2005-ben még senki sem gondolta komolyan, hogy az akkor friss Xbox 360-at hét évvel később is nyüstölni fogjuk. Pedig ez a helyzet, a Microsoft második konzolja jövőre nyolc éves lesz, az új gép pedig hivatalosan a kanyarban sincs. Persze 2013-ban már ki kell jönnie, a fejlesztők és a kiadók sokszor utaltak erre, na meg persze a nyár elején kiszivárgott Xbox 720-as dokumentumok is egy jövő évi startot szellőztettek meg. Simán előfordulhat azonban, hogy az MS a kissé kockázatos és költséges karácsonyi szezon helyett a tavaszra koncentrál, 2014-re tolva az új Xboxot, mikor is a 360 már a kilencedik évét tölti.
Ez nagyon hosszú idő, az ipar már évtizedek óta ötéves ciklusokra állt rá. Kiadók és fejlesztők tömegei szenvednek emiatt, legutóbb a Ubisoft elnöke, Yves Guillemot adott hangot cége kellemetlen helyzetének.
Yves Guillemot szerint átok a hosszú ciklus
"Amit nagyon hiányolunk, az az ötéves konzolciklus. Az új gépek hiánya hatalmas büntetés a piacnak. Értem én, hogy a gyártók nem akarnak túl hamar új konzolokat fejleszteni, mert drága mulatság, de az egész iparnak fontosak az új gépek, mert ez segíti a kreativitást. Sokkal kevésbé kockázatos új IP-kel előállni egy addig még nem látott konzol esetén. A vásárlóink nyitottak az újdonságokra, és csakis a legjobbat akarják. Egy generáció végén új cuccokra vágynak, csak épp nem veszik meg őket, mert tudják, hogy a havernál úgyis ellövöldöznek a Call of Dutyban vagy Assassin's Creedben. Egy ciklus vége mindig nagyon nehéz."
A francia úriember szavaiban sok igazság van. A piac arra készült fel, hogy öt év múlva jön egy új gép, a mostani vasak viszont régóta a polcon vannak, és egyelőre eszük ágában sincs eltűnni onnan. Ennek oka a jelen generáció kezdeti sikertelensége: mind az Xbox 360, mind pedig a PS3 éveken át veszteséges terméknek számítottak; utóbbi három évvel a premierje után, 2010 tavaszán termelt először hasznot az egyébként is válsággal küzdő Sonynak. Ebből kifolyólag a gyártók nem akarnak túl hamar új konzollal előállni, mert a gép kifejlesztése és gyártása még csak a költségek egy kisebb része, az igazi pénznyelő a megfelelő marketing, melyet sokszor kiszámíthatatlan következmények kísérnek -- gondoljunk csak a Japánban hatalmasat bukó Xbox 360-ra.
Az új gépek hiánya miatt egyre kevésbé tűnik jó ötletnek innovatív játékokat készíteni. Jó példa erre a Call of Duty sorozat, mely gyakorlatilag 2007 óta nem fejlődött semmit. Az Activisiont lehet a játékipar OsCorpjának tartani, de ha jobban belegondolunk, nekik van igazuk: a CoD vásárlói stabil piacot jelentenek, amit botor dolog lenne új grafikus motorral, vagy átalakított játékmenettel veszélyeztetni.
Nem kevesek szemöldöke szaladt fel az ideg GDC-n, mikor is a mobiljátékokkal foglalkozó ngmoco feje, Ben Cousins egy közel félórás előadás alatt roppant meggyőző statisztikai és üzleti bizonyítékokkal támasztotta alá, hogy a Sony, a Nintendo és a Microsoft számára a legnagyobb ellenséget nem a másik két cég jelenti, hanem a Facebook, a Google, vagy az Apple. A játékosok hardcore rétege összezsugorodik, a többi vásárló viszont egyre magabiztosabban költ az olcsó, de szórakoztató applikációkra.
Ők az úgynevezett casual játékosok. Olyan csoportot alkotnak, melynek tagjait nem érdekli a gyönyörű grafika, a több tucat fős multi, vagy a hosszú, bonyolult történet. Ők csak szórakozni szeretnének, ha lehet, minél egyszerűbben. Pár éve ezek az emberek Wii-t vettek (mely 2010-re gyakorlatilag meghalt), ma pedig okostelefonokkal a zsebükben járnak-kelnek, melyek ugyan teljesítmény terén nem kelhetnek versenyre egy HD-konzollal, de később túlléphetnek mostani korlátaikon. Karsten Strauss, a Forbes újságírója úgy véli, hogy a Google Glasses idei bemutatkozása már körvonalazza a jövőt: virtuális valóságok, melyek mobilkészülékekkel kommunikálnak, és ugyanúgy lekötnek öt percre, mint ötven órára.
Ja, hogy ez túl messze van? Valóban, minimum tíz évet várnunk kell még, ha nem többet. De gondoljunk csak bele, mi lesz akkor, ha kijönnek az új konzolok! A mostani generáció hét évet bírt ki eddig, az új gépek pedig, ha hihetünk a jóslatoknak, még tovább tartanak ki. Michael Pachter, a Wedbush Morgan elemzője 2009-ben azzal akasztotta ki a játékosokat, hogy a jelenlegi generációt jósolta utolsónak, nemrégiben viszont már arról beszélt, hogy az érkező gépek a szolgáltatások világa felé fordulnak.
"Úgy vélem, az Xbox 720 lesz a tévéd és az interneted is. Nem kell majd okostévé, ha lesz Xbox 720-ad. Nem kell mellé semmi, nyílt architektúra lesz, sőt, az igazi trükk szerintem az lesz, hogy az új Xbox az összes képernyődre képes lesz tévéadást sugározni egyszerre. Természetesen Windows lesz rajta, mindegyik csatornát külön ablakban nézheted, és a SmartGlass segítségével fogod elosztani őket a képernyők között. Abban is eléggé biztos vagyok, hogy az MS lepaktál a nagyobb kábelszolgáltatókkal, szóval a konzol olyan lesz, mint egy mai okostelefon. Szerintem előfizetéssel 99 dollárért haza lehet majd vinni."
És itt van a kutya elásva! Ha a konzolok hosszú ideig szeretnének fennmaradni, úgy kell működniük, ahogy a kábeltévé: mindennek egy helyen kell összpontosulni, a játék pedig nem lehet több egy szolgáltatásnál a sok közül. Az új Xboxnak mint médiacenternek kell életben maradnia. S hogy mi van Playstationnel? Nos, bár Mr. Pachter szerint a Sony túlságosan is régimódi, az új PS-ről még annyit sem tudunk, mint a következő generációs Xboxról, szóval bőven érhetnek még minket meglepetések.
Van azonban egy apró bökkenő: ha meggebedünk sem látunk tovább a következő konzolgenerációnál. Noha a DFC Intelligence májusi jelentése szerint a játékipar 2015-re eléri a 70 milliárd dolláros üzleti értéket, a növekedés le fog lassulni, és a vásárlások egyre nagyobb százaléka lesz digitális. Azaz az optikai meghajtók kora szép lassan leköszön, a konzolok pedig vagy teljesen ráállnak az online terjesztésre, vagy lehúzhatják a rolót. A PC a DFC szerint az a platform marad, ami folyamatosan új üzleti modellekkel fog kísérletezni, illetve egyre több lesz az ingyenesen játszható program.
Ez az, amit a konzolok nem engedhetnek meg maguknak, mert különben veszteségessé válnak. Persze, a most messiásként várt Ouya egyelőre épp ennek ellenkezőjét reklámozza, de lássuk be, egy dollármilliárdokkal dobálózó óriás sosem nézi jó szemmel a több száz dollárért árult gépek feltörését. Akármit is hozzon az elkövetkezendő húsz év, a konzoloknak bele kell húzni, mert már David Jaffe is megmondta a frankót (nem is egyszer).
„Nézd, a konzolok eltűnnek. 10 évet adok nekik -- talán kevesebbet, de 10 évvel nem lőhetek nagyon mellé.”
Ez nagyon hosszú idő, az ipar már évtizedek óta ötéves ciklusokra állt rá. Kiadók és fejlesztők tömegei szenvednek emiatt, legutóbb a Ubisoft elnöke, Yves Guillemot adott hangot cége kellemetlen helyzetének.
Yves Guillemot szerint átok a hosszú ciklus
"Amit nagyon hiányolunk, az az ötéves konzolciklus. Az új gépek hiánya hatalmas büntetés a piacnak. Értem én, hogy a gyártók nem akarnak túl hamar új konzolokat fejleszteni, mert drága mulatság, de az egész iparnak fontosak az új gépek, mert ez segíti a kreativitást. Sokkal kevésbé kockázatos új IP-kel előállni egy addig még nem látott konzol esetén. A vásárlóink nyitottak az újdonságokra, és csakis a legjobbat akarják. Egy generáció végén új cuccokra vágynak, csak épp nem veszik meg őket, mert tudják, hogy a havernál úgyis ellövöldöznek a Call of Dutyban vagy Assassin's Creedben. Egy ciklus vége mindig nagyon nehéz."
A francia úriember szavaiban sok igazság van. A piac arra készült fel, hogy öt év múlva jön egy új gép, a mostani vasak viszont régóta a polcon vannak, és egyelőre eszük ágában sincs eltűnni onnan. Ennek oka a jelen generáció kezdeti sikertelensége: mind az Xbox 360, mind pedig a PS3 éveken át veszteséges terméknek számítottak; utóbbi három évvel a premierje után, 2010 tavaszán termelt először hasznot az egyébként is válsággal küzdő Sonynak. Ebből kifolyólag a gyártók nem akarnak túl hamar új konzollal előállni, mert a gép kifejlesztése és gyártása még csak a költségek egy kisebb része, az igazi pénznyelő a megfelelő marketing, melyet sokszor kiszámíthatatlan következmények kísérnek -- gondoljunk csak a Japánban hatalmasat bukó Xbox 360-ra.
Az új gépek hiánya miatt egyre kevésbé tűnik jó ötletnek innovatív játékokat készíteni. Jó példa erre a Call of Duty sorozat, mely gyakorlatilag 2007 óta nem fejlődött semmit. Az Activisiont lehet a játékipar OsCorpjának tartani, de ha jobban belegondolunk, nekik van igazuk: a CoD vásárlói stabil piacot jelentenek, amit botor dolog lenne új grafikus motorral, vagy átalakított játékmenettel veszélyeztetni.
Nem kevesek szemöldöke szaladt fel az ideg GDC-n, mikor is a mobiljátékokkal foglalkozó ngmoco feje, Ben Cousins egy közel félórás előadás alatt roppant meggyőző statisztikai és üzleti bizonyítékokkal támasztotta alá, hogy a Sony, a Nintendo és a Microsoft számára a legnagyobb ellenséget nem a másik két cég jelenti, hanem a Facebook, a Google, vagy az Apple. A játékosok hardcore rétege összezsugorodik, a többi vásárló viszont egyre magabiztosabban költ az olcsó, de szórakoztató applikációkra.
Ők az úgynevezett casual játékosok. Olyan csoportot alkotnak, melynek tagjait nem érdekli a gyönyörű grafika, a több tucat fős multi, vagy a hosszú, bonyolult történet. Ők csak szórakozni szeretnének, ha lehet, minél egyszerűbben. Pár éve ezek az emberek Wii-t vettek (mely 2010-re gyakorlatilag meghalt), ma pedig okostelefonokkal a zsebükben járnak-kelnek, melyek ugyan teljesítmény terén nem kelhetnek versenyre egy HD-konzollal, de később túlléphetnek mostani korlátaikon. Karsten Strauss, a Forbes újságírója úgy véli, hogy a Google Glasses idei bemutatkozása már körvonalazza a jövőt: virtuális valóságok, melyek mobilkészülékekkel kommunikálnak, és ugyanúgy lekötnek öt percre, mint ötven órára.
Ja, hogy ez túl messze van? Valóban, minimum tíz évet várnunk kell még, ha nem többet. De gondoljunk csak bele, mi lesz akkor, ha kijönnek az új konzolok! A mostani generáció hét évet bírt ki eddig, az új gépek pedig, ha hihetünk a jóslatoknak, még tovább tartanak ki. Michael Pachter, a Wedbush Morgan elemzője 2009-ben azzal akasztotta ki a játékosokat, hogy a jelenlegi generációt jósolta utolsónak, nemrégiben viszont már arról beszélt, hogy az érkező gépek a szolgáltatások világa felé fordulnak.
"Úgy vélem, az Xbox 720 lesz a tévéd és az interneted is. Nem kell majd okostévé, ha lesz Xbox 720-ad. Nem kell mellé semmi, nyílt architektúra lesz, sőt, az igazi trükk szerintem az lesz, hogy az új Xbox az összes képernyődre képes lesz tévéadást sugározni egyszerre. Természetesen Windows lesz rajta, mindegyik csatornát külön ablakban nézheted, és a SmartGlass segítségével fogod elosztani őket a képernyők között. Abban is eléggé biztos vagyok, hogy az MS lepaktál a nagyobb kábelszolgáltatókkal, szóval a konzol olyan lesz, mint egy mai okostelefon. Szerintem előfizetéssel 99 dollárért haza lehet majd vinni."
És itt van a kutya elásva! Ha a konzolok hosszú ideig szeretnének fennmaradni, úgy kell működniük, ahogy a kábeltévé: mindennek egy helyen kell összpontosulni, a játék pedig nem lehet több egy szolgáltatásnál a sok közül. Az új Xboxnak mint médiacenternek kell életben maradnia. S hogy mi van Playstationnel? Nos, bár Mr. Pachter szerint a Sony túlságosan is régimódi, az új PS-ről még annyit sem tudunk, mint a következő generációs Xboxról, szóval bőven érhetnek még minket meglepetések.
Van azonban egy apró bökkenő: ha meggebedünk sem látunk tovább a következő konzolgenerációnál. Noha a DFC Intelligence májusi jelentése szerint a játékipar 2015-re eléri a 70 milliárd dolláros üzleti értéket, a növekedés le fog lassulni, és a vásárlások egyre nagyobb százaléka lesz digitális. Azaz az optikai meghajtók kora szép lassan leköszön, a konzolok pedig vagy teljesen ráállnak az online terjesztésre, vagy lehúzhatják a rolót. A PC a DFC szerint az a platform marad, ami folyamatosan új üzleti modellekkel fog kísérletezni, illetve egyre több lesz az ingyenesen játszható program.
Ez az, amit a konzolok nem engedhetnek meg maguknak, mert különben veszteségessé válnak. Persze, a most messiásként várt Ouya egyelőre épp ennek ellenkezőjét reklámozza, de lássuk be, egy dollármilliárdokkal dobálózó óriás sosem nézi jó szemmel a több száz dollárért árult gépek feltörését. Akármit is hozzon az elkövetkezendő húsz év, a konzoloknak bele kell húzni, mert már David Jaffe is megmondta a frankót (nem is egyszer).
„Nézd, a konzolok eltűnnek. 10 évet adok nekik -- talán kevesebbet, de 10 évvel nem lőhetek nagyon mellé.”
Ben Cousins: Hát igen. Minden szentnek maga felé nyúl a keze. Természetesen a mobil gaming virágzásában hisz.
Michael Pachter: Ez a név mindent elárul. Sok dolgot nem kell hozzáfűzni, hogy miért nem úgy lesz, ahogy ő mondta.
David Jaffe: Ő talán kellően szakmabeli, de csak dizájner, szóval sok rálátása nincs a programozás oldaláról a dolgokra.
Akkor most tételezzük fel, hogy az új konzolok már itt lennének (az öt éves ciklusból kiindulva). Nagyjából olyan elv szerint építkeznének, amilyen elven a régiek, hiszen, ha egy éve piacon vannak, akkor a hardvereknek kész kellett lenni 2008-ban. Ez kizárja azt a lehetőséget, amit a heterogén éra jelent. Tehát a kérdések és válaszok:
Lennének új konzolok? Persze. Jobb lenne a grafika? Naná. Örülnének a kiadók? Persze, hiszen fellendülne az üzlet. Na és mi lenne három év múlva? Egy szóban összefoglalható. Nagy gáz. Az új hardverek kiismerése nagyjából ennyi időbe telne. Elvben mehetne a híres Samaritan demó grafikai szintje ( https://www.youtube.com/watch?v=RSXyztq_0uM ). De csak elvben, ugyanis ezt az egyetlen utcasarkot három évig csinálták a fejlesztők. Egy egész játékteret sokszoros befektetéssel lehetne ilyenre csinálni, szóval az új konzolokba nem csak erő kell, hanem reform is, mert azt kötve hiszem, hogy a kiadók 100 millió dollárt költenek majd a jövőben a művészi munkálatokra. Fura, hogy ezt csak a konzolgyártók látják, és a nagy fejesek nem. Persze értem, hogy üzleti emberekről van szó, de nekik kellene a legjobban érteni, hogy mit jelent egy ilyen volumenű kiadás. Talán mielőtt panaszkodnak érdemes lenne megkérdezni a technikai dolgokban jártas munkás népet, hogy miért is vár az MS és a Sony a frissítéssel.
PC forever
A második ellenérvem egy egyszerű példa: pár hete adtam el a több mint 4 éves 9800 GT-met, melynek ára a használt piacon 8-10k, én 8-ért váltam meg tőle. Ezen Alan Wake-eztem, Crysis 2-ztem, Arkham City-ztem highban. Nem maxon, de ahhoz közel, szaggatás nélkül, jóllehet nem 1080p-ben, de magasabb felbontásban, mint ahogy Te a konzolon tolod (720p vs. 1440x900).
A jó gép mindig 200k, de a 3d kártyák hőskorában (1997) ez azt jelentette, hogy a játékok 75%-a jól futott, a maradék rosszul optimalizált, okádék windowsos "csoda" meg úgy ahogy elfutott (Interstate 76, Quake 2, Resident Evil, Jedi Knight és még sorolhatnám). Ma ezért a pénzért SSD-t kapsz 5 sec alatt felálló Windows-zal és olyan vga-teljesítményt, ami igazából már-már fölöslegesen nagy. Szóval Ad1. a 200k-s kategóriánál bőven van lejjebb, amivel labdába lehet rúgni, ad2. többet keresel, míg a hardverek ára évtizedek óta stagnál, ad3. 90k-ból olyan gépet rakok neked össze, amin szinte minden remekül fut, és vadonatúj. Komolyan. Hol mérhető ez ahhoz, ami 10, vagy akár 5-6 éve volt a dx10 betörésével? Sehol. Pár éve még maximum 2 évente fejlesztened kellett, ma oda se figyelsz a gépedre 4-5 évig, és mégsem érnek kellemetlen meglepetések.
Amúgy ahogy látom, a cikk tárgyától kissé eltértetek. Nekem nem tetszett a cikk, mert bár logikusan volt felépítve, kihagyott egy logikus lépést. Ha már mindenki a szolgáltatásokra gyúr és szóba került a kábeltévé, miért hagytátok ki a létező leglogikusabb fejődési irányt, a felhő alapú számítást? Innen már csak egy légyköpésnyi távolság: minek a hardver otthonra, ami fogyaszt, ami tönkremehet, aminek bődületes önértéke van, mégis veszteséggel árulják, ha ott a cloud? Nem elég a sávszél? A fenét nem, a Google már teszteli az 1000mbites fiberét. Ez legalább egy kósza odabökést megérdemelt volna, nemdebár?
Tehát laptopomon is és xboxon is meg van az Alan Wake de inkább laptopon játszom...de nem tudom miért...talán a jobb irányítás..
Akkor most nem idézgetek ki. Röviden:
DLC Nem keverek én semmit. A GTA IV-hez például két olyan DLC jött ki, ami néhány évvel korábban csak lemezen kiadott Expansion Pack-ként jelenhetett volna meg. Ma már a BF 2 kiagészítő lemezei is csak mint DLC jelennének meg.
Battle.Net Márpedig ha tetszik, ha nem, ez az ilyen online közösségi rendszerek előfutára volt.
konzol volt előbb téma A nagy kiadók tényleg nem vették komolyan a játékipart az Atari sikeréig, de a konzol már akkor is nagy üzlet volt, amikor a PC még semmit nem tudott játékos szempontból.
casualosodás Igényes játékos közönség nem venné meg a szart. Ezért ment csődbe az Atari, mint konzolgyártó. Akkor még az igényes játékosok voltak többségben, a gyártó pedig engedett kiadni minden hulladékot, a jó játékok tűk lettek a szénakazalban és a piac az összeomlás szélére került.
Most egész más a helyzet, mert az informatikai eszközök széles néptömegek számára elérhető. Olyanok számára, akikről a cikk is ír, akik nem a hosszú, tartalmas játékokat keresik, és mivel széles vásárlóközönség, a piac őket szolgálja ki. Az csak olaj a tűzre, hogy az ilyen programokat könnyebb, gyorsabb és olcsóbb gyártani, így nagyobb a haszonkulcs. Attól még, ha nem vennék, nem gyártanák (lásd, fentebbi link).
Ez az előbb volt konzol, meg nem azért vol, mert már akkor xbox meg ps, hanem mert annyira kezdetleges volt az egész ipar, hogy senki se vette komolyan. Ls ezt se kéne. A játékostársadalom meg azért hígul fel, mert etetik velük a szart. Ha egy ideig szaros kenyeret adsz a népnek, előbb utóbb rászokik.