Réges-régen, egy messzi-messzi galaxisban... Emlékszik még valaki azokra az időkre, amikor 320x200-as felbontáson, 4 szín jelentette a nagybetűs Látványt? Bevallom én nem, mert még meg sem születtem (1980-as évek elejéről van szó), de ez sem akadályozhat meg abban, hogy felidézzem azokat az időket, amikor a VGA szabvány még kósza gondolat sem volt.

Először is szögezzük le, hogy PC alatt most az IBM személyi számítógépekről lesz szó, így pl. a 16 színt is megjeleníteni képes Commodore 64, vagy az 560x192-es felbontást prezentáló Apple IIc nem számít. No de térjünk is vissza a 320x200-as felbontásra, 4 színnel, ami egy 16 színből álló palettáról származott. Ezt tudta megjeleníteni a CGA, vagyis Color Graphics Adapter, ami valljuk be, nem egy vizuális orgia, így nem csoda, hogy az IBM-nél összedugták a fejüket, és 1984. októberében előálltak az EGA-val, azaz Enhanced Graphics Adapter-rel.

cga-vs-ega-grafika-pc-guru.jpg

CGA vs. EGA grafika - Forrás: www.1morecastle.com

Az EGA már 640x350-es felbontást is képes volt megjeleníteni, 16 színnel egyetemben, egy 64-színű palettáról. Az első ilyen kártyák 33 cm hosszúra nyúltak, és nemcsak az akkori legújabb IBM PC-kkel voltak kompatibilisek, hanem korábbi modellekkel is, amik egy ROM-fejlesztés után álltak készen a kártya működtetésére. Az EGA 64KB RAM-mal rendelkezett, amit egészen 192KB-ig lehetett feltornázni, egy külön megvásárolható bővítőkártya segítségével.

Egy dolog miatt azonban nem volt őszinte a mosolya a Glorious PC Gaming Master Race képviselőinek: ez pedig nem más, mint az EGA ára. Akkoriban maguk a számítógépek is hihetetlenül drágák voltak, egy EGA kártya pedig 500 dollárt is kóstálhatott (mai áron ez kb. 1500$ lenne). Aki pedig fel akarta pimpelni a memóriabővítéssel, 1000 dollárig is elmehetett (mai áron kb. 3000$). Bizony, ez több, mint amennyibe mostanság egy RTX 4090 kerül... Ó, és a megfelelő monitorról még nem is esett szó, ami további 850 dollárba (mai áron kb. 2500$) került. Na de akkor hogy terjedt el mégis az EGA?

ibm-ega-kartya-pc-guru.jpg

IBM EGA kártya, 64KB memóriával - Forrás: Wikipédia

A többi gyártónak köszönhetően: kevesebb mint egy év alatt a Chips and Technologies (C&T) nevű cég kihozta saját EGA-kompatibilis grafikus lapkakészletét, méghozzá sokkal kisebb és egyszerűbb felépítéssel. Az első C&T lapkakészlet 1985. szeptemberében debütált, két hónappal később pedig már legalább 6  további cég mutatta be saját megoldását, köztük pl. az ATi (Array Technologies Inc.) is. 1986-ra ez a szám két tucatra emelkedett. És hogy mi köze ennek a gaminghez?

Félreértés ne essék, az EGA előtt is voltak már játékok PC-re, de a legtöbb szöveg-alapú volt, vagy más módon kerülte meg a CGA okozta limitációkat. Az EGA-val a fejlesztők viszont új szintre tudták emelni a játékok látványvilágát. Olyan alkotások születtek ekkoriban, mint pl. az Advanced Dungeons & Dragons játékok, a Might and Magic II, az Ultima II-V, a Kings Quest II-III, a Maniac Mansion, vagy a SimCity. Utóbbi egyébként képes volt a 640x350-as felbontásra, míg a legtöbb cím 320x200-as felbontáson futott.

Az EGA-t viszonylag hamar leelőzte a Commodore, 1985-ben az Amiga már 64 színt is meg tudott jeleníteni (sőt HAM módban 4096-ot is!), amire az IBM a PGC-vel, azaz Professional Graphics Controller-rel akart válaszolni: 640x480-as felbontás, 256 megjelenített színnel, 4096-színes palettáról. A PGC drága volt, és a professzionális CAD-piacot célozták meg vele, így nem nagyon tudott elterjedni, de előkészítette az utat a későbbi VGA grafikus szabványnak, amit az IBM PS/2 hozott el a világnak 1987-ben. A VGA, azaz Video Graphics Array szintén 640x480-as felbontást tudott megjeleníteni, 320x200-as felbontáson pedig egyszerre 256 szín pompázott a kijelzőn. A többi pedig már történelem!