3. Jeremy Soule
Ha Uemacu Nobuo (róla is lesz szó) összeforrt a japán szerepjátékok zenéjével, lennie kell egy olyan embernek, aki a nyugati RPG-világban ért el hasonló eredményeket. Nos, ez az ember Jeremy Soule, akinek a neve első sorban a The Elder Scrolls- és a Guild Wars-szériával kapcsolatban kell, hogy eszünkbe jusson. Jeremy már ötéves kora óta aktívan foglalkozik zenéléssel; igazi szenvedéllyel műveli a munkáját, s egészen fiatalon, még a középiskolás éveiben jött rá arra, hogy a játékok rengeteg lehetőséget nyújtanak tehetsége kibontakoztatására. Karrierjének kezdetén a Square-nél dolgozott egy kisebb szerepjátékon, majd Ron Gilberthez társult gyermekeknek szánt programokat készíteni, ismertséget azonban csak 1997-ben ért el, mikor sokat kockáztatva megalkotta a Total Annihilation akkoriban példa nélküli zenéjét.
A játékvilág John Williamsszének is nevezett szerző fő inspirációját olyan igazi klasszikusok jelentik, mint Mozart, Wagner és Debussy. A hatásuk tökéletesen érezhető grandiózus, szimfonikus művein, melyek kalandra és felfedezésre invitálják a hallgatóságot, ám Soule tagadja, hogy ez lenne az ő stílusa, ugyanis nem akarja egyetlen forma keretei közé szorítani magát -- olyan emberként tekint magára, aki egyszerűen zenét készít egy adott téma alapján. Az alapanyagként szolgáló játékait például sosem látja mozgás közben, de koncepciórajzokat nagyon szívesen néz, ezek ugyanis megragadják azt a stílust, amit a játék képviselni szeretne, ebből pedig már tud dolgozni. Ez a hozzáállás segítette hozzá milliónyi játékos elismeréséhez, és persze díjak tömkelegéhez.
The Elder Scrolls V: Skyrim - Main Theme / Guild Wars: Eye of the North - Overture / Neverwinter Nights - Main Theme
2. Kondó Kódzsi
A Nintendónak az évek során rengeteg tehetséges zeneszerző dolgozott, ám mindközül a legfontosabb kétséget kizáróan Kondó Kódzsi, aki a 80-as években nagyon aktív szerepet játszott a cég életében és a játékaiban. Mindennek ellenére azonban kissé homályba vész a személye, pedig neki köszönhetjük a klasszikus Super Mario Bros. azonnal felismerhető dallamát, valamint szinte valamennyi Legend of Zeldával kapcsolatos szerzeményt. Fülbemászó és gyönyörű szerzeményei az évek során teljesen megérdemelten bejárták a világot több koncertsorozat keretében (a legutóbbi, a Legend of Zelda-sorozat 25. évfordulóját ünneplő turné tavaly zajlott le), s persze a szakma és a rajongók is rengeteg elismeréssel illették.
Kondó egyébként már gyerekkora óta foglalkozik zenével; ötévesen kezdett elektromos orgonán játszani, majd az évek múlásával egyre több hangszer fortélyait sajátította el, s változatosabb lett a stílusa is, ám sosem kapott hivatalos zenei képzést, s igazából nem is volt a zene megszállotta, csak egy tehetséges ember, aki mindenképpen a játékiparban akart dolgozni, így mikor a Nintendo zeneszerzőket keresett, azonnal lecsapott a lehetőségre. A cégnél töltött évei során ő alkotta meg azokat a klasszikusokat, amiket ma minden magára valamit is adó játékos szemrebbenés alatt felismer, legyen szó a Super Mario Bros. nyitózenéjéről, vagy éppen a The Legend of Zelda: Ocarina of Time andalító betétdaláról.
Super Mario Bros. - Main Theme / Star Fox 64 - Starwolf Theme / The Legend of Zelda: Ocarina Of Time - Zelda's Lullaby
1. Uemacu Nobuo
Ha a Final Fantasy-szériáról beszélünk, az elsők közt ugrik az eszünkbe a sorozat zenéje, mely Uemacu Nobuo keze munkáját dicséri. Az ötvenes éveiben járó, saját erőből a szakmája mesterévé vált zeneszerző a játékipar egyik legnagyobb tiszteletben tartott tagja, aki karrierjének kezdete óta zenéjével milliónyi játékost fogott meg világszerte. Munkáját elsősorban a Final Fantasy-játékokban hallhatjuk, hiszen a sorozat indulása óta komoly szerepet vállalt eme franchise egyre magasabbra emelésében, ezt a törekvését pedig a szélesebb szakma is észrevette, a munkájának szentelt koncertekkel és számtalan felkéréssel.
Uemacu zenei stílusát fiatal korában az akkor karrierjének csúcsán lévő Elton John inspirálta, ám felnőtt éveire már egészen változatos lett a repertoárja. Egyetlen albumon belül megbicsaklás nélkül tud egyik számról a másikra szintetizátoros, habkönnyű popról kortárs dzsesszre majd gótikus hangzású, szimfonikus darabokat idéző műremekre váltani, hogy aztán a következő szám már egy egyszerűbb, de könyörtelenül fülbemászó melódia legyen, ami jóval a kontroller letétele után is velünk marad. Uemacu tehát sokrétű zeneszerző, aki bármilyen anyaghoz képes nagyszerű, önmagában, a játékok beható ismerete nélkül (ezt személyes tapasztalatból állíthatom) is élvezhető műveket letenni.
Final Fantasy VI - Terra / Final Fantasy VIII - Liberi Fatali / Lost Odyssey - Main Theme
Sajnálatos módon a játékokkal kapcsolatban kevés embereknek jut eszébe a zenéről is beszélni, s noha valóban vannak ennél jóval fontosabb szempontok mondjuk egy értékelés során, semmivel sem képviselnek kisebb értéket, mint egy filmben, sőt egy jól megkomponált album talán még többet is nyújthat, hiszen jóval több időt töltünk egy játékkal, mint egy mozifilmmel, s így tovább is élvezhetjük a szerzeményeket. Ne feledkezzünk el tehát a zenéről, bármennyire is tűnik mellékesnek a teljes egészet nézve. És neked ki a kedvenc zeneszerződ, vagy ha úgy könnyebb a kérdés, melyik játék zenéje fogott meg úgy istenigazából? Természetesen nem bánjuk, ha ki is fejted a válaszodat.
..vagy a közös munkájuk, a Dark Messiah? :)
igen észre,ha vigasztal akkor elárulom hogy a vaníliapudinggal pl nincs semmi bajom
Jack Wall kimaradt, aki azt hiszem a ME-ben megteremtette az atmoszférát. A 3. részben ordított, hogy hiányzik valami. Keményen levett a már amúgy is megtépázott játékból.
Jesper Kyd, Jeremy Soul szintén zseniális és hiányoznak a listáról.
Meg kell különböztetni azokat, amik aláfestésnek készülnek s azokat, amelyek önmagukban is megállják a helyüket. Én például Brian Tyler Far Cry 3-as anyagát a játékon kívül végig sem tudtam hallgatni, annyira egysíkú;A Dragon Age O. és 2 muzsikái egy fokkal jobbak, de még nem vesznek rá, hogy pár alkalomnál többször elindítsam őket; stb., még lehetne sorolni.
Igazából nehéz olyat találni, ahol egy játéknál a zene elvesz az élményből: ritkák a szó-szerint rosszul sikerült dallamok.
Észre vetted már, hogy neked soha semmi nem jó!
igen észre,ha vigasztal akkor elárulom hogy a vaníliapudinggal pl nincs semmi bajom
Észre vetted már, hogy neked soha semmi nem jó!
Jack Wall kimaradt, aki azt hiszem a ME-ben megteremtette az atmoszférát. A 3. részben ordított, hogy hiányzik valami. Keményen levett a már amúgy is megtépázott játékból.
Jesper Kyd, Jeremy Soul szintén zseniális és hiányoznak a listáról.
épp hogy egy fél maréknyi játékhoz csinált zenét,azoknál is csak besegített,itt meg elvileg olyan zeneszerzőkről lenne szó akik sokat letettek már a videójátékzenei asztalra
Észre vetted már, hogy neked soha semmi nem jó!
Jó kérdés, de igazából mindegyik zenéje megfogott, és jó volt végighallgatni ezeket a belinkelt számokat is, köszönet érte. (Főleg a távolkeleti zeneszerzők miatt, nem sokat ismerek sajna.)
A zene szerintem is a játék egy fontos részét adja, nagyon szeretem is hallgatni a különböző játékok betétszámait, úgy is h nem is ismerem magukat a játékokat. Nagyon inspiráló tud lenni, és el tud önteni ötletekkel, akár rajzoláskor, akár íráskor, nálam legalábbis. A szobatársaim anno ki nem bírták hogy ilyeneket hallgatok pop-rock, meg tucc-tucc (vagy wub-wub manapság) zene helyett.
A listával is csak annyi a baj hogy 5 hely helyett lehetett volna 100 inkább és akkor biztos mindenki felkerülhetett volna.
pl. Inon Zur zenéje nélkül biztos nem lett volna olyan mesés a 2008as PoP-sem.
https://www.youtube.com/watch?v=Wj17uoJLIV8 <---Relaxációhoz, meditáláshoz is jó. Egyszerűen kellemes a fülnek.
épp hogy egy fél maréknyi játékhoz csinált zenét,azoknál is csak besegített,itt meg elvileg olyan zeneszerzőkről lenne szó akik sokat letettek már a videójátékzenei asztalra
https://www.youtube.com/watch?v=6dATZlB-_v0
Inon Zur, Brian Tyler, az overlord és a lost planet játékok zeneszerzői, god of war, half life cuccok muzsikái, meg még ezer másik ami tetszett de msot ebben a percben nem jut eszembe :D