A kezdet kezdetén (értsd: az IBM PC megjelenésekor) a Microsoft csak egy rakás, egyetemet sem végzett álmodozó kocka gyülekezete volt, akik olcsó hotelekben aludtak és enniük is alig volt mit. Aztán jött az IBM-mel megkötött üzlet a DOS nevű operációs rendszerről, és egy csapásra minden megváltozott. Bill Gates és barátai milliomosok lettek, a DOS pedig, bár kódjának alapjai sosem láttak microsoftos programozót, a vállalat cégérévé, a modern informatika ikonjává vált. A Microsoft gyakorlatilag minden konkurenst ellehetetlenített a piacon, és miután a videojátékok készítői is rájöttek, hogy a PC többet tud, mint amit elsőre mutat magából (ebben nagy szerepe volt az id Software alapítóinak, de az egy másik történet), megállíthatatlanul tört a csúcs felé.
A Microsoft azóta is a világ valaha létezett legsikeresebb vállalata. A vezetőség egyszerűen nem tud akkorát hibázni, hogy beletörjön a bicska, pedig a cég korai időszakában aztán mindent találunk, egyszer még az amerikai állam is széttördeléssel fenyegette a dollármilliárdosra duzzadt óriást. És mégis, az MS máig itt van, nemsokára új operációs rendszerrel rukkol elő, játékok terén pedig lassan fontosabbá válik, mint a Nintendo vagy a Sony.
Az első Xboxról maga Bill Gates beszélt először egy 1999-es interjúban. Már akkor kifejtette, hogy cége szerint a játékoknak csak egynek kell lennie a megannyi szolgáltatás közül, hisz a konzol tulajdonképpen egy médiacenter. A már egy teljes éve fejlesztés alatt álló DirectXboxot a megjelenésére átnevezték Xboxnak, és bár a 2000-es GDC-n leleplezett gépért mindenki odavolt, mai szemmel kijelenthető, hogy nem volt több ügyes reklámhadjáratnál. A Microsoft tisztában volt vele, hogy egy olyan erős ellenféllel, mint a Sony, nem bír el, hisz utóbbi még a Segát is a sarokba küldte, holott a DreamCast korát megelőző konstrukciója jobb sorsot érdemelt volna.
Így aztán az MS ravasz módon összeszereltetett egy nem túl drágán gyártható PC-t, vett rá pár játékot (mint az Apple elől elhappolt Halót, ugyebár), és piacra dobta a gépet 2001 végén. Az eredmény szolid siker: a gép 2006-os gyártásstopjáig 24 millió darabot értékesítettek, míg a PS2-ből ugyanennyi idő alatt cirka 100 millió fogyott. Amit viszont akkor még nem sejthettünk, az az, hogy az MS tudta, mit csinál, és az egymilliárdos Xbox-bukást csak azért vállalta be, hogy a következő generációra már egy bejáratott branddel készülhessen.
Az első Xbox idején a Microsoft tett egy próbát az online szolgáltatások bevezetésével. Az Xbox Live 2002-es indulásakor negyedmillió játékos csatlakozott a fizetős rendszerhez, mely barátlistát, élő kommunikációt és multiplayert garantált. Utóbbi a Halónak köszönhetően még helyi kapcsolaton át is virágzott. Akkoriban ez forradalmi megoldásnak tűnt, hiszen előtte a DreamCast és a PS2 is igyekezett előállni internetes lehetőségekkel, de olyan rendszert, amit tényleg érdemes lett volna használni, egyik gép sem villantott.
Az Xbox 360 első szériái persze számtalan hibával küzdöttek. Máig legendás a hírhedt RRoD, amit a gép abszurd hardveres elrendezéséből adódó túlmelegedés okozott. Lehet utálni az MS-t a sietségért (hisz az ilyen gondok nyilván kapkodás eredményei), de utólag be kell látni, hogy ha nem adja ki az Xbox 360-at egy évvel a Wii és a PS3 előtt, lehet, hogy nem húzza nyolc évig a gép. Így viszont volt idő elhúzni a konkurencia mellett. Az Xbox Live a 360-nak már szerves része volt, az olyan trükköket pedig, mint az achievementek vagy az olcsóbb játékokat árusító online piactér, a konkurensek is sorra átvették -- mi több, PC-n is meghonosodtak ezen szokások, elég csak a Steamet felhozni példaként. Sőt, Amerikában több médiapartnernek hála az Xbox 360 már-már tényleg a nappali legfontosabb része, gondoljunk csak a Netflixre vagy a Hulura. Nincs mese, az Xbox 360 jókor volt jó helyen, ez viszont nem szerencse, hanem a gondos, több éves tervezés eredménye.
A Microsoft azóta is a világ valaha létezett legsikeresebb vállalata. A vezetőség egyszerűen nem tud akkorát hibázni, hogy beletörjön a bicska, pedig a cég korai időszakában aztán mindent találunk, egyszer még az amerikai állam is széttördeléssel fenyegette a dollármilliárdosra duzzadt óriást. És mégis, az MS máig itt van, nemsokára új operációs rendszerrel rukkol elő, játékok terén pedig lassan fontosabbá válik, mint a Nintendo vagy a Sony.
A TÖKÉLETES TRÜKK
Holott volt idő, amikor a microsoftos játékokat senki sem vette komolyan. Akármilyen jó szaglása volt Ballmernek és Gatesnek a felhasználói szoftverek és az üzletkötés terén, ha játékokról volt szó, cserbenhagyta őket a szimatuk. Sorolhatnánk a ’90-es évek MS-es baklövéseit, de nem lenne értelme, hisz 1997-ig alig akadna a horgunkra bármi, amire érdemes szót vesztegetni. Elég annyit tudni, hogy csak az új évezred közeledtével talált alkalmat a cég arra, hogy frontjait a játékipari háborúban is megerősíthesse.Az első Xboxról maga Bill Gates beszélt először egy 1999-es interjúban. Már akkor kifejtette, hogy cége szerint a játékoknak csak egynek kell lennie a megannyi szolgáltatás közül, hisz a konzol tulajdonképpen egy médiacenter. A már egy teljes éve fejlesztés alatt álló DirectXboxot a megjelenésére átnevezték Xboxnak, és bár a 2000-es GDC-n leleplezett gépért mindenki odavolt, mai szemmel kijelenthető, hogy nem volt több ügyes reklámhadjáratnál. A Microsoft tisztában volt vele, hogy egy olyan erős ellenféllel, mint a Sony, nem bír el, hisz utóbbi még a Segát is a sarokba küldte, holott a DreamCast korát megelőző konstrukciója jobb sorsot érdemelt volna.
Így aztán az MS ravasz módon összeszereltetett egy nem túl drágán gyártható PC-t, vett rá pár játékot (mint az Apple elől elhappolt Halót, ugyebár), és piacra dobta a gépet 2001 végén. Az eredmény szolid siker: a gép 2006-os gyártásstopjáig 24 millió darabot értékesítettek, míg a PS2-ből ugyanennyi idő alatt cirka 100 millió fogyott. Amit viszont akkor még nem sejthettünk, az az, hogy az MS tudta, mit csinál, és az egymilliárdos Xbox-bukást csak azért vállalta be, hogy a következő generációra már egy bejáratott branddel készülhessen.
A SIKER OKA
Észak-Amerika leginkább azért szerette az Xboxot (16 millió fogyott arrafelé), mert az amerikai piacra tervezett gép jobban megértette az ottani felhasználókat, mint az addigi keleti portékák. A Halo is attól lett sikeres, hogy megfelelő közönséget talált magának -- összehasonlításképpen Japánban, a konzoljátékok hazájában a gamerek hátán feláll a szőr Master Chief kalandjaitól. A szigetország egyébként sosem feküdt a Microsoftnak, az első Xboxból ugyan 2 milliót ott is eladtak, de a 360-ból bő öt év alatt is csak 1,5 millió ment el. Már nem is árulják, ez van.Az első Xbox idején a Microsoft tett egy próbát az online szolgáltatások bevezetésével. Az Xbox Live 2002-es indulásakor negyedmillió játékos csatlakozott a fizetős rendszerhez, mely barátlistát, élő kommunikációt és multiplayert garantált. Utóbbi a Halónak köszönhetően még helyi kapcsolaton át is virágzott. Akkoriban ez forradalmi megoldásnak tűnt, hiszen előtte a DreamCast és a PS2 is igyekezett előállni internetes lehetőségekkel, de olyan rendszert, amit tényleg érdemes lett volna használni, egyik gép sem villantott.
AZ ÚJ GENERÁCIÓ
Aztán eljött az 2005-ös év és révbe ért a Microsoft összes addigi erőfeszítése. A gyártó megjelentette az Xbox 360-at, mely minden téren felülmúlta elődjét. Azazhogy felülmúlja, hisz ez a gép még most is a csúcson van (tavasszal járt 67,2 milliónál), és utódja leghamarabb 2013 végén várható. Bár ekkor a Microsoft még nem volt a játékvilág legfontosabb szereplője, két kulcsfontosságú dolgot is bebizonyított: az első, hogy eltökélt és nem fél pénzt veszíteni; a másik, hogy meg tudja vetni a lábát a játékiparban, sőt, még igazi rajongókat is szerez (megint csak a Halóval kell, hogy példálózzunk). Egyértelmű jel volt ez a Sonynak, a japán óriás azonban túl arrogáns volt, hogy kapcsoljon, és mivel a PS3 csak 2006-ban indult útjára eszméletlenül drágán (599 dollárba került), a redmondi gyártó előtt szabad volt az út.Az Xbox 360 első szériái persze számtalan hibával küzdöttek. Máig legendás a hírhedt RRoD, amit a gép abszurd hardveres elrendezéséből adódó túlmelegedés okozott. Lehet utálni az MS-t a sietségért (hisz az ilyen gondok nyilván kapkodás eredményei), de utólag be kell látni, hogy ha nem adja ki az Xbox 360-at egy évvel a Wii és a PS3 előtt, lehet, hogy nem húzza nyolc évig a gép. Így viszont volt idő elhúzni a konkurencia mellett. Az Xbox Live a 360-nak már szerves része volt, az olyan trükköket pedig, mint az achievementek vagy az olcsóbb játékokat árusító online piactér, a konkurensek is sorra átvették -- mi több, PC-n is meghonosodtak ezen szokások, elég csak a Steamet felhozni példaként. Sőt, Amerikában több médiapartnernek hála az Xbox 360 már-már tényleg a nappali legfontosabb része, gondoljunk csak a Netflixre vagy a Hulura. Nincs mese, az Xbox 360 jókor volt jó helyen, ez viszont nem szerencse, hanem a gondos, több éves tervezés eredménye.
Tudom; hogy végső soron, minden kiadó és cég ezt akarja, de vannak egyesek, akik már pofátlanul messzire mennek ezért. A microsoftnak sok éve volt ez az első negyedéve, amikor egy kis veszteséget termelt, a sok pereskedés, meg az enyhén gyengülő eladások miatt. A Sony már egy ideje veszteséges, de kitartanak, árat sem emeltek (tudják, hogy akkor még kevesebb termék fogyna) és a multiért még mindig nem kérnek pénzt.
Az ms meg dúskál a pénzben és a liveért és elkérik amit el akarnak. A microsoft pont meg egy szar, mint fizetőeszköz. Ha PlayStation Plus-t vesz az ember, akkor nem csak minden Bétában helye lesz, hanem egy csomó teljes játékot kap, és nem a bóvli címekből. (persze csak amíg fizeti a plusz-t) Az ár is nevetséges.
Az xbox hardvere meg elavult, de ezt már sokan mondták előttem is. A Ps3-é is lehet,hogy az, de abban több az erő. A PsN meg akár ócska, akár nem, megkíméli az ember pénztárcáját.
meghajlok a bölcsességed előtt, nagyon okos vagy. az "egyszerűen meg kell tanulni" részt fel is jegyzetelem gyorsan, nagyon mélyenszántó.
egyébként így utólag annyit, mivel előre látom, hol fog ez kiközni, hogy attól, hogy lyukat beszélsz az ember hasába a nagymenő rövidítéseiddel még nem lesz automatikusan igazad és így nagyon szépen el is kerülted azt a részt amit én mondtam és behelyettesíttél valami saját elképzelést, pont úgy mint a másiknál is. hajrá, nekem van jobb dolgom is ennél, örülj magadnak, apuci reggel talán még a buksid is megveregeti
a 3led még már réges rég múlt, ami jobb híján is azért következett be, hogy minél több időt nyerjenek a sonyval szemben, a cell viszont még mindig kísért.
vagy hogy javították már ez is mérnökileg tökéletes lett? akkor meg a saját eszeden jártál túl, de legalább kemenynek érezhetted magad, ügyes vagy
És azt is elmondom, hogy szerintem mi röhejes: az, hogy ti PS3 fanboyok nem bírjátok ki, hogy ne okoskodjatok az ilyen MS-es cikkek alatt.
Puszillak.
egyébként röhejes, hogy mennyire arrogáns vagy
eydee: nem az egész stábra gondoltam hanem arra aki nagy unalmába meg GTA V infók hiányába már megpróbálta leírni a játékot... hol ott ezt pont egy ilyen oldalnak nem kéne... sztem... de mind1 ezen pont nem veszünk össze hogy ki volt a szerencsétlen minden esetre jót derültem hogy azért ha unatkozik az ember mikre nem képes : D
"Ennek ellenére tömény fanboyizmus a Wii-t "korszakalkotónak" meg "forradalminak" nevezni."
Szerintem inkább antifanboyizmus nem annak nevezni.
A cikk egyébként fasza
A Wii olyan szintre emelte a korábban röhejes mozgásérzékelős technikát, ami emberek millióit bírta vásárlásra (rengeteg olyat, aki korábban sosem játszott), és akár tetszik, akár nem, ez igenis nagy, forradalmi dolog volt -- még akkor is, ha a hardcore játékosok számára nem tetsző irányba tolta el az ipart.
Egyébként sok Wii játékhoz volt dolgom, a Mariókat kifejezetten szeretem (bár Galaxy ide vagy oda, a 64 a legjobb és kész). Ennek ellenére tömény fanboyizmus a Wii-t "korszakalkotónak" meg "forradalminak" nevezni. Ötletes volt, de három évvel a megjelenése után a kutya se vette meg, mert elavult technológiát használt és a Nintendo tojt a third partykra. Az meg, hogy melyik játék mely fejlesztőnek a kedvence, ebben a tekintetben teljességgel irreleváns.
Egyébként látom, sokaknak megint egy szarkasztikus éllel megáldott mondaton akadt meg a szeme az egész cikkben. A többi kb. mintha ott se lenne. Nyilván van joga megvédeni a rajongóknak a Wii-t, de azzal a ténnyel, hogy a Nintendo egy lufit fújt egy prevgen gép köré, egyszerűen nem lehet vitatkozni. A hardverek fejlődésének irányával szembe menni pedig nem lesz hipster dolog, ennyi erővel Nokia 3310 rulz, az Android meg kell a bánatnak.
Multiplatform lol kategória, BF3-at el sem tudom képzelni Wii-n, MW3 is röhejes volt. De mondom, az exkluzívok tényleg jók. De ettől még önmagában a multi címekkel egy bóvli a konzol.