A lengyelek tudnak valamit! Számos remek lengyel fejlesztésű játékkal volt dolgunk az utóbbi években. Ha csak egy stúdiót kell kiemelni, akkor sokaknak valószínűleg a CD Projekt RED jut az eszébe, elvégre a The Witcher-trilógiát is nekik köszönhetjük, és nagyon ígéretes, bár sokszor elhalasztott projektjük, a Cyberpunk 2077 is idén novemberben debütál az új konzolokkal együtt. Már ha minden jól megy. Ez persze az AAA kategória, ám érdemes odafigyelni a független fejlesztőkre is, főleg, ha készülő játékuk már a kezdetleges zárt bétateszt során is elképesztően ígéretesnek tűnik. Ilyen a szintén lengyel Anshar Studios szintén cyberpunk RPG-je, a Gamedec, amelyről már olvashattátok előzetesünket. Miután volt módunk kipróbálni a játékot, feltettünk pár kínzó kérdést is a csapatnak, amelyekre Krzysztof Wojdyła, a stúdió PR-osa adott izgalmas válaszokat.

  • A Gamedec főhőse gyakorlatilag egy lengyel cyberpunk Sherlock Holmes. Mit jelent pontosan a címbeli „gamedec”, és honnan jött mindehhez az ötlet?

A „gamedec” két szó, a „game” („játék”) és a „detective” („nyomozó”) összevonásából keletkezett. Ők olyan specialisták, akiket a játékbeli játékosok (MI) akkor hívnak segítségül, ha nem tudják befejezni vagy túl nehéznek találják az adott virtuális küldetésüket. A gamedecek kimagaslóan jó játékosok, és ismerniük kell minden játékot, amelyet a piacra dobtak. Így a virtuális világokban szerveződött klánok is gyakran kérik a segítségüket, ha egy képzett specialistára van szükségük az online összecsapásoknál, de nem ritka, hogy a nagyvállalatok és a játékkészítő stúdiók is hozzájuk fordulnak, amennyiben úgy látják, hogy egy versenytársuk ármánykodik ellenük. Na, és persze ezeket a szakembereket a politikusok és hírességek is megkeresik, akiknek „diszkrét” segítségre van szükségük piszkos ügyeikben.

  • A játék fő helyszíne a 22. század végi Varsó. Magyar játékosként különösen örülünk annak, hogy egy kelet-európai nagyváros futurisztikus verziójában tevékenykedhetünk. De egyáltalán fel fogjuk ismerni a lengyel fővárost? Mennyire lesz autentikus és mennyire fiktív ez a Varsó?

Minthogy a Gamedec a 22. században játszódik, nyilvánvalóan nem fogsz azzal a tipikus Varsóval találkozni, amit ma ismerünk. A játék univerzumában („gamedecverse”) a természet visszavette, ami az övé, így az emberek visszavonultak kalickáikba, a nagyvárosokba, amelyek hatalmas városállamokká nőtték ki magukat. Varsónak négy szintje van. A High Cityben élnek a nagyvállalatok vezetői, hírességek, egyéb „nagykutyák”, esetükben pedig fontos, hogy olyan, számunkra alapvető és természetes dologokhoz férhetnek hozzá, mint maga a fény, ami az alsóbb rétegeknek nem adatik meg. A Mid Cityben a kevésbé sikeres emberek tömörülnek, akik azért csak szert tettek némi vagyonra. A Low Cityben már mindig sötét van, még napközben is, az itt élők mesterséges fényben kénytelenek tenni a dolgukat. De még ezalatt is van egy szint, a régi Varsó romjai között: ez az Undercity, ahol a vademberek élnek, akik nem kértek a „civilizáció áldásából”, de itt találkozhatunk olyan ocsmányságokkal is, mint a mérget eregető denevérek vagy a mutáns patkányok. Szóval alig lehet majd ráismerni Varsóra, de ez nem azt jelenti, hogy ne lennének utalások a lengyel kultúrára vagy a fővárosra – játék közben biztosan bele fogsz futni ilyenekbe, ha figyelmes vagy.

  • A nyomozás, különösen a dedukciós rendszer, a rengeteg választási lehetőség és végkifejlet mind zseniálisak, hatalmas szabadságot tapasztaltam ezen a téren a zárt bétateszt során. Ám a játék szerepjátékos részei még korlátozottak voltak. Mekkora szabadságunk lesz ezen a téren a teljes játékban, gondolok itt például a skillfára?

Ugye vannak a professionök. Alapvetően ezek határozzák meg a karakter fejlődését, a cselekmény szempontjából pedig ezek segítségével ismerhetünk meg részleteket főhősünk múltjából. Ha ezen a „skillfán” mozogsz, akkor dönthetsz úgy, hogy ráállsz egyetlen területre, és annak leszel a mestere, de lehetőség van arra is, hogy mindenest képezz a hősből, csak ebben az esetben „mindenhez ért majd egy kicsit”. Ez utóbbi vonalon haladva nagy mozgásszabadságod lesz, és a mindennapi kihívásokkal is meg tudsz birkózni közepes szinten. Ám lehet, hogy ilyen módon a komplikált szituációk lehetetlennek fognak tűnni, mert ezekben nem te irányítasz, a szaktudás hiánya miatt improvizálnod kell, és reménykedhetsz, hogy szerencséd lesz.

Egyébként mondjuk azt, hogy van három alapvető fejlődési irány: az Influencer, a Medic vagy a Technician. Ha ezekre pontokat raksz, akkor lesz egy természetes karizmád, amivel manipulálhatod az embereket, rálelhetsz rejtett adatcsomagokra, melyeket a Virtualia [a játékbeli virtuális valóság] fejlesztői szórtak szét, és akár újra is éleszthetsz valakit. Ám ha következetesen az újságírói fejlődési irányon haladsz, tehát Influencerből Journalistté, majd Reporterré és végül Swapperré válsz, akkor egy igazi „információ-brókernek” mondhatod a karaktered. Szóval lesz újságírói kártyád, rendelkezel saját informátorokkal, tudsz installálni és hatástalanítani mikrokamerákat, valamint birtokában leszel egy „embertelen” képességnek, ami segít, hogy bármelyik adatbázishoz hozzáférj. Ugyanakkor, ha nagyon specializálódsz, azaz ráállsz egyetlen fejlődési útra, és akkor bizonyos közegekben lesajnálnak az NPC-k. Azaz, ha birtokában vagy a Chi-Tong nevű programnyelvnek, ami képírásjelekre alapul és bármit feltörhetsz ennek segítségével, attól még nem tudsz bármit megoldani, csak ezen a bizonyos területen leszel jó. Ám megeshet, hogy terepen kell akcióba lendülnöd, vagy az öklödet kellene használnod, és programozó zseniként ilyenkor bizony adódhatnak gondjaid.

  • A Gamedec mottója, hogy „A játék folyamatosan adaptálódik a választásaidhoz, és soha sem ítélkezik feletted”. Ez igaz, ám van egy olyan fordulat a próbaverzió főküldetésben, amelynek során a megmentésre váró játékos, Fredo egyik szörnyű titka kiderül. Ez számomra például olyan borzalmas volt, hogy nehezen tudtam a megmentése mellett dönteni, mivel éreztem, hogy egy rendkívüli erkölcsi teher nehezedik a vállamra, és „a helyes döntést” kell választanom. Mit gondolsz erről?

Ez a Gamedec varázsa: „A döntéseid határoznak meg téged”. A te utad, a te erkölcsi irányultságod, a te konklúziód, amelyhez a végigjátszás során összegyűjtött információk vezetnek el téged, akár teljesen különbözhetnek egy barátod végeredményétől. A komplex rendszer lehetővé teszi, hogy kombinálgasd a játékos rendszerszintű döntéseire alapuló történetelemeket, az említett mottónk lényege is ez. A döntések pedig nemcsak a végkifejletet, de a játék minden apró szegmensét befolyásolják. A Gamedec tényleg egy szerepjáték, melynek során mindenképp egy speciális detektívet irányítasz, ám csakis rajtad áll, hogy mit teszel vele, mi nem szólunk bele. Lehetsz egy kiváló detektív, aki elkötelezettje az ügyeknek, de dönthetsz úgy is, hogy nem akarsz belekeveredni semmibe, csak épp annyira, hogy elvégezd a munkát. Rajtad múlik, mennyi információt gyűjtesz össze, ami elég az ügyek megoldásához, ám vigyázz, mert minél mélyebbre ásol, annál inkább megváltozhatnak bizonyos karakterek, akikre így más szemmel nézel, mint korábban! És ezután bármikor újra nekikezdhetsz a játéknak, és megtapasztalhatod, mi történik, ha másképp döntesz. Szóval a Gamedec úgy lett megtervezve, hogy a játék folyamatosan adaptálódjon a játékos döntéseihez, így tényleg nincsenek rossz döntések, a karaktered moralitása a te személyes etikai kódexedtől függ.

  • A terv az, hogy a játék 2020 végén jelenik meg, ám amellett, hogy jön a másik lengyel fejlesztésű cyberpunk szerepjáték, elég zsúfolt lesz az év vége. Nem jelent ez problémát? Ne érts félre, én ezer örömmel a ti játékotokat választanám, ha egy remek cyberpunk RPG-t szeretnék…

Való igaz, hogy az év vége zsúfolt lesz, ám mi nem az AAA kategóriás játékokkal versenyzünk, és nem is olyan típusú játékot fejlesztünk, mint a Cyberpunk 2077. Hiszünk abban, hogy (a CD Projekt RED-del együtt) népszerűsítjük az RPG-k és a cyberpunk sci-fik műfaját. Ez az egész erről szól. Az a cél, hogy mindenki jól szórakozzon egy olyan játékkal, ami megadja neki a választás szabadságát, abban a műfajban, amelyet kedvel.

  • Mit gondolsz, van esély arra, hogy a Gamedec „2020 Disco Elysiuma”, tehát ennek az évnek a meglepetés szerepjátéka legyen? Szerintem megvan benne a potenciál.

A Disco Elysium egy kiváló játék, és elárulhatom, hogy a ZA/UM (a Discót fejlesztő stúdió) már játszott is a Gamedeckel, kaptunk visszajelzéseket tőlük, tartjuk velük a kapcsolatot. Habár nagy fába vágtuk a fejszénket, szerintem a Disco Elysium nem versenytárs, inkább egy „barát” ugyanarról a területről. Álláspontunk az, hogy a Gamedec fejlődésének irányvonalát is a játékosok befolyásolják a próbaverzió visszajelzései alapján, az eddig érkezett vélemények pedig eléggé biztatók. Úgyhogy reméljük, olyan játékot tudunk a közönség elé tárni, amelyet rengetegen élveznek majd.

  • Köszönjük az interjút és sok sikert kívánunk a fejlesztéshez!