossz Valorant-meccs után sikerült kilábalni, a szerencsés kiválasztott pedig a Sakura Wars lett, egyre biztosabban haladva azon cél felé, hogy befejezzem az eredetileg még PS4-re feltelepített backlog legalább egy nagyobb részét.
Bár az egyik fő szempont a választás mellett a relatív-rövidség (15-20 óra) volt, szinte biztos, hogy még ezen a hétvégén se sikerül a végére érni egyéb elfoglaltságok miatt, de ami időm van, azt ezzel szeretném tölteni. Frissítés: Sztornó minden hétvégi terv, mert időközben befutott az Overwatch 2 béta meghívó, úgyhogy egy darabig ne keressetek. Az új Valorant-szezont meg már meg sem említem.
bullseye
Mivel a hetet lovagi erényeim (vagy inkább azok teljes hiányának) pallérozásával töltöttem, hétvégén visszatérek a modernebb időkhöz, egy komolyabb jótékonysági adás keretében. Ugyanis a végére értem a Not for Broadcastnak, na nem mintha olyan hosszú lett volna, csak mindig közbejött valami más. De megérte a ráfordított 10+ órát, és mindenkinek ajánlom, aki kedveli a kínos-vicces-abszurd-darkos dolgokat. Bár valóban jár némi ludo-narratív pofozkodással a brutálisan sötét hangulatú fordulatok és a gyakran röhejes adások összefutása (ahogy megjósoltam), sőt narratív-narratívval is időnként, vagy legalábbis lehetne bőven felhozni furcsaságokat. Viszont, ha egyszer az egész játék a furcsaságra épül, ebbe nem illik belekötni.
A teljes verzió elkészültére azonban megkaptuk a gyorsítást az adások visszanézéséhez, kivezették a felesleges eszközfejlesztést, és vannak könnyítések, ha a történet érdekel valakit, és nem az interferencia meg moncsicsi vadászat. Ráadásul 14 eltérő befejezést érhetünk el, vagyis a döntéseink tényleg számítanak, sőt több óra felvétel készülhetett csak azért, hogy egyes történetszálak beugorjanak vagy kimaradjanak az alapján, mikor mit döntünk. Mondjuk a legjobb befejezéshez vezető úttal médiaetikai szempontból nagyon nem értek egyet (spoiler…), meg az utolsó 2-3 adásnapot kissé Netflixesen hosszúra vették, de ettől függetlenül szórakoztató volt az egész káosz. Még hátra van egy bónusz pálya, az említett jótékonysági show, valamikor a fekete-fehér múltban. Alig várom!
Trau
Kiszakadni vágyok a World of Tanks, War Thunder és Armored Warfare néha egészen elképesztően toxikus közegéből kiszakadni vágyok. Őszinte, egyszerű kilövéseket akarok, szép tájat, madárcsicsergést, leváló köpenyes páncéltörő lövedékek sikítását repülés közben. Na, valami ilyesmit ígér mind a fejlesztő, mind a neten fellelhető első videók alapján a Gunner, HEAT, PC!.
A helyszín Európa, az időszak a hidegháború vége, az arany 1980-as évek. Élethűen lemodellezett járművek a keletnémet T-34/85-től a szovjet T-72-eseken át az amerikai M1 Abrams-ekig, különböző célzókészülékek – végre! –, de nem túlbonyolított kezelés. A játék demója ráadásul szabadon letölthető, a két giga pedig hamar le is csorog, úgyhogy kipróbálom alaposan és ha bejövős, akkor nincs más hátra, mint megszerezni a teljes változatot. Szépnek szép, csak az a kérdés, hogy jónak is jó-e?
Ez lett volna Hétvégame rovatunk e heti beszámolója. Ti melyik játékba ugrotok bele a hétvégén?
