Az ezen a héten bejelentett Tom Clancy’s XDefiant enyhén szólva sem nyerte el a legtöbb rajongó tetszését. Vannak, akik arra panaszkodnak, hogy a játék egy teljesen átlagos és fantáziátlan multis lövöldének tűnik csak, míg mások azt nem értik, mit keres Tom Clancy neve a címben, mikor az író regényeit nem éppen a punk életérzés és a színes, pózőr stílus jellemezte annak idején. Lássuk hát, mi köze van Amerika egyik legfelkapottabb szerzőjének a játékiparhoz, és hogyan került a Ubisofthoz a Tom Clancy név!
A biztosítási ügynök, aki Reagan kedvenc írója volt
Tom Clancy neve valószínűleg azoknak is ismerősen cseng, akik amúgy nem kedvelik se a katonai regényeket, se a taktikus megközelítést igénylő FPS-eket, hiszen mégiscsak a ’80-as és ’90-es évek egyik legfelkapottabb szerzőjét tisztelhetjük benne, akinek az írásai hazánkban is hatalmas népszerűségnek örvendenek a mai napig. Clancy eredetileg biztosítási ügynökként dolgozott, azonban 1982-ben elkezdte írni élete első regényét, a The Hunt for Red Octobert, amit 1984-ben sikeresen el is adott a Naval Institute Pressnek ötezer dollárért.
A könyv már önmagában is elég szép sikereket ért el, sokan dicsérték például a szerző realista leírásait és fordulatos történetvezetését, azonban igazán csak akkor robbant be a köztudatba, mikor Ronald Reagan is elolvasta, és elismerően nyilatkozott róla. Clancy számára innentől kezdve nem volt megállás: az elkövetkező években rengeteg regénye jelent meg a világ számos pontján, ezek közül pedig elég sok bestseller is lett. Számunkra azonban jóval fontosabb most, hogy az író két regény között a játékiparba is belekóstolt, méghozzá nem is akárhogyan.
Vörös vihar közeleg
Clancy relatíve hamar felfedezte a játékokban rejlő lehetőségeket, és ennek megfelelően már a Ubisofttal való együttműködése előtt is jelen volt a szórakoztatóipar ezen szegmensében. A szerző nevét viselő első program, a Tom Clancy’s SSN, 1996-ban jelent meg a Virtus Studios csapatától, a debütálás másnapján pedig Clancy a Brit Királyi Haditengerészet egyik visszavonult tisztjével közösen megalapította a Red Storm Entertainmentet, ezzel lerakva egy mai napig működő, legendás stúdió alapjait.
A frissen alapított csapat pedig nem is vesztegette az idejét, hiszen már 1997-ben előálltak első alkotásukkal, a Rizikót idéző Tom Clancy’s Politikával, 1998-ban pedig befutott tőlük a Tom Clancy’s Rainbow Six, ami a Szivárvány kommandót állította a figyelem középpontjába. Ahogy korábban már említettük, Clancy könyvei kifejezetten realisztikus és részletekbe menő stílust képviseltek, ez pedig a nevével fémjelezett programokra is abszolút jellemző volt, avagy a legtöbb akkori FPS-sel szemben a Red Storm alkotásai bizony taktikus, megfontolt döntéseket igényeltek a rajongóktól, ezzel pedig egy pillanat alatt belopták magukat a játékosok szívébe.
A stúdió gyakorlatilag a megalakulásától kezdve sikert sikerre halmozott, ez pedig az akkoriban még csak Ubi Soft néven futó Ubisoftnak is hamar felkeltette a figyelmét. A Red Storm a ’90-es évek végén kezdett igazán jóba lenni a franciákkal (az 1999-es Tom Clancy’s Rainbow Six: Rogue Speart például a Ubisoft Milannal közösen fejlesztették), a Ubisoft pedig 2000-ben be is jelentette, hogy felvásárolták a stúdiót, ami innentől kezdve belsős csapatként folytatja a tevékenységét.
Ezt az üzleti manővert azonban szerencsére egyáltalán nem sínylette meg a Red Storm termelékenysége, sőt épp ellenkezőleg! A stúdió a felvásárlása után is olyan nagyszerű címekkel jelentkezett, mint a 2001-es Ghost Recon, ami több Év Játéka díjat is besöpört, vagy a 2003-as Rainbow Six 3: Raven Shield, amin a Ubisoft Milannal és a Ubisoft Montreallal dolgoztak közösen.
Azonban hiába a folyamatos sikerek, a Red Storm Entertainment a 2010-es években egyre inkább háttérbe szorult a Ubisoft nagyobb belsős csapataihoz képest. Utolsó AAA kategóriás játékuk a 2012-ben megjelent Tom Clancy’s Ghost Recon: Future Soldier volt, amit a Ubisoft Paris csapatával készítettek, ezután pedig csak két VR programmal jelentkeztek, valamint a Far Cry és a The Division fejlesztését segítették. Ez azonban a közeljövőben szerencsére meg fog változni, hiszen a nemrég bejelentett, ingyenesen játszható The Division: Heartlandot már egy az egyben ők fejleszthetik.
A Tom Clancy-univerzum megszületése
Ha vetünk egy pillantást a Red Storm Entertainment alkotásaira, akkor láthatjuk, hogy szinte mindnek a címében ott szerepel a Tom Clancy’s kifejezés, akkor is, ha azok nem a szerző valamelyik regényén alapulnak. Az író neve ennek hála rövid úton amolyan márkajelzéssé vált a játékiparban, és 2000 után egyre több olyan programnál is felbukkant, melyeket a Red Storm helyett a Ubisoft más belsős csapatai készítettek: ilyen volt a Splinter Cell, a H.A.W.X. és az EndWar is, hogy csak pár példát mondjunk. Azt, hogy Clancynek pontosan mennyi köze volt ezekhez a játékokhoz, a mai napig nem tudni biztosan, maga a márka azonban roppant erős lehetett, a Ubisoft 2008-ban ugyanis nemes egyszerűséggel megvette a szerzőtől a nevét.
Az üzlet pontos részletei sosem kerültek nyilvánosságra, de a franciák annyit azért elárultak, hogy a szerződés értelmében bármely játékuknál, illetve az azokhoz kapcsolódó filmeknél, könyveknél és egyéb termékeknél szabadon felhasználhatják Tom Clancy nevét, valamint azt is leszögezték, hogy a megállapodás egy egyszeri összegről szólt, avagy az író illetve az örökösei nem kapnak jogdíjat minden egyes felhasználás után. További érdekesség, hogy a Ubisoft 2008-ban úgy számolt, évente átlag 5 millió eurót fognak megtakarítani ennek a szerződésnek hála.
Bár a franciák ezek után gyakorlatilag bárhová benyomhatták volna Tom Clancy nevét, egy ideig azért próbáltak következetesek maradni a Red Storm örökségéhez, avagy továbbra is a realisztikus, taktikus játékaikra aggatták rá a Tom Clancy’s jelzőt. Legalábbis egészen a 2010-es évek második feléig, amikor a márka elkezdett elég látványosan felhígulni. A legfrissebb példa erre egyértelműen a Tom Clancy’s XDefiant, de a keményvonalasabb rajongók szerint már a Rainbow Six Siege vagy épp a The Division címébe se feltétlen kellett volna beemelni az író nevét.
És ezt az álláspontot igazából tökéletesen meg is lehet érteni. Mert az igaz, hogy az íróval kötött üzlet értelmében a Ubisoft teljesen szabadon használhatja a Tom Clancy nevet, de azért adja magát a kérdés, hogy mennyire éri meg a szerző stílusától gyökeresen eltérő játékokat is ellátni ezzel a márkajelzéssel? Tekintve, hogy az XDefiant körüli felhördülés jó részét a címben szereplő Tom Clancy’s kifejezésnek köszönheti, adja magát a gondolat, hogy a punk életérzést hirdető, multis lövöldéket már tényleg nem az író nevével kéne reklámozni…
