Pár hete indult a GameTrailers.com új műsora, az Annoyed Gamer, melyben az internetes magazin népszerű újságírója, Marcus Beer osztja meg gondolatait a nézőkkel. A legutóbbi részben egyikük a kalózkodásról kérdezte Marcust, aki magából kikelve mocskos tolvajnak titulált minden olyan emberi lényt, aki valaha bármit is letöltött illegálisan. Noha érthető Beer kirohanása, a kommentelők nem igazán értettek vele egyet. Holott Amerikában az átlagfizetés messze több, mint itthon. Felmerül hát a kérdés, hogy van-e valami más is a warez mögött, mint puszta illegalitás?
Guybrush egyike a játékipar megtűrt kalózainak
Van tehát olyan hely a világban, ahol a kalózok anyagi érdekeltségből szegik meg a törvényt, ha azonban a nyolcéves Pistike lemásolja osztálytársa Call of Duty DVD-jét, a jog szerint semmivel sem lesz jobb a profi bűnözőknél. Pistike csak egy tolvajjá válik a sok közül, az pedig, hogy az apukája munkanélküli és a számítógép az egyetlen mentsvára az iskolai bullyktól, senkit sem hat meg. Pedig számtalan ilyen történetet olvasni a fórumokon, főleg, ha valaki kirobbantja az örökké tartó warezes vitát.
Mindig van ugyanis pár olyan internetező, aki szentéletű, fehér páncélos lovagként jött a világra, hogy megszabadítsa az emberiséget a másolt szoftverek szorításából. Ezek az emberek csak azért nem ragadtattak el a Mennyekbe, mert a glóriájuk olyan nehéz, hogy a földön tartja őket -- ellenkező esetben már rég a fellegekben teljesítenének égi szolgálatot. Vitatkozni velük, érvelni ellenük képtelenség, mert megállás nélkül hányják magukból az unalmas közhelyeket, melyek szerint játékot másolni egyenértékű egy autó vagy egy nyaklánc ellopásával.
"Sosem bújhatsz el!" (kép forrása: Gaijinpot.com)
Felmerül viszont a kérdés, hogy ez igaz-e. Nos, nem, nem igaz: amikor lemásolunk egy szoftvert, az eredeti változat nem tűnik el, ugyanúgy hozzáférhető lesz. Ez azonban nem teszi kevésbé illegálissá a warezt. Sőt, ha jobban belegondolunk, csak tovább ront a helyzeten, mert ha egy autót ellopnak, akkor abból csak az az egy kerül ki a feketepiacra, míg ha egy szoftvert másolnak le, akkor végtelenségig lehet szaporítani a klónokat, mígnem az eredeti, sok ezer forintos lemez a kutyának sem kell majd.
De oda el is kell jutni: ha sosem tud játékot venni Pistike, akkor később sem lesz belőle jobb vásárló, mint egy átlagos casual gamer, akit kilóra megvesz a már emlegetett Call of Battlefield: Same Game Ever aktuális részének reklámkampánya.
Lopás és warez: Vajon egy és ugyanaz?
Szóval mi, jelenlegi játékosok csak két dologban reménykedhetünk utódaink „minőségbeli javulásával” kapcsolatban: vagy bízunk benne, hogy a mi generációnk többet vesz játékokat a gyerekeinek, vagy titkon azért fohászkodunk, hogy ők is kalózkodjanak és később, felelősségteljes felnőttként maguk is vásárlókká váljanak -- mint ahogy az olvasók közül sokan, gondolom.
Szerencse, hogy manapság azért akad alternatíva bőven. Megszámolni is képtelenség azt a sok free-2-play modellt használó játékot, amit az utóbbi időben bejelentettek. Szóval, míg tíz éve csak a warez maradt, mint mentsvár, immár léteznek legális utak, amiket érdemes megfontolni egy-egy torrentfájl letöltése előtt.
A KELETI BLOKK KALÓZAI
Kelet-Európa mindig is hírhedt volt a kalózkodás magas arányáról. Tőlünk arrébb egyre rosszabb a helyzet, Kínában pedig már ott tartanak, hogy államilag is támogatják a szoftverek és hardverek hamisítását – gondoljunk csak a népszerű „kínai iPhone-ra”.
Guybrush egyike a játékipar megtűrt kalózainak
Van tehát olyan hely a világban, ahol a kalózok anyagi érdekeltségből szegik meg a törvényt, ha azonban a nyolcéves Pistike lemásolja osztálytársa Call of Duty DVD-jét, a jog szerint semmivel sem lesz jobb a profi bűnözőknél. Pistike csak egy tolvajjá válik a sok közül, az pedig, hogy az apukája munkanélküli és a számítógép az egyetlen mentsvára az iskolai bullyktól, senkit sem hat meg. Pedig számtalan ilyen történetet olvasni a fórumokon, főleg, ha valaki kirobbantja az örökké tartó warezes vitát.
Mindig van ugyanis pár olyan internetező, aki szentéletű, fehér páncélos lovagként jött a világra, hogy megszabadítsa az emberiséget a másolt szoftverek szorításából. Ezek az emberek csak azért nem ragadtattak el a Mennyekbe, mert a glóriájuk olyan nehéz, hogy a földön tartja őket -- ellenkező esetben már rég a fellegekben teljesítenének égi szolgálatot. Vitatkozni velük, érvelni ellenük képtelenség, mert megállás nélkül hányják magukból az unalmas közhelyeket, melyek szerint játékot másolni egyenértékű egy autó vagy egy nyaklánc ellopásával.
"Sosem bújhatsz el!" (kép forrása: Gaijinpot.com)
Felmerül viszont a kérdés, hogy ez igaz-e. Nos, nem, nem igaz: amikor lemásolunk egy szoftvert, az eredeti változat nem tűnik el, ugyanúgy hozzáférhető lesz. Ez azonban nem teszi kevésbé illegálissá a warezt. Sőt, ha jobban belegondolunk, csak tovább ront a helyzeten, mert ha egy autót ellopnak, akkor abból csak az az egy kerül ki a feketepiacra, míg ha egy szoftvert másolnak le, akkor végtelenségig lehet szaporítani a klónokat, mígnem az eredeti, sok ezer forintos lemez a kutyának sem kell majd.
BŰNÖZŐ VAGYOK?
Mivel a PC Guru egy játékokkal kapcsolatos magazin, maradjunk is a videojátékok háza táján, és a zeneszámokat, filmeket, vagy épp könyveket ne keverjük ide. Ehelyett, mint gamerek, nézzünk szépen a lelkünkbe és gondolkodjunk el rajta, hogy szégyelljük-e, ha lewarezolunk valamit! Az ember, ahogy idősödik, egyre több pénzt kapar össze, azaz valószínű, hogy huszonévesen több játékot vehet meg, mint addig.De oda el is kell jutni: ha sosem tud játékot venni Pistike, akkor később sem lesz belőle jobb vásárló, mint egy átlagos casual gamer, akit kilóra megvesz a már emlegetett Call of Battlefield: Same Game Ever aktuális részének reklámkampánya.
Lopás és warez: Vajon egy és ugyanaz?
Szóval mi, jelenlegi játékosok csak két dologban reménykedhetünk utódaink „minőségbeli javulásával” kapcsolatban: vagy bízunk benne, hogy a mi generációnk többet vesz játékokat a gyerekeinek, vagy titkon azért fohászkodunk, hogy ők is kalózkodjanak és később, felelősségteljes felnőttként maguk is vásárlókká váljanak -- mint ahogy az olvasók közül sokan, gondolom.
AZ IGAZSÁG
Innen nézve tehát a warez nem nyers lopás, ahogy Marcus Beer állította, és nem is szabadságharc, vagy lázadás, mint egyesek vélik. Másolatokkal még egy megacég anyagias hozzáállását sem sikerült megváltoztatni. A kalózkodás inkább afféle szükségmegoldásnak tűnik: ha az ember igazi gamer, akkor játszania kell, és ha nincs rá pénze is játszani fog.Szerencse, hogy manapság azért akad alternatíva bőven. Megszámolni is képtelenség azt a sok free-2-play modellt használó játékot, amit az utóbbi időben bejelentettek. Szóval, míg tíz éve csak a warez maradt, mint mentsvár, immár léteznek legális utak, amiket érdemes megfontolni egy-egy torrentfájl letöltése előtt.
Szerencse, hogy manapság azért akad alternatíva bőven. Megszámolni is képtelenség azt a sok free-2-play modellt használó játékot, amit az utóbbi időben bejelentettek. Szóval, míg tíz éve csak a warez maradt, mint mentsvár, immár léteznek legális utak, amiket érdemes megfontolni egy-egy torrentfájl letöltése előtt. "
,,Az igazság a végén van." Mondta egyszer anyukám egy jó könyv elolvasása után és ez így is van.
Szerbiában élek, ahol mindig is nagy volt a warez. Tinédzser koromig az üzletekben is nyíltan lehetett kalóz játékokat venni, a videotékákból mozifelvételes filmeket vettünk ki. Miután ez illegálissá vált, jött az, amikor háznál vettük a játékokat, majd végül a torrent. Mindig is természetes volt a warez. Szüleim nem adtak játékra pénzt, a kevés, összekuporgatott pénzemből a másolt játékokra futotta csak, én meg persze játszani akartam. Úgy nőttünk fel, h a warezt egy teljesen normális dologként ismertük meg.
Most, huszonévesen szerencsére már megengedhetem magamnak, h játékokat vegyek. Mégis a barátaim is, az öcsém is (akik szintén gamerek), a szüleim is értetlenkednek, h miért költök a játékokra, amikor ingyen is beszerezhetném őket. Annyira természetessé vált a warez, h már természetellenes, nevetséges, "gáz" lett játékra költeni.
Warez volt, van, lesz. Sose fog megszűnni. Hogy rossz dolog-e? Nyilván az. Azonban ha belegondolok, akkor eszembe jut, h ha nem warezoltam volna fiatal koromban, akkor nem ismerkedtem volna meg egy csomó játékkal, nem vált volna belőlem gamer és nem keresnének rajtam keresztül a fejlesztők, akiknek megveszem a játékaikat, legyen szó akár új játékról, akár olyanról, amit anno warezoltam és megtetszett.
nazgul, nem akartam én senki kedvencévé válni, és nem azért kértem Royalt, hogy hagyja abba, mert nem adtam igazat neki, hanem mert ez egy politikától mentes cikk. Ez minden.
Vegyünk példának egy teljes árú játékot konzolra (tehát nincs gépigény és kb 12 ezer Ft). Na most az oké, hogy én elolvasom a kritikákat videóteszteket, megnézem a trailereket, képeket, de ezekkel együtt sem kapok sokszor tiszta képet a játék minőségéről. Lásd pl GTA4. Hiába volt oda a kritika érte, az emberek egy részének nem jött be. Tehát ha megvette drága pénzért ott ült, úgy, hogy nem tetszik neki.
Ezt egy autónál - ahogy cikk is hozza példának - elképzelhetetlen. Mielőtt megvesznek az emberek egy autót (sőt én még a Test Drive Unlimitedben is) kipróbálják, az is lehet nem is egyszer. De nem kell ilyen több milliós példával jönnöm egy 12 ezer Ft-os cipőben is lépek pár köt mielőtt megveszem.
Persze ezt egy szellemi terméknél nehezebb megoldani, főleg egy filmnél vagy könyvnél nehezebb megoldani, de nem példa nélküli. Van, hogy egy könyv első 20-30 oldalát el lehet olvasni neten mielőtt megrendeljük.
A játékoknál azért egyszerűbb megoldani, persze a szűkös fejlesztési idő és pénzügyek mellett nagyon nehéz demót gyártani, de nálam (és szerintem nem vagyok ezzel egyedül) egy játék több esélyt kap a vételre ha van demója. Jó most lehet mondani, hát a demóval is átverhetnek, hisz nem egyszer láttuk, hogy egyedül a demópálya stimmelt a játékban, de mégis azért ott van a próba lehetősége. Egy szellemi terméknél ez is lehet az oka az illegális beszerzésnek, hogy sokkal nagyobb a bizonytalanság. Nem lehet teljesen biztos a vevő, hogy jó vételt tesz.
A másik dolog, ami nálam problémát jelent, hogy a teljes játékoknál sem kapok sokszor akkora terméktámogatást mint illene. Sokszor fórumokról összekaparva kell megszereznem az információkat, hogy egyáltalán futásra bírjam a játékot, sokszor saját és a gépem hibáján kívül. Lassan 4 hete kínlódok az eredeti Red Alert 3-mal, mert elértem a telepítési limitet. Komolyan már vagy 3 féle módon megkerestem az EA-t a hivatalos hibabejelentőnél meg csesznek leírni, hogy angolul vagy magyarul írjam a reklamációt.
De más dolgokkal is vásárlásra lehetne bírni az embereket, például az extra szolgáltatásokkal: szépen dobozolt a játékot tesznek a polcra, posztert és kézikönyvet adnak mellé (igen, sajnos a kézikönyv is már lassan extra lesz...) vagy akár soundtracket, vagy extra dvd-t is tesznek a dobozba. Remek példa erre a két The Witcher játék. Pl én is fontolóra vettem a második rész megvételét, pedig nem is rajongok a stílusért, de annyi pénzért bűn otthagyni a boltban.
Bármennyire fura én az csökkentett áru vagy classic (Ubisoft Exclusive és társai) csomagokat nem tartom jó megoldásnak. Hiába esnek le a bűvös ötezres határ alá, egyszerűen olyan rondák a borítók, hogy elriaszt még a mellette lévő játéktól is. Ráadásul semmi extrát nem kapok, csak egy árva dvd-t és ilyen feltételek mellett ez nem ér meg nekem 4 ezer Ft-ot.
Szóval nagy téma ez a warez, azt hiszem erről könyvet lehetne írni, a cikk is csak a felszínt kapargatja, mint ahogy én is pedig egészen hosszúra sikerült ez a hozzászólás. Nem akarok én sem álszent lenni, de próbálok annyi játékot megvenni amennyit megengedhetek magamnak, de kíméletlenül válogatok, mire költöm el a nehezen megkeresett pénzemet.
Nagyot csalodtam bennetek. Ilyen temakat szerintem nem tul jo dolog fel hozni, mert egy resze a rajongotabornak egyetert, a masik resze pedig megutal (mint en). Meg egyet is ertenek az allitassal, ha a kedves szerkesztoseg nem jatszana ingyen a legtobb jatekkal a munkahelyen esetleg otthon a teszteles kedveert es ha nektek is lenne anyagi gondjaitok, mint az atlag embereknek. De tudjuk, hogy magas lorol konnyu beszelni ilyen korulmenyekkel a hatterben es nem szamitani azt, hogy mi nem keresunk annyit magyarorszagon, mint amerikaban ahol egy jatekot annyi megvenni, mint nekunk a mindennapi ennivalot, a fizetesukhoz merten. A jatekkeszitoket pedig vegkep nem ertem, hogy hogyan lehet ennyire szuk latokoruk es nem jonnek ra erre.
Nos, most eloszor irtam commentet, de utoljara is. Kivanom, hogy szaljatok le a magas lorol, esetleg maskepp nem megy akkor essetek le, de mindenkepp gondoljatok vegig, hogy egyesek honapokig gyujtenek, hogy megvehessek a gyermekuknek a szamitogepet, nem hogy meg jatekot is kelljen venniuk utanna.
Udvozletem, UnL3aSh3D
A PoP szériát picit közelebbről ismerem technikai oldalról, mint a legtöbben akik itt játszottak vele, ugyanis én készítettem a lokalizált verziót a második részhez. Nem, nyilván nem megy mindenhol minden flottul, de ha 10 ezer userből kettőnél van gond, akkor a kacsa és a víz esete forog fenn éppen...