A Far Cry 6 pontosan az a fajta folytatás lett, amit elvártunk tőle. Ha játékmenetileg drasztikusan nem is újít nagyot, annyi kis apróbb újdonsággal lett megpakolva, hogy biztosan remek szórakozás lehet bárkinek elveszni a világában, felszabadítani a térségeket, bóklászni a sűrű, párás dzsungelekben, vagy csak etetni a helyi vadvilágot. A Ubisoft jóvoltából – a korábbi, több órás próbakör után – még a teszt előtt ismét ellátogathattam egy hivatalos média-eseményre, ahol többet lehetett megtudni a játék, a setting és persze a karakterek hátteréről.
Yara roppant színes helyszín, és ez nem csak a látottakra igaz, hanem a múltjára is. Bár maga a térség teljes mértékben fiktív, mégis valós kultúrákból táplálkozik. A fő inspirációs forrás természetesen Kuba volt, de találkozhatunk afrikai behatásokkal is (főként az ősi, misztikus barlangokban). Kuba múltja, a Castro-rezsim mind-mind visszaköszönnek. Főellenfelünk, Antón Castillo is több közös vonást mutat Castro-val (és egyéb, más diktátorokkal), aki annak idején lelkes forradalmárból lett kommunista diktátor. Főszereplőnk, Dani, azonban árva volt, és már nincs sok veszíteni valója. Látja maga körül az elnyomást, a rettegést, az értelmetlen halált, ezért csatlakozik a gerillákhoz, hogy együttes erővel törjék meg Castillo hatalmát és jobb hellyé változtassák az országot. Hogy mindez mennyire lesz sikeres, az viszont csak rajtunk múlik!
Apropó, gerillák. Mivel rejtőzködnünk kell, és terveket szőve támadni – és mivel nem áll mögöttünk egy nagyobb hatalom, amely támogat –, ki kell használnunk a dzsungel rejtette lehetőséget. Ebben az esetben titkos gerilla-ösvényekről van szó, amelyeket megtalálva próbára tehetjük az eddigi részekben már elsajátított platformer-képességeinket, azaz mászhatunk (puszta kézzel és kötéllel egyaránt), ugrálhatunk, szédítő magasságokban bravúroskodhatunk. Fegyvereinket teljesen hétköznapi tárgyakból rakhatjuk össze, mint például egy telefon, vagy egy szardíniás doboz. Járgányainkat is ezekből tuningolhatjuk (egyik kedvencem máris a Vencejo, ami bármikor képes átalakulni szimpla négykerekűből egy barkács-repülővé) és az összeszedhető nyersanyagoknak most jóval nagyobb haszna van, mint eddig bármikor.
A készítők maximálisan át akarták adni a gerilla-életérzést. Azt a fajta szabadságot, mikor csak lazulsz a dzsungelben az egyik táborban: dominózol, zenét hallgatsz, vagy bármi mással ütöd el az időt. De a szabadságért folytatott harci kedv továbbra is ott pezseg a véredben, és tudod, hogy vár rád egy újabb térség, amit fel kell szabadítanod az elnyomás alól. Viszont a Far Cry 6 ösztönöz is a felfedezésre. Arra, hogy eltedd a fegyvered és csak mászkálj az emberek között, bámészkodj a városban, vagy a környező, kisebb falvakban – bármiféle csetepaté nélkül. Hallgasd a helyi nótákat, éld át a pillanat örömét. Érdemes is megpihenni két nagyobb ütközet között, hiszen Yara tömve lett érdekességekkel. Viszont ezek felfedezését már meghagyom nektek!
