2023 egy rendkívül emlékezetes esztendőnek tekinthető videójátékos szemmel nézve, hiszen olyan remekművek láttak napvilágot, mint a semmiből érkezett Hi-Fi Rush (itt most mindenki nyomjon egy F-et a Tango Gameworks miatt!), a nyílt világ fogalmát új szintre emelő The Legend of Zelda: Tears of the Kingdom, a túlélőhorror műfajban indult Alan Wake 2, a Marvel’s Spider-Man 2 és a CRPG-k új királyának is tekinthető Baldur’s Gate 3. Egy ilyen évet természetesen nem könnyű überelni, és jól láthatóan nem is a mostani fogja ezt megtenni, ám ettől függetlenül 2024 is kitermelt már magából néhány figyelemre méltó alkotást (Dragon’s Dogma 2, Stellar Blade, Final Fantasy 7 Rebirth, Helldivers 2, Like a Dragon: Infinite Wealth, csak hogy néhányat említsünk), ahogy a maradék hónapokban sem nagyon fognak unatkozni játékosok. Elérhetővé vált például a Hades 2 Early Access verziója, ahogy a Homeworld 3 is elindult világhódító útjára (a steames értékelések alapján felemás eredménnyel), napokon belül pedig befut a látvány forradalmával kecsegtető Senua’s Saga: Hellblade 2, amit aztán a Fény és a Sötétség küzdelmét lezáró Destiny 2: The Final Shape követ. Szerencsére már ezeken túlmenően is akad néhány cím, ami (szinte) biztosan ebben az esztendőben fog felkerülni a boltok polcaira, így most öt olyan programot vennénk górcső alá, melyekről úgy gondoljuk, hogy megéri miattuk vágni a centit.
Assassin’s Creed Shadows
November 15-én fog befutni a Ubisoft fejőstehenének soron következő felvonása, amelyben végre ellátogathatunk a feudális Japánba, méghozzá rögtön két főszereplő, a valóságban is létezett afrikai szamuráj, Yasuke, valamint a Naoe nevű shinobi szemszögéből. Noha a magam részéről már eléggé unalmasnak találom a széria ezerszer látott formuláját (térképradírozás némi sztori kíséretében), ám a helyszín és a korszak miatt még így is izgatottan várom a megjelenést – már csak azért is, mert a készítők elmondása szerint ezúttal ismét a lopakodásé lesz a főszerep. Kíváncsi vagyok továbbá, hogy miként muzsikál majd a mostani konzolgenerációra optimalizált Anvil Pipeline motor és az állítólag alaposan kibővített település-rendszer – leginkább viszont az érdekel, hogy ezúttal is kapunk-e egy raklapnyi redundáns tartalmat, melyek nélkül a korábbi epizódok is sokkal maradandóbb élményt kínáltak volna. A 15-én bemutatott előzetes mindenesetre megalapozta a hangulatot, szóval tárt karokkal várjuk a június 10-én esedékes játékmenet-bemutatót.
Indiana Jones and the Great Circle
Kalandfilmek terén nálam még mindig a legelső Múmia (a második sem rossz) és az Indiana Jones első három része (van több is?) a nyerő, így aztán rendkívül megörültem, amikor kiderült, hogy a világ legismertebb régészprofesszorát a főszerepbe helyező játék készül a Bethesda berkeiben. Tovább fokozta az izgatottságomat, hogy a modern Wolfenstein felvonásokat jegyző svéd MachineGames bábáskodik az Indiana Jones and the Great Circle felett, mert bár a The New Colossust kissé identitászavarosnak találtam sztori szintjén, tagadhatatlan, hogy a csapat nagyon ért a belső nézetű lövöldékhez. Sokakkal ellentétben engem ugyanis egyáltalán nem zavar, hogy a Fiatalúr szemszögéből élhetjük át a Vatikán szívébe, Egyiptomba és a Himalája hegycsúcsaira is elkalauzoló történetet, mert így legalább kevesebb lesz az összehasonlítás az Uncharted- és a Tomb Raider-szériával. Az id Tech motornak köszönhetően ráadásul remekül is fest a Microsoft egyik legnagyobb (vagy legalábbis annak szánt) idei dobása, szóval bízom benne, hogy egyetlen banánhéjon sem fog elcsúszni a Troy Baker által megszólaltatott kalandor – vagy ha netán mégis, akkor marad annyi ideje, hogy megbízható ostorát bevetve megkapaszkodjon valamiben.
Star Wars Outlaws
Az én szememben eleve előnyből indul a The Division-szériát és az Avatar: Frontiers of Pandorát is jegyző Massive Entertainment augusztus 30-án megjelenő akció-kalandjátéka, hiszen a Star Wars Outlaws-ban nem a Jedik és a fénykardok, hanem a csempészek és az alvilági szervezetek lesznek a cselekmény mozgatórugói, ez a téma pedig – természetesen Han Solónak köszönhetően – eléggé közel áll a szívemhez. Az már a legelső bemutató során is világossá vált, hogy egészen biztosan nem a prezentáción és a hangulaton fog múlni az opusz minősége, emellett a szabadságáért küzdő Kay Vess is kedvelhető főszereplőnek tűnik, szóval minden adott ahhoz, hogy egy olyan Star Wars-játék szülessen, ami bátran odatehető a Survivor mellé – a 2003 és 2006 között született címeket most direkt nem venném ide, mivel azok szerintem külön ligában labdáznak. Más kérdés, hogy a Ubisoft logo miatt sajnos fennáll a veszélye annak, hogy a messzi-messzi galaxis planétái is tele lesznek pakolva teljesen érdektelen gyűjtögetnivalókkal és hamar unalomba fulladó, nem mellesleg időhúzó feladatokkal – én lennék a legboldogabb, ha nem így lenne, de inkább vagyok pesszimista most, mint csalódott nyár végén.
Avowed
Ha nyugati stílusú RPG-kről van szó, akkor szerintem kevés tehetségesebb csapatot találni az Obsidian Entertainmentnél – most így hirtelen csak a Larian Studiost tudnám mondani. Ennek a brigádnak köszönhetjük ugyanis az egyik legjobb Star Wars-játéknak tartott (persze csak a Restored Content Moddal) Knights of the Old Republic 2: Sith Lords-ot, az elődjénél is jobban sikerült Neverwinter Nights 2-t, a sci-fi szerelmeseinek szóló The Outer Worlds-öt, valamint a modern Fallout felvonások legfényesebb ékkövét, a New Vegast. Természetesen saját világokkal is kísérletezett már a Microsoft esernyője alá tartozó csapat, és bár az Alpha Protocol csak később kapta meg a neki járó elismerést, a Pillars of Eternity első és második részét bizony felettébb nagy becsben tarták a CRPG-rajongók. Én is imádtam ezeket a gyönyörű látvánnyal megáldott gyöngyszemeket, éppen ezért nagy reményeket fűzök az ebben az univerzumban játszódó, immár belső nézetből játszható Avowedhoz, ami a tervek szerint valamikor év végén fog befutni. Az eddigi bemutatók alapján ugyan nem a legnagyobb AAA címekkel kíván ringbe szállni az alkotás, de engem egy jó történet és egy magával ragadó világ mindig is könnyebben elvarázsolt, mint néhány csili-vili effekt és tűéles textúra, szóval amíg a hangulat és a sztori rendben van, addig nem nagyon fogok bánkódni néhány recés él láttán – pláne, hogy Game Pass-be is bekerül a program.
S.T.A.L.K.E.R. 2: Heart of Chornobyl
Máig a 2007-es, számos halasztást követően megszületett S.T.A.L.K.E.R.: Shadow of Chernobylt (valamint annak kiegészítőit) tartom a legjobb atmoszférával megáldott videójátéknak, így aztán nem is volt kérdés, hogy bármelyik évben is jelenjen meg a folytatás, az én listámon az első helyre kerül. Nos, most már szinte teljesen biztos, hogy szeptember 5-én térhetünk vissza az Unreal Engine 5 erejével életre keltett Zónába, ahol ismételten gyilkos anomáliákkal, rusnya mutánsokkal és nem épp barátságos frakciókkal kell majd megküzdenünk az életben maradásért. Már csak azért is emelem a kalapom a GSC Game World csapata előtt, mert a körülmények ellenére is elkötelezett maradt a játék befejezése mellett, és bár félő, hogy a végeredmény közel sem fest majd olyan jól és polírozottan, mint az előzetes videókon, az eddigi részeket sem a kiváló technikai állapotuk miatt szerettük. Ebből adódóan egészen biztosan nem fogja elvenni a kedvemet néhány bug és Eurojank kategóriát idéző animáció vagy mechanika, mert amíg szól a gitár, pattog a tábortűz, a sötét égbolton pedig villámok cikáznak, addig én otthon érzem magam ebben a világban. És szerintem vannak még ezzel így páran.
Mi tehát ezt az öt alkotást várjuk leginkább az év második felének felhozatalából, de természetesen ezúttal sem marad üresen a "Futottak még" kosár, hiszen ezeken kívül is bőven akadnak ígéretes (vagy legalábbis annak tűnő) jelöltek. Kiemelt figyelemmel kísérjük például a Lost Records: Bloom & Rage fejlesztését, mivel a DON’T NOD már több alkalommal (leginkább ugyebár az első Life is Strange-dzsel) bizonyította, hogy eléggé otthonosan mozog a történetközpontú játékok között, ahogy a Vampire: The Masquerade – Bloodlines 2-höz is nagy reményeket fűzünk, bár hiába a The Chinese Room magabiztossága, mi nem nagyon bízunk az idei megjelenésben. Ugyancsak kételkedünk az állítólag nyáron leleplezésre kerülő Dragon Age: Dreadwolf 2024-es debütálásában, az viszont 100%, hogy néhány hónapon belül megérkezik a Supermassive Games The Casting of Frank Stone címet viselő Dead by Daylight játéka, és ha már szóba került a csapat: kíváncsian várjuk, miként boldogulnak a Little Nightmares-széria harmadik részével.
És ti mit vártok leginkább az idei termés későn érő darabjai közül?
