Nem titok, hogy a játékipar nehéz időszakon ment keresztül az elmúlt néhány évben, ráadásul 2025 sem ígérkezik valami jobbnak, mivel alig telt el több mint két hét az évből, három jelentősebb stúdiót máris bezártak. Egy új jelentés szerint a menedzsment, és főleg a rossz vezetőségi döntések a felelősek azért, hogy a játékok egyre drágábbak vagy egyre gyengébb minőségűek. Amint arról a Bloomberg munkatársa, Jason Schreier beszámolt, az iparágban egyre jobban elterjedtek az elbaltázott vezetőségi döntések, amik többször megakasztottak konkrét fejlesztéseket vagy zsákutcába vittek egy-egy projektet. Schreier felidézte, hogy az egyik fejlesztő elmondta neki, hogy a stúdiójának több kollégája egy adott év felét azzal töltötte, hogy semmi mást nem csináltak, csak kávézgattak az irodában és bámulták a Netflixet.

Schreier hozzátette, hogy látott arra is példát, mikor egy fejlesztőcsapat valamely részlege azért került hátrányba, mert a kiadott munka elvégzése után senki nem szólt nekik a változtatásokról és az utolsó pillanatokban kellett átrajzolniuk például egy karakter kinézetét. Akadt olyan, hogy az adott részleg az összes beosztottal hónapokig nem csinált semmit, mert meg kellett várniuk, amíg a másik csapat felzárkózik a fejlesztésben. Az alkalmazottakat persze fizették továbbra is, ami azt eredményezte, hogy éves szinten több millió dollár repült ki az ablakon, amit valahogy vissza kellett lapátolni a kiadóhoz, úgyhogy direkt drágábban adták ki az adott játékot. Schreier szerint ez mind rossz vezetőségi döntésekre vezethető vissza, amik egyre gyakoribbak mostanság az iparágban és emiatt ne lepődjünk meg, ha a videójátékok ára még tovább emelkedik a közeljövőben. Kitért arra is, hogy a fejesek döntései miatt gyakori, hogy eddig csak single-player játékok felett bábáskodó csapatokat kényszerítenek többjátékos, akár live-service címek készítésére, ami olyan kolosszális kudarcokat eredményezett tavaly, mint a Suicide Squad: Kill the Justice League, a Concord vagy a Skull and Bones.