Korábban már eldöntöttük, mik azok a szempontok, melyeket a megfelelő egér kiválasztásakor érdemes figyelembe venni. Mostani írásunkban kicsit közelebbről is megismerkedünk velük, és menet közben néhány tévhitet is szétoszlatunk az elektromos rágcsálókkal kapcsolatban. Cikkünk csak és kizárólag az optikai egerekkel foglalkozik - a görgős mozgásérzékelés mára gyakorlatilag kihaltnak tekinthető.
Technika és történelem
Az Agilent Technologies 1999-es találmánya az optikai egér, melynek működési elve egyszerű, de nagyszerű: egy LED (vagy lézer, erről majd később) által kibocsájtott visszaverődő fényt érzékeli egy aprócska, de villámgyors kamera, mely rengeteg képet készít másodpercenként (1500 vagy a fölött). A visszaverődő fényt felfogó CMOS (Complementary Metal-Oxide Semiconductor) szenzor minden egyes képet egy DSP-nek (Digital Signal Processor) továbbítja, mely a visszaverődő fény mintázata alapján megállapítja, hogy az egér mely irányba és milyen gyorsasággal mozdult el. Ezután a DSP a koordinátákat a számítógépnek továbbítja, mely ez alapján mozgatja a kurzort, másodpercenként töb százszor frissítve annak pozícióját.
Az optikai egér már korábban körünkben volt, a LED-alapú optikai egerek számítanak viszonylag újnak, de már ezeket is kezdik leváltani a lézeres megvilágítással működő rágcsálók. Az eredeti "ős" technológia egy fókuszált sugarat használt, melyet egy speciális fényvisszaverő, sűrűn rácsozott egérpadról fogott fel. Itt annyi a különbség a Ledhez képest, hogy valahányszor megszakadt a sugár a négyzethálón, mindannyiszor frissült az egér helyzete. Ezen az elven működő egerek nehezen terjedtek el, mert egyrészt pontatlanok voltak, mert precízen kellett tartani őket hogy a szenzorba érkezzen a visszaverődő fény; másrészt egérpad nélkül gyakorlatilag használhatatlanná váltak.
Lézer vs. optikai
Van-e különbség lézeres és optikai egér között? Ha igen, melyik a jobb és miért? Kezdjük ott, mindkettő típus optikai, csupán a megvilágítás módszere más. Amit a netes szlengben rendszeresen "optikainak" neveznek valójában (vörös vagy infravörös) LED-et, míg a "lézeres" egy VCSEL-t (Vertical-Cavity Surface-Emitting Laser) használ megvilágításra, de ami a lényeg: ugyanúgy CMOS szenzorral vannak felszerelve. Akkor mégis mi a különbség? A két fény hullámhossza eltérő, ebből adódóan a lézer "mélyebbre lát" a felszínben, így érzékenyebb annak felületi változásaira, míg a LED szinte egyáltalán nem.
Éppen ezért a kemény egérpadok a lézeres megvilágításnak jobban megfelelnek, mert a puha felületről több haszontalan információt vesznek fel, így egészen másképp viselkednek lassú és gyors mozgásnál. Ez pedig azt az érzetet kelti, hogy a lézer "rosszabb", holott nem erről van szó. A végén még hozzátennénk, hogy lassan ez sem lesz szempont, mert a tendenciákat elnézve egyre elterjedtebbek a lézeres szenzorok, jó eséllyel a tied is az - annyit tudnánk tanácsolni, hogyha neked ez probléma, akkor ha teheted, ruházz be egy kemény egérpadra.
A gyorsulás rossz, értem?
Az előző bekezdés vezet el minket a következő ponthoz, melyről szintén sokat hallani netes fórumokon: ez nem más, mint a "gyorsulás" (acceleration) és hogy ez maga az ördög. Azt nem vitatjuk el, hogy az, amire az előző bekezdés végén már utaltunk és a köznyelvben "gyorsulásként" írunk le ne lenne valós probléma, csupán a megfogalmazás helytelen. De miről is van itt szó tulajdonképpen?
A történet következő: ha gyors, hirtelen mozdulattal áthúzod az egérpadon az egeret, majd lassan visszaviszed pontosan ugyanoda ahol volt, a kurzor nem a kiinduló pontra érkezik vissza. Ez pedig azért baj, mert így nem tudod teljes biztossággal felmérni, hogy mekkorát kell mozdítani az egéren, mozdulataid nem egy az egyhez lesznek lekövetve minden esetben.
A jelenség valós, de nem helyes a megfogalmazás, hogy az egér valami rejtélyes oknál fogva egy örökletes betegségben szenvedne, és a szenzor csak fokozatosan érné el (gyorsulna vagy lassulna) a helyes sebességet. Ahogy már mondtuk: a mozgatás sebességében való különbséghez köthető, hogy egyes lézer-megvilágítású szenzorok pontatlanná válnak. Egész egyszerűen azért, mert túl sok zajt vesznek föl, miközben áthaladnak a felszínen - erről később még ejtünk pár szót.
A sok DPI jó nekem?
Röviden: nem, legalábbis nem mindig. Egyes DPI szintek (szenzorfüggő, de úgy 6000 fölött) már fölöslegesek, sőt egyenesen hátrányosak lehetnek. Na de miért? Kezdjük az elején: az optikai érzékelésben a felbontás nem hasonlítható monitorunk felbontásához, nem egy pixeltömbről, hanem a pixel valós méretéről beszélünk, ha erre gondolunk. Egy szenzor tervezésekor először is meg kell határozni, hogy egy pixel mekkora távolságnak felel meg az asztal felületén, majd meghatározzuk, hogy ebből mennyi fér el egy hüvelyk távolságon, és így kapjuk meg a kívánt DPI értéket. A problémák viszont éppen itt kezdődnek. Ha mondjuk a szenzor adott méretű pixellel számol, (mondjuk 1000 DPI-nél nagyjából [mikron]), akkor az nem jelenti azt, hogy 10000 DPI esetén tizedakkora lesz egy pixel valós mérete. Ehelyett a DPI növekedést ezek "felosztásával", a fogadott képek utófeldolgozás útján (algoritmusok segítségével) való manipulálásával érik el, ugyanakkor a valós felbontás marad a régi.
Az eljárás így valamelyest pontatlanná válik, és ha azt is hozzávesszük, hogy minden szenzor zajt, vagyis hibás jeleket is vesz föl, csak súlyosbodik a probléma. Elég ha elképzeljük, hogy egy (a példánknál maradva) [mikron] méretű pixelnél még viszonylag könnyű elválasztani az alap háttérzajtól a valós információt. De ha ezt a tizedére bontjuk, ez jóval közelebb kerül a küszöbértékhez, nehezebb lesz megkülönböztetni a hamis adatoktól, a végeredmény pedig téves mozgás is lehet. Persze ez csak akkor valós probléma, ha régebbi szenzorra "erőltetik rá" a nagyobb DPI-t, manapság már azért akadnak olyan egerek (jó pénzért persze), melyek szenzora valóban 12000 DPI-re képes.
Bár egyéni preferencia kérdése, de az egér DPI értékének pöckölése helyett inkább jellemzően érdemes ezt alacsonyra venni és játékon belül emelni az érzékenységet - legalábbis a profi játékosok erre esküsznek.
Zárszó
Pontosság tekintetében az egér legfontosabb eleme tehát a szenzor, a megvilágítás technológiája befolyásolja még a mozgáskövetést. Nem érdemes felülni a reklámszlogeneknek, és nem érdemes a szenzor valós képességei fölé emelni a DPI-t, már amennyiben rágcsálónk állítható.
